197189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elsősorban szemből, szárrészből álló silótakarmány előállítására
197189 4 A találmány tárgya eljárás elsősorban szemből, szárrészből álló silótakakrmény előállítására. Silótakarmány előállításánál ismert megoldás, hogy a kukoricát és a gabonát viaszérésében vagy tejes érésben levágják, aprítják. Itt a szárat, a levelet és a szemeket együttesen silózzák. Ennek az eljárásnak azonban a hátránya, hogy a silózott anyagban túl sok a nyers rosttartalora. Ez a hátrány akkor sem küszöbölhető ki azonban teljesen, ha a szárat messze a talaj fölött vágják le. A silózandó anyagban nem lehet pontosan meghatározni a szem, ill. szár és levél arányát, és így a takarmány tápanyagtartalma sem állapítható meg pontosan. A találmány célja silótakarmány előállítására olyan eljárás kidolgozása, amelynél a szem, ill. szár és levél arány vagy szem, ül. szár arány kívánt értékre viszonylag nagy pontossággal beállítható. A találmány eljárás elsősorban szemből, szárrészből álló silótakarmány előállítására. A találmány lényege, hogy az egész növényt önmagában ismert módon levágjuk és aprítjuk. Aprításnál azonban a szárrésznek és a levélnek egy részét választjuk el, amit a talajra juttatunk, míg a szemet, ill. a szemekből ill. szárrészből vagy szemekből, ill. levél- és szárrészből álló részt aprítjuk. Az eljárást előnyösen a tejes érésben, ill. viasz érésben végezzük. A találmányt részletesen egy önjáró aratógéppel végzett munka kapcsán ismertetjük a rajzok alapján, ahol az 1. ábra az önjáró aratógép elülső részének oldalnézetét, míg a 2. ábra az 1. ábra szerinti aratógép elülső részének felülnézetét szemlélteti. Az ábrán látható az aratógép 1 vágókészüléke, amely lényegében 2 késtartó gerendából, szabályozható 3 ujjakkal ellátott 4 behúzódobból és a vágókészülék 5 teknöjéből ■áll. Az 1 vágókészülék ismert módon a növényt levágja, amely az aratógép haladása ■közben a 4 behúzódobra kerül, majd onnan a ■6 bevezetőhengeren keresztül a tengelyirányú 7 cséplő- és elválasztóegységbe. A 7 cséplő- és elválasztóegységet a mindenkori növényfajtának megfelelően kell beállítani, úgy, hogy az a szár és levél egy részét vagy a szár egy részét elválassza és az a 8 kivezetónyiláson keresztül a szántóföldre kerüljön kiszórásra. A szemet és maradék szár3 részt ill. levélrészt tartalmazó termény 9 étadóhenger révén 10 szecskavágóba jut, amely azt durván aprítja. Onnan az előapritofct szecskázott anyag a 10 szecskázó fölött 5 elhelyezkedő morzsoló egységbe jut. A morzsoló egység két egymással szemben forgó, bordázott 11, 12 hengerből áll. A hengerek közötti réstávolság beállítható, a feldolgozásra kerülő terménytől függően. Az aprított 10 anyag ezután 13 lapátos kerék révén 14 csövön keresztül szállítójárműre kerül. Amennyiben gabonát kívánunk a találmány szerinti eljárással silótakarmánnyá feldolgozni, akkor a találmány szerint elölő nyösen a fent leirt folyamatot a gabona viasz érésében végezzük. Magát az elválasztást úgy hajtjuk végre, hogy a gabonának a kalász alatti szárrésze kerüljön a szántóföldre kidobásra, míg a többi része silótakarmány- 20 ként feldolgozásra. Amennyiben kukoricát kívánunk feldolgozni a találmány szerinti eljárással, azt a kukorica tejes érésében végezzük. Itt az elválasztást úgy hajtjuk végre, hogy a kuko- 25 ricacsö fölötti levél és szárrész kerül a szemekkel együtt feldolgozásra, mig a többi elválasztott rész visszakerül a szántóföldre. A találmány révén sikerül pontosan meghatározott szem-, szár- és levél-tartalom 30 arányú silózható takarmányt kapni, amelynek a tápanyagtartalma is pontosan nieghatáro iható. 35 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás elsősorban szemből, szárrészből álló silótakarmény előállításéra, ahol az egész növényt levágjuk és aprítjuk, azzal 40 jellemezve, hogy aprításkor a szárrésznek és a levélnek egy részét leválasztjuk, amit a talajra visszajuttatunk, míg a szemekből és szárrészből, vagy a szemekből valamint levél- és szárrészből álló részt aprítjuk. 4® 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy azt a növény tejes érésében vagy viasz érésében végezzük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szemből és a rövid szór^0 részből álló részt első lépésben durván aprítjuk, és második lépésben finoman aprítjuk vagy esetleg szétnyomjuk. 1 rajz A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 90.2027.66-4 Alföldi Nyomda Debrecen - Felelős vezető: Benkó István vezérigazgató 3
