197176. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és sütőforma péksütemény előállítására

3 197176 4 A találmány tárgya eljárás péksütemény előállítására, amelynek során a nyers tésztát kiadagolva sütőforma fészkébe helyezzük, a sütőformában pihentetjük és/vagy megke­lesztjük, majd megsütjük. A találmány tárgya továbbá az eljárás foganatosítására szolgáló sütőforma, amelynek legalább egy, egy tész­taadag befogadására alkalmas fészekkel ellá­tott alsó része, valamint az alsó részre he­lyezhető, ahhoz oldható módon kapcsolt felső része van. Napjainkban egyre nagyobb az igény a gyors étkezés iránt, mely igényt gyorsétkez­tető egységekben, büfékben, utcai elárusító­­helyeken többek között speciális szendvi­csekkel elégitenek ki. Ezek a szendvicsek péksüteményből, és ennek töltelékeként al­kalmazott valamilyen húskészitményból, eset­leg sajtból, salátatáléból és mártásokból áll­nak. Tipikus példáik az egész világon egyre jobban elterjedő hamburger és hot dog, E szendvicsekhez a péksüteményt ere­detileg kelt tésztából hagyományos módon, a tészta kézi vagy gépi formázásával és ke­mencében sütőlapon történő sütéssel készí­tették, majd közvetlenül a felhasználás előtt késsel vágást ejtettek rajta és az igy kapott résbe helyezték az említett tölteléket. Ennek a megoldásnak több hátránya van: a péksüteménynek mind a belseje, mind • a héja puha, így a felhasználási helyre tör­ténő szállítás és tárolás közben könnyen összenyomódik, emiatt sokat veszít élvezeti és különösen esztétikai értékéből, ami pedig az ilyen szendvicsek eladásánál rendkívül fontos, mivel az utcán járó-kelő emberek sokszor esztétikai alapon döntik el, hogy megálljának vásárolni. Ennél is nagyobb hát­rány jelentkezik azonban fogyasztás közben, amit bárki tapasztalhat, aki akár egyszer is fogyasztott ilyen szendvicset. A probléma az­zal kezdődik, hogy a domború péksütemény­be nehéz beleharapni (különösen gyerekek­nek), amikor pedig ez sikerült, az összenyo­módó péksüteményből a vágott nyílás mentén minden irányban kinyomódik a töltelék, de főleg a mártás, amely lecsöpög, maszatolódik, mindent összeken. Ugyanez a helyzet, ha a szendvicsből megpróbálunk kézzel egy dara­bot letörni vagy letépni. Vagyis az ilyen szendvicset képtelenség kulturált módon fo­gyasztani. A felsorolt hátrányokat megkísérelték oly módon kiküszöbölni, hogy a hagyományo­san készített, bevágott péksütemény helyett » olyan speciális péksüteményt készítettek, amely a töltelék befogadására alkalmas bemé­lyedéssel van ellátva. Ehhez betétekkel ellá­tott sütőformákat alkalmaztak. Ilyen Bütőfor­­mát ismertet pl. a 3,943,840 sz. USA-beli sza­badalmi leirás, mely szerint a sütőforma egy sütőedényből, azaz tepsiből, és ebbe behe­lyezhető többrészes betétből áll. A betét tar­­tópálcákra függesztett, felül nyitott doboz­szerű elemekből, és ezek közé beiktatott vá­laszfalakból áll. A válaszfalak lenyúlnak a tepsi fenekéig, a dobozszerű elemek azonban csak rövidebben nyúlnak be a tepsibe. E sü­tőforma segítségével olyan péksütemény ké­szíthető, amelyben a dobozszerű elemnek megfelelő .zseb" van kiképezve, és amelynek elkészítése úgy történik, hogy a tepsi aljára megfelelő mennyiségű, lappá nyújtott tésztát helyeznek, majd a betétet a tepsibe befüg­gesztik és a tartópálcákkal a tepsi szélén rögzítik. A tésztát a sütőformában megke­lesztik, majd megsütik. A tészta megkelve ki­tölti a dobozszerű elemek és válaszfalak kö­zötti tereket. Sütés után a betétet kiveszik, és a kész péksüteményeket a válaszfalak ál­tal kialakított rések mentén széttördelik. Szendvics készítéséhez a tölteléket a .zseb'­­-be helyezik. Ezzel a megoldással a hagyomá­nyos pésüteményeknél említett hátrányokat azonban nem sikerült kiküszöbölni, mivel egyrészt a szállítás és tárolás közbeni össze­nyomódás veszélye még fokozottabban fennáll (ugyanis a péksüteményt egy oldala kivételé­vel körülveszi a sütőforma, ezáltal nem kép­zőé ik olyan héj, ami tartást adhatna neki), a töltelék kinyomódása pedig itt is bekövetke­zik, a különbség csak annyi, hogy kizárólag a fogyasztó arcának irányában. Ugyancsak bemélyedéssel ellátott péksü­temény előállítására alkalmas sütöformát is­mertet a 4,047,477 sz. amerikai egyesült ál­lamokbeli szabadalmi leirás, mégpedig kimon­dottan hot dog készítéséhez. Ennél a megol­dásnál a sütőforma egy alsó részből és egy felső részből áll, amelyek közül az alsó rész több, a kívánt péksütemény alakjának megfe­lelő alakú bemélyedéssel, a felső rész pedig, amely a sütőformára helyezhető és hozzá kapcsolható, az alsó rész bemélyedései fölött hú sódó, a sütemény bemélyedéseinek létreho­zására alkalmas rudakkal van ellátva. Ennél a megoldásnál a sütőforma alsó részének minden bemélyedésébe behelyeznek egy-egy megfelelő nagyságú, kiadagolt tésztadarabot, amelyet a sütőformában megkelesztenek és megsütnek. A tészta megkelve kitölti a sütő­formát, miközben a rudak helyén kialakul a tőkelék, azaz a virsli vagy kolbász befoga­dására alkalmas mélyedés. Mivel a sütőforma bemélyedései sekélyek, a tészta megkelése folytén a péksütemények oldalaik mentén részben összeérnek, így a sütés során kemé­nyebb héj kialakulására itt is csupán fölül mégpedig a rudak által nem takart felülete­ken lehet számítani, tehát a szállítás és tá­rolás közbeni összenyomódás hátránya itt is megmarad. Ráadásul ez a péksütemény csak fölül nyitott .szendvics’ készítését teszi lehetővé, a töltelékhez tartozó mártás a te­tején szabadon van, és a legkisebb ügyet­­lerség eredményeként kinyomódik, kicsöpőg. Végül ismert még egy sütőforma a szó­ba iforgó szendvicsek készítésére alkalmas péksütemények előállításához, mégpedig a 3,908,022 sz. amerikai egyesült államokbeli 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom