197175. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatóanyagkombinációt tartalmazó fungicid készítmény, gabonafélék - elsősorban őszi búza, árpa, rozs, zab - inkrusztáló csávázására

2 197175 3 A találmány tárgya szinergetikus ható­anyag-kombinációt tartalmazó fungicid. ké­szítmény gabonafélék - elsósorban ószi búza, tavaszi búza, árpa, rozs, zab - inkrusztáló c sávázására. Ismeretes, hogy a jó és bő termés ki­alakításának egyik alapvető feltétele a kór­okozóktól mentes vetőmag és termesztési kö­zeg (talaj). E kettős követelményt a gyakor­latban gyakran talajfertőtlenitéssel kombinált megcsávázással oldják meg. A talajfertőtleni­­tés alkalmas módszer a talajban áttelelő fer­tőző spórák elleni védekezésre, azonban igen nagy költségessége miatt a szántóföldi ter­mesztésben nem alkalmazható. Üzemi gyakor­latban ezért csak csávázott magot vetnek. A magkezelés sikere sok tényezőnek függvé­nye, így nem közömbös hogyan, mivel és mennyivel csávázzuk a vetésre kerülő magot. Sikert e téren csak akkor érhetünk el, ha az alkalmazott szer, vagy szerek nagyrészben, vagy teljes egészében elpusztítják a mag fe­lületén, a mag belsejében lévő és a talajból fertőző, fiatalkori betegséget előidéző kór­okozókat. Az ismert kontakt hatású gombaölősze­rek, - mint például a mankoceb - csak a ma­gokra tapadt fitopatogén gombák - mint pl. a Tilletia, Helminthosporium - ellen nyújtanak védelmet. A talajból fertőző gombák - mint pl. az Ophiobolus, a Puccinia gx-aminis, a Cercosporella herpotriochides, a Fusariumfa­­jok és a Tilletia contraversa - ellen a kon­takt szerek nem biztosítanak kielégítő védel­met. Még kevésbé alkalmasak ezek a szerek a fiatalkori betegségeket okozó gombák leküz­désére. Ilyen fiatalkori megbetegedést okoz­nak az Erisiphe graminis (lisztharmat), a Puccinia tricina és a Puccinia glumarum. A talajból fertőző patogén gombák, a mag belsejében - a maghéj alatt, vagy a csí­rában - szunnyadó gombák és a fiatalkori betegségeket okozó utóbbi gombafajták ellen szisztemikus szerekkel lehet jól védekezni. Hatékonyak a vetőmagvak csávázásához hasz­nált triadimenol és fuberidazol hatóanyagok­ból készült szerek. A kellő védekezéshez a szisztemikus szerfajtákból ajánlott dózisok azonban rendkívül költségesek és érzékeny fajták esetében fitotoxicitást, illetve dep­ressziót okoznak. A szakemberek előtt az is jól ismeretes, hogy a szisztemikus gombaölő­szerekkel szemben rövid idő alatt a kórokozó gombák rezisztenciája alakul ki. A gombafélék csávázásához széleskörben alkalmazzák jelenleg a mankoceb hatóanyagú fungicid készítményeket. A 180831-es lajstromszámú magyar sza­badalmi leírás csávázáshoz mangán-etilén­­-bisz-(ditiokarbamát) és egy pirimidin-meta­­nol-származék szinergetikus kombinációját tartalmazó kőliszttel összekevert készítményt javasol. A Pflanzensztuntz-Kurier .Bayer", Leverkusen, 1980. 25. évf. 4. sz. 51-53. olda­lon található közlemény szerint egy triadime­nol és fuberidazol szisztemikus hatóanyago­kat tartalmazó poralakú készítmény is alkal­mas gabonafélék vetómagvainak a csávézásá­­ra. Ezek a szerek egyrészt olyan nedvesít­hető porkészítmények, amelyeket az jellemez, hogy a csávázott a vetőmagról a csomagolás­sal, szállítással, kiszereléssel és vetéssel együttjáró mechanikai igénybevétel hatására a hatóanyag(ok) nagyrésze könnyen lekopik, lepereg, vagy leporlik és ezáltal védőhatásuk csökken, másrészt esetenként fitotoxicitást okoznak és hosszabb használatuk esetén egyes patogén gombák a szerrel szemben re­­zisztenssé válnak. A találmány célja, hogy olyan szinerge­tikus hatóanyagkombinációt tartalmazó, gabo­nafélék - elsősorban őszi búza, tavaszi búza, árpa, rozs, zab - inkrusztáló csávázására al­kalmas készítményt biztosítson, amely egy­­í’észt nem porlik le a vetőmagvakról, más­részt azok teljes védelmét nyújtja és ugyan­akkor gátolja a kórokozó gombák rezisztenci­ájának a kialakulását is. További célja még a találmánynak, hogy olyan csávázószer-kompo­zíció kidolgozása, amelynek használatával ke­vesebb környezetszennyező hatóanyag kerül a talajba. Vetőmag csávázási kísérleteket folytat­tunk jobb hatékonyságú gabonavetőmag csá­­vázás érdekében mankoceb és triadimenol, valamint mankoceb, triadimenol és fuberidazol különféle ai'ányú keverékeivel. Az eredmények szerint a kétféle hatóké­pességű gombaölőfajta - kontakt és sziszte­mikus - együttes alkalmazása előnyös a ható­anyagok bizonyos arányú keveréke esetében. Meglepő hatás növekedést értünk el továbbá, ha a fenti anyagokat - a találmány szerinti határok között - 185420-as lajstromszámú magyar szabadalom foganatosításával előállí­tott protein-fém-ammóniumkomplex oldatában finoman diszpergáltuk és azzal csáváztuk a gabonamagvakat. A találmány szerinti kompozícióval a ve­tőmagvak teljes védelmét lehet elérni. Emel­lett a korábban használt hatóanyag mennyi­ségeknél lényegesen kisebb dózisokat lehet alkalmazni a kórokozókkal szemben legkénye­sebb hibridfajták esetében is. A dózisok a következők: mankocebből: 0,3-1,6 g/kg mag; triadimenolból: 0,08-0,26 g/kg mag; fuberida­­zolból: 0,008-0,15 g/kg mag; protein-cink­­-komplexból 0,3-0,8 g/kg mag. A találmány foganatosításával előállított kompozícióra több éves kísérleteink szerint a kórokozó gombák legcsekélyebb rezisztenciája sem mutatkozott. Ez a meglepő hatás feltehetően azért tapasz­talható, mert az így előállított szer a vető­magok felületét inkrusztálva azon egy olyan reverzibilis hidrogéllé alakul, amely mintegy állandó hatóanyagraktár, a növényi részeket, a növény csírázási és korai fejlődési szaka­széban védóanyagréteggel vonja be és így biztosítja annak egészséges fejlődését. A találmány tehát szinergetikus ható-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom