197169. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a Varroa Jacobsoni méhparazita irtására alkalmas készítmény előállítására
1 2 A találmány tárgya ejjárás a Varroa Jacobson! méhparazíta irtására alkalmas készítmény előállítására. Ismert, hogy világszerte nagy károkat okoz a méhészetekben az ázsiai nagy atka (Varroa Jacobsoni), ezért számos módszert és készítményt dolgoztak ki az ellene való védekezésre. A biológiai védekezési módszerek a méh és a Varroa fejlődésének ismeretében az atka sebezhető tulajdonságait igyekeznek kihasználni, ilyen módszer a herefiasitás rendszeres kiemelése a méhcsaládokból, a flasitás meghatározott időközönkénti rendszeres eltávolítása és a flasitás keltetőszekrényben történt továbbnevelése. Ezek a módszerek azonban igen nagy felkészültséget, felszerelést, kitartó, rendkívül pontos munkát igényelnek. ’ Fizikai védekezési módszer a méhcsaládok hőkezelése 46 48 °C-on. Ez kockázatos, költséges eljárás, mert a méhek 49 -50 °C-on könnyen elpusztulhatnak. Ismertek vegyszeres módszerek is. Ilyen a porozószerek és permetezőszerek alkalmazása, amelyeknek hatóanyagai a mézbe kerülhetnek és így a méz emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik. Az etetendő készítményeket általában cukorszirupban oldva fecskendezik a méhekre, a készítményt a méhek egymásról lenyalják.. Ilyen például a perizin (Ritter, W.: Tieraztlicher Umschai, 40 (1), 14-15., 1985), amely kedvező hatású ugyan, de alkalmazásakor ugyanígy fennáll a mézbe jutás veszélye, ezért termelési periódusban nem használható. Ismertek füstölőszerek is, amelyek például bróm-propilát (Poltev, V.J. és Likhotin, A.K.: Vetcrinarija, 11., 60-61., 1975) vagy ainitráz (Kilani és munkatársai: Apidologie, 12 (1)., 31-36., 1981) hatóanyagot tartalmaznak. Ezeknek az alkalmazása azonban a hatóanyag toxikológiai tulajdonságai miatt számos veszélyt rejt magában, ilyenek az alábbiak: a füstölőcsík meggyújtásakor a gázok belélegzése emberre ártalmas lehet, használatuk során élelmezésegészségügyi várakozási időt kell betartani, pergetés előtt 14 napppal nem alkalmazhatók, behelyezésük este célszerű, amikor minden méh a kaptárban tartózkodik, behelyezésükkor nyáron megnő a méhek támadási kedve. A hatóanyagot elpárologtató készítmények hatóanyaga például a hangyasav (Kramer, K.: Biene, 116 (8.), 340-343., 1980). Ebből naponta 10 ml-t kell elpárologtatni, a párolgás szabályozása azonban nehéz, a szükségesnél több hangyasav viszont méhelhullást okozhat. A találmány feladata olyan készítmény kidolgozása, amely hatásosan irtja az atkákat, ugyanakkor nem veszélyezteti sem a méheket, sem a méz minőségét.' A találmány alapja az a felismerés, hogy az atkák hatásosan irthatok olyan készítményekkel, amelyek hatóanyagként egy vagy több aciklusos vagy ciklusos terpént, azaz 3,7-dimetŰ-l,3-oktadién-3-olt (a továbbiakban linalooí), 3,7-dimetil-3-acetoxi-l ,6-oktadiént (a továbbiakban eugenol) és/vagy p-propenil-anizolt (a továbbiakban anetol) vagy az azokat tartalmazó növényi illóolajat vagy ilyen illóolajok keverékét vagy az említett terpének és növényi illóolajok keverékét tartalmazzák. Különösen előnyösek azok a készítmények, amelyek anetolt, linaloolt vagy Hnalil-acetátot vagy az azokat tartalmazó növényi illóolajat vagy pedig azok keverékét tartalmazzák. A találmány szerinti készítményeket előnyösen párologtatószer, permeztezőszer és füstölőszer alakjában készíthetjük el az ilyen készítmények előállítására Ismert módokon, ahol a készítmények hatóanyagtartalma 0,001 -80 tömeg%. Az alkalmazásra kész találmány szerinti készítmények általában 0,001 — 1 t% hatóanyagot, valamint egy vagy több szokásos hordozóanyagot és kívánt esetben egyéb ismert adalékanyagot tartalmaznak. Növényi illóolajként előnyösen az alábbiakat alkalmazhatjuk: levendulaolaj, bergamottolaj, szegfűszegolai, ánizsolaj. A levendulaolaj fő alkotórésze a linalooí és a Hnalil-acetát, a bergamottolaj főként linalil-acetátot, a szegfűszegolaj főként eugenolt és az ánizsolaj főként anetolt tartalmaz. A találmány szerinti készítmények előnye, hogy hatóanyaguk természetes anyag, a készítmények hatékonyan irtják az atkákat, ugyanakkor sem a méheket, sem a méz minőségét nem veszélyeztetik. \ találmány szerinti készítmények hatékonyságát az alábbi kísérletekkel szemléltetjük. ■ 1. példa laboratóriumi párologtatásos vizsgálat 10 cm átmérőjű Petri-csészékbe 2 cm2 felületű szűrőpapírlapot helyeztünk és erre rácseppentettünk 20—20 jditer vizsgálandó anyagot. Ezután az egyes Petri-csészékbe 3-3 darab 1-1 Varroa Jacobsoni atkává fertőzött méhet tettünk és megfigyeltük az atkák és a méhek viselkedését. ' A vizsgált anyagok és az eredmények az alábbiak: linalooí: az atka 7 perc alatt lemászott a méhről, 12 perc alatt elpusztult, Szegfűszegolaj: az atka 15 perc alatt lemászott a méhről, 18 perc alatt elpusztult, ániszolaj: az atka 5 perc alatt lemászott a méhről, 30 perc alatt elpusztult, levendulaolaj: az atka 5 perc alatt lemászott a méhről, 20 perc alatt elpusztult, HnaHl-acetát: az atka 7 perc alatt lehullott, 42 perc alatt elpusztult, anetol: az atka 6 perc alatt lehulott, 40 perc alatt elpusztult, Levendulaolaj és linalooí 1:1 térfogatányú elegye: az atka 9 perc alatt lehulott, 10 perc alatt elpusztult. A méhek mindegyik Petri-csészében életben maradtak. 2. példa Rakodó kaptánkban végzett párologtatásos vizsgálat A kaptánkban 20x30 cm méretű, 1 tömegrész gipszből és 2 tömegrész kovaföldből készített párologtató lapokat helyeztünk, amelyekre 5-5 ml mennyiségű vizsgálandó anyagot cseppentettünk. 21, illetve 23 nap elteltével megszámoltuk a kísérlet során lehullott atkákat és kiszámítottuk az atkaölő hatást. Az eredményeket az alábbi I. táblázatban foglaljuk össze. 197.169 5 10 15 ä 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
