197162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányerdők létesítésére
2 1071G2 3 A találmány eljárás takarményerdó létesítésére, amelyet új telepítésű faállományból elsősorban mezőgazdasági áru- vagy takarmánynövények termesztésére kevésbé alkalmas területeken alakítunk ki, vagy a meglevő, alkalmas faállományok átalakításával fejlesztünk ki. Takarmányerdő alatt olyan speciális céllal létesített és kezelt erdei fa ültetvényt értünk, amelynek zöldhajtásait a tenyészeti idő alatt minden évben takarmányozási célra begyűjtik vagy legeltetik. A külföldi, de elsősorban a hazai törekvések arra irányultak, hogy a kedvezőtlen időjárás, rossz termés idején is megfelelő takarmányt szolgáltassanak az állattenyésztők részére. Természetesen előtérbe kerültek azok a zöldtakarmányt kiegészítő vagy azt pótló termékek előállítása, amelyek közel azonos érétékűek a természetes árunövényekkel. Sem a tápszerek, sem a javított takarmánynövények termesztése kielégítő eredményt nem hozott. Ismeretes, hogy a lombos fafajok zöldhajtását és lombját a kérődző haszonállatok, valamint az erdei vadak többsége nagymértékben fogyasztja, mivel ezen hajtás és lombanyag beltartalmi értéke megközelítően azonos az I. osztályú lucernáéval. A fentieket figyelembe véve a találmány megalkotásakor azt a célt tűztük ki, hogy egyes erdei fafajok lombját és zöldhajtását takarmányként állítsuk elő, ezzel olyan területeket tegyünk termővé, amelyek a földhasznosításból ki vannak rekesztve és egyben megoldjuk a vadtakarmányozás problémáját és a haszonállatok időszakonként jelentkező takarmányhiányát. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a fás növények zöld hajtását és lombját - megfelelő termesztési tnód alkalmazásával annak szigorú betartásával - intenzív termelésre bírjuk, és így növeljük az ültetvény lombosodási és zöld hajtási készségét, amellyel úgy az új telepítésű, mint a meglévő, arra alkalmas faállományoknál vad- és haszonállattakarmány termesztést hozunk létre. A kitűzött célnak megfelelően a találmány eljárás takarmányerdő létesítésére, főleg mezőgazdasági áru- vagy takarmánynövények termesztésére kevéssé alkalmas területek kihasználására, amelyet különböző hidrológiai kategóriába tartozó termőhelyeken jól sarjadó, gyorsan növő, lombos fafajok és/ -vagy vadtakarmányként felhasználható termésű, adott esetben fává növő cserjék telepítésével vad- és állattenyésztésre alkalmas takarmánytermő területté alakítunk ki, oly módon, hogy a termőhely genetikai talajtípusának megfelelő talajelőkészitést, szükség szerint szántást végzünk, a hidrológiai adottságok alapján akácot, nyírfát, fűzet vagy szilt, adott esetben Evonimust (kecskerágól.) vagy gleditsiát telepítünk, és ültetéssel vagy vetéssel 0,21 m^O.ő 2m-es ültetési növöteret alakítunk ki, majd az ültetvény megerősödése után, előnyösen a vegetációs idő második felében, a kifejlett zöldhajtást lelegeltetjük, és a vegetációs idő végén vagy a következő év elején a fás hajtásokat a visszarúgás magasságában vagy a talajfelszín közelében, 10 cm-20 cm magasságban szárzúzóval vagy sövény-nyíróval eltávolítjuk. A kitűzött cél értelmében a takarmányerdő létesitésére olyan eljárást alkalmazunk, amelyet meglévő, alkalmas fafajú, előnyösen akác, fűz, hazainyál* véghasználat utáni sarjadztatásával felújított faállományból vagy 1- 3 éves sarjból felújított akác, fűz, nyár faállomány átalakításával fejlesztünk ki oly módon, hogy a felújításkor április végéig előnyösen 1,5-2,0 m-es sortávolságban gyökérszaggatást végzünk, a felújítás első évében a felnövő sarjat megvédjük, majd az első év végén, vagy a következő év tavaszán, az egy éves hajtásokat célszerűen szárzúzóval eltávolítjuk. A találmány szerinti új telepítésű takarmányerdő létesitésére szolgáló eljárás további ismérve lehet, hogy az ültetvény mechanikai talajműveléssel, adott esetben a fafajokra, engedélyezett vegyszeres gyomirtással és tápanyag utánpótlással ápoljuk, kipusztulás esetén az ültetvényt szükség szerint pótoljuk. Az új telepítésű eljáráshoz tartozik az a fejlesztési mód, ahol a hidrológiai adottságok alapján időszakos vizellátású száraz területre akátot, állandó vizellátású területre nyárfát, esetleg változó vizellátású felszínig nedves területre fűzel, meszes, változó vízellátású termőhelyre nedvességet tűrő puszta-szilt telepítünk. Abban az esetben, amikor a takarmányerdő létesítését meglévő, alkalmas fafajú faállományból fejlesztjük ki, úgy járunk el, hogy az erős növekedésű sarjakat és a megmaradt fás héjhajtásokat tavasszal, célszerűen szárzúzóval levágjuk, a felújított faállomány terméshozamát, a termőhelyek felosztásával, elkerítésével és szakaszos legeltetéssel növeljük. A találmány szerinti takarmányerdő létesitésére alkalmazott eljárás előnyeit példákkal mutatjuk be. A takarmányvizsgálati eredmények alapján megállapított, hogy a közönséges akácfáról (Robinin pseudoacacia) begyűjtött lomb és hajtás minták jó beltartalmi értékkel rendelkeznek. Ennek szemléltetésére bemutatjuk táblázatban a jó és közepes minőségű lucernaliszt, valamint akáclomb azonos takarmányvizsgálati eredményeit. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
