197150. lajstromszámú szabadalom • Részleges kiiktató ber. tolóhengerrel szabályozható adagológépekhez, főleg vetőgépekhez
2 197150 3 A találmány tolóhengerrel szabályozható adagológépek, főleg vetőgépek részleges kiiktató berendezésére vonatkozik. A mezőgazdaságban a soros vetésű táblákban - pl. szójabab, borsó, lucerna, repce 5 stb., de mindenekelőtt a gabona vetésében igen nagy kárt okoznak a vetést követően működtetett egyéb művelőgépek, amelyek a műtrágyák, a növényvédőszerek stb. pótlólagos adagolása alkalmával mindig más és más 10 nyomvonalon haladnak és a vetést tiporják. Ezért alakult ki az ún. müvelöutas technológia, amely a munkagépek haladását azonos nyomvonalra kívánja összpontosítani. Ennél nyilvánvalóan abból kell kiindulni, hogy 15 már a vetésnél ki kell hagyni a később rájárandó művelőgépek erőgépei (traktorai) számára a nyomvonalat. Ez nemcsak a vetőmagban jelent megtakarítást, hanem a később adagolt szerekben is, viszont a termésben a _0 tapasztalat szerint a kihagyott terület nem okoz kevesbedést, mert a szélső sorok a szélhatásként ismert jelenség szerint jobban bokrosodnak és jobban is teremnek, mint a többi sorok. 25 Ily módon a müvelöutas vetésnek igen komoly előnyei vannak s ez a módszer Európa-szerte el is terjedt. Tudnunk kell, hogy a vetögépek munkaszélessége általában kisebb, mint a művelő- :i() gépeké s ezért a vetőgépeknek olyanoknak kell lenniök, hogy egyes menetekben a müvelöút nyomét kihagyják, más menetekben pedig teljes szélességben vessenek. Ezenkívül minden vetögép olyan adagolófejekkel 35 van felszerelve, amelyekkel a vetett mag mennyiségét szabályozni lehet. Ezt általában kétféle módon érik el. Az egyik rendszer, az ún európai rendszer a forgócellás henger forgási sebességét változtatja s így a belőle [0 kijutó mag a haladás sebességéhez képest gyorsabb forgásnál több, lassúbb forgásnál kevesebb lesz. E rendszernél a művelöút nyomjainak kihagyása egyszerűen azzal történhetik, hogy pl. két-két sornál az adagoló- .45 fejekben a cellás henger forgását teljesen leállítják, ezek tehát magot nem is juttatnak a talajba. A másik rendszer, a döntő módon amerikai gyártmányú gépeknél a magok mennyisé- 50 gének szabályozást úgy érik el, hogy egy együttcsúsztatható cellás és záróhengert, mint tolóhenger-egységet az adagolófejekben, megfelelő arányos állásba tolják el. így, ha az adagolófejet nagyobb arányban tölti ki a 55 cellás henger, akkor több, ha kisebben, akkor kevesebb lesz a kiszórt mag; az adagolófej másik részét egy szárnyas záróhenger tölti ki, amely szárnyéval az adagolófej házában elzárja a kimenő rést. További finomi- r;o tást itt is a cellás henger forgási sebességével lehet elérni. Ebben a szerkezetben a tolóhenger két hengere közül természetesen csak a cellás henger forog, a záróhenger nem. Ennek megfelelően a cellás hengereket ;;5 egy szögletes, általában négyszőgszelvényű tengely forgatja, míg a záróhengerek a cellás henger csócsonkján, mint csőhengeren ahhoz képest állva maradhat. A gépek szerkezetében a cellás hengerek a forgatótengelyhez rögzítve vannak és valamennyi tolóhengert az összes adagolófejben azonos arányban a forgatótengely megfelelő elmozdításéval lehet beállítani. Ennél a tolóhengerrel szabályozható vetógépnél szerkezetéből kifolyólag egyes kiválasztott adagolófejek működését kiiktatni nem lehet, márpedig használata nemcsak Amerikában, hanem Európában is nagymértékben elterjedt. Éppen ezért a jelen találmány célja ezeket a tolóhengerrel szabályozható gépeket is alkalmassá tenni egy külön berendezéssel arra, hogy a müvelöutak nyomjelzésére - általában két-két sor kihagyáséra - egyes adagolófejek működését kiiktassuk. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ezt azáltal érhetjük el, ha a kiválasztott adagolófejek tolóhengereinek rögzítését feloldva ezeket külön szerkezettel mozgatjuk. Ennek megfelelően a találmány szerinti kiiktató berendezés lényege, hogy a kiiktatandó adagolófejek tolóhengerének rögzítő szervei oldott állapotéban az együttcsúsztatható cellás és záróhengerek alkotta tolóhengerek között távolságtartó elemek vannak a forgatótengelyen elhelyezve és a kiiktatandó adagolófejek szélső cellás illetve zéróhengerét kétoldalról közrefogó, két szélső állás között alternative mozgatható villás karral ellátott szerkezete van. A berendezés legtöbb kiviteli alakjában az egyik szélső állás lehatárolására állítható ütközője is van. Az alternatív mozgást előidézhetjük kézi mechanizmussal is, de sokkal célszerűbb az alternatív mozgatáshoz szükséges kétirányú erőhatás legalább egyikének erőforrásául a vontatón meglévő erőgépet: villamos motort, hidraulikus vagy pneumatikus munkahengert felhasználni. Ilyenkor az egyik erőforrásul jól hasznosítható valamely erótároló szerv pl. rugó. Végül erőgép használata esetén igen előnyös ezek működésének szabályozására elektronikus vezérlőberendezést alkalmazni. A következőkben találmányunkat annak egy példaképpeni kiviteli alakján a határainkon belül általánosan elterjedt RÁBA IH 10-6200 típusú, tolóhengerrel szabályozható vetőgéppel kapcsolatosan a mellékelt rajzra való hivatkozással elemezzük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a vetógép adagolófej házát ábrázolja távlati képben a rajta átmenő négyszőgszelvényű forgatótengely és a cellás hengerből és a záróhengerböl álló tolóhenger nélkül,
