197130. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés impulzusok előállítására

3 197 130 4 folyó áramhoz, és ezáltal lényegesen nagyobb áramimpulzus hozható létre a primer tekercsen. Ennek a kapcsolásnak az az előnye, hogy a pri­mer tekercsen folyó áram megszakadásakor, va­gyis, amikor a kapcsolótranzisztor megszakít, akkor a másik primer tekercsen fellépő — ellenkező pola­ritáséi — feszültség a kondenzátort feltölti Ily mó­don ez egy energiavisszanyerő kapcsolás, mivel az áram megszakadásakor fellépő induktív feszültség a transzformátorban tárolt mágneses energiát a kondenzátorba áttölti. Ily módon ez lényegében egy energia-visszanyerő kapcsolás. Ez a kapcsolási elrendezés a gyakorlatban ugyan jól bevált, azon­ban az energiavisszanyeréshez használt tekercs a szikraképzésnél nem működik. A fenti kapcsolási elrendezéseknél kapcsoló áramkörként elvileg elektromechanikus kapcsolók is alkalmazhatók, ezeknek azonban olyan sok hát­rányuk van, hogy az elektronikus gyújtásvezérlé­­seknél azokat legfeljebb vezérlő kapcsolóként al­kalmazzák. A transzformátor primer tekercsén át­folyó nagy áramerősség megszakítására elsősorban a nagyteljesítményű kapcsolótranzisztorok jönnek számításba. Ilyen található a már fentebb hivatko­zott szabadalmi leírás szerinti megoldásban. Ebben az ismert áramkörben a kapcsoló tranzisztort egy tranzisztoros erősítő működteti, amelyet viszont egy vezérlőáramkör vezérel. Annak érdekében, hogy a tápfeszültség ingadozása, elsősorban annak csökkenése az impulzus energiáját ne csökkentse lényegesen, egy negatív visszacsatold áramkör van alkalmazva, amely egy feszültségfüggő ellenállást tartalmaz. Ez a feszültségfüggő ellenállás — figye­lemmel a kis tápfeszültségre, a kívánatos karakte­risztikára és ellenállás-értékre — egy izzólámpa kellene, hogy legyen, amelynek mérete, élettarta­ma, megbízhatósága az áramkörben alkalmazott többi alkatrészéhez képest hátrányos, ezért az egész kapcsolóáramkör gyakorlati alkamazhatósága kor­látozott. A találmány elé kitűzött cél egy, a bevezetőben körülírt kapcsolási elrendezés kidolgozása volt, amely egyesíti mind a íirisztoros, mind a tranziszto­ros áramkörök előnyeit; továbbá a lehető legjobb hatásfokkal nyerhető vissza a tárolt mágneses ener­gia, és ezáltal a nagyfeszültségű impulzus előállítá­sának hatásfoka javítható. További célja a talál­mánynak a kapcsolóáramkör olyan kialakítása, amellyel a nagyfeszültségű impulzus energiája a tápfeszültség széles tartományban történő változása melletti állandó értéken való tartása, ami különösen a gépjárművekben alkalmazott robbanó­motorok hidegindításánál előnyös. A kitűzött cél a bevezetőben körülírt kapcsolási elrendezéssel a találmány szerint úgy érhető el, hogy a tranzisztoros erősítő bemenetét egy tran­zisztor bázisa alkotja, amely bemenet és a vezérlő áramkör kimenete közé két, egymással sorbakap­­csolt ellenállás van közbeiktatva, ezek közös pont­jára egy további tranzisztor emitter-kollektor sza­kasza csatlakozik, ennek a tranzisztornak a bázisá­ra olyan bázisosztó csatlakozik, amelynek a kollek­tor felőli ága osztott, és a feszültségforrásra csatla­kozik, osztáspontja, valamint a transzformátor pri­mer tekercse és a kapcsolótranzisztor közös pontja közé kondenzátor van iktatva, a bázisosztónak az emitter felőli ellenállása a kapcsolótranzisztor emit­ter-kollektor áramkörével sorosan beiktatott áram­figyelő ellenállásra van kötve Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy az al­kalmazott kettős visszacsatolással biztosítható a kapcsolótranzisztor nagy meredekségű kapcsolása, ugyanakkor a feszültségforrás feszültségének több mint 50%-os csökkenése mellett is az előállított impulzus energiája gyakorlatilag állandó értékű marad. A találmány szerinti kapcsolási elrendezésben a vezérlő áramkörben működtető érintkezőpár, el­lenállás, és tekercs soros kapcsolással csatlakozik a feszültségforrásra, a tekerccsel párhuzamosan egy tranzisztor bázis-emitter szakasza kapcsolódik pár­huzamosan olyan polaritással, hogy a tranzisztort a tekercsen az áram megszakításakor fellépő feszült­ség kinyitja, és a vezérlőáramkör kimenetét a tran­zisztor kollektora alkotja. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy jóval egyszerűbb felépítésű, mint a korábbi megoldás; ugyanakkor a tekercsen meg­szakadó áram keltette feszültségimpulzus gyors és határozott kapcsolást eredményez. Előnyös továbbá, ha a tranzisztor bázisa és a te­kercs közé bázisosztó van közbeiktatva. Célszerűen a vezérlőáramkör kimenetét alkotó tranzisztor kol­lektora és az áramfigyelő ellenállás közé kondenzá­tor van beiktatva. A kapcsolás gyorsítását célozza az az előnyös ki­viteli alak, amelynél az erősítő bemenetére sorosan kapcsolódó ellenállással kondenzátor van párhuza­mosan kötve. A kitűzött cél eléréséhez tartozik továbbá az a szintén a találmány tárgyát képező kapcsolási el­rendezés, amelyben transzformátor, ennek szekun­der tekercse, és legalább két primer tekercse van, a primer tekercsek, valamint legalább egy dióda és egy kapcsolóáramkör egymással sorba van kapcsol­va, ez a soros kapcsolás feszültségforrásra csatlako­zik, a feszültségforrás egyik pólusa és a primer te­kercsek közötti pontra kondenzátor van beiktatva, és amelyet a találmány szerint az jellemez, hogy a dióda a két primer tekercs közé vari bekötve, a kondenzátor a feszültségforrásra közvetlenül kap­csolódó első primer tekerccsel, valamint a vele sor­­bakapcsolt diódával kapcsolódik párhuzamosan, és a második primer tekerccsel, valamint a vele sorba­­knpcsolt diódával további kondenzátor van párhu­zamosan kapcsolva, és a dióda a feszültségforrás polaritása szempontjából nyitóirányban van bekötve. Ez utóbbi megoldásnak az az előnye, hogy az impulzus előállításakor a transzformátorba bevezetett energia jelentős részét visszanyerjük azáltal, hogy a vasmagban felhalmozott mágneses energiát az áramkör megszakításakor a kondenzá­torba átvezetjük, és azokban tároljuk, majd a következő impulzus energiájához ezt a tárolt ener­giát felhasználjuk. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést az alábbiakban a mellékelt rajzok szemléltetik részle­tesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti transzformátor ener­gia-visszanyerő kapcsolását mutatja, a 2. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom