197122. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű síkalakzat alaprétegből és fedőrétegből a fedőréteg eltávolítását elősegítő megfogóelemekkel, valamint eljárás ilyen síkalakzatok kialakítására

1 197 122 2 A találmány tárgya többrétegű síkalakzat alapré­tegből és fedőrétegből a fedőréteg eltávolítását elő­segítő megfogóelemekkel, valamint eljárás ilyen síkalakzatok kialakítására. A találmány tárgyát ké­pező többrétegű síkalakzat alaprétegből és az alap­réteg legalább egyik oldalát borító, az alaprétegtől lehúzással újra szétválasztható, az alaprétegre ad­héziós tapadókötéssel felvitt fedőrétegből áll, amelynél a fedőrétcg(ek)bcn vagy annak egyes ré­szein a fedőréteget legalább két részre osztó, a fe­dőréteg széleit összekötő folytonos bevágás vagy előgyengít és van kialakítva úgy, hogy a bevágás vagy előgyengít és vonalvezetése a bevágásnak vagy előgyengítésnek a fedőréteg szélein levő végpontja­it összekötő egyenes vonaltól mindkét irányban legalább egyszer eltér, továbbá a fedőrétegben a bevágás vagy előgyengítés vonala, valamint a vég­pontokat összekötő egyenes által bezárt területen minden fedőrétegrészhez legalább egy, az alapréteg meghaj Irtásakor a fedőrétegben keletkező konvex hajlatnál szabaddá váló, a fedőréteg vagy annak ré­szeinek eltávolítását elősegítő megfegóelem van ki­alakítva. A találmány tárgyát képező eljárás során az alaprétegre annak legalább az egyik oldalán fedő­réteget visznek fel és rögzítenek adhéziós kötéssel, majd a fedőrétegen a fedőréteg szélein levő ponto­kat összekötő folytonos vonalú bevágásokat vagy előgyengítéseket alakítanak ki. A gyakorlatban számos felhasználási területen alkalmaznak olyan többrétegű síkalakzatokat, ame­lyeknél valamely egy vagy önmagában is többréte­gű alapréteg legalább egyik, nem ritkán azonban mindkét oldalát a végleges felhasználás előtt fedő­réteggel kell védeni. A fedőréteg szükségességét például az alapréteg öntapadó képeségének megőr­zése, külső mechanikai behatások, sérülések elleni védelem, vagy a szerkezetben található könnyen il­lő komponensek indokolják. A fedőréteg az alap­réteg felületéhez általában adhéziós tapadókötéssel kapcsolódik, amely mechanikus húzóerő kifejtésé­vel győzhető le, azaz lehúzással távolítható el. Az ismert és elteijedten használt többrétegű síkalakza­tok általános és közismert hiányossága, hogy a le­húzni kívánt fedőrétegnek az alaprétegtől történő kezdeti leválasztása, és ezzel a lehúzáshoz megfele­lő megfogófelület(ek) képzésé nehézkes, kompli­kált, tehát a fedőréteg lehúzás útján történő eltávo­lítása nehézségekkel jár. Az említett hiányosság kiküszöbölésére számos kísérlet és megoldási javaslat született. Az ismert próbálkozások az alábbi öt elvi megoldáscsoport szerint foglalhatók össze. Olyan többrétegű síkalakzatoknál, ahol az alap­réteg és a fedőréteg egybevágóan fedi egymást, ál­talában a szegélytartomány berepesztésével, és a berepesztett helyen a rétegek körömmel történő kezdeti szétválasztásával alakítanak ki olyan levá­lasztott felületrészt, amely már megfogható, és így a továbbiakban a fedőréteg lehúzását lehetővé te­szi. Hátrányos ennél a megoldásnál azonban, hogy az alapréteg is sérülést szenved, továbbá a körömmel való próbálkozás türelmet kívánó idő­igényes művelet. Ismeretesek olyan többrétegű alakzatok, ame­lyeknél a fedőréteg több olyan felületrészből áll, amelyek átfedéssel vannak legalább egy érintkező­tartományukban kialakítva, illetve az alaprétegen elhelyezve. A túlfedéses átlapolási tartományban így olyan megfogófülek, illetve felületek adottak, amelyeknél a fedőfóliát, illetve fedőréteget meg­fogják és az alaprétegről könnyen lehúzhatják. Ilyen elvi megoldást ismertet például a 0 081990 számon közrebocsátott Európa-szabadalmi beje­lentés. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy az átlapolás többlet-anyagfelhasználást igényel, ami az előállítási technológiát is bonyolítja. Más többrétegű síkalakzatoknál az alaprétegnél nagyobb felületű, az alapréteg kontúrjain túlnyúló fedőréteget alkalmaznak. Ilyen megoldást ismertet például a Jackstädt GmbH 1983-ban közreadott gyártmányismertetőjének (Das optimale Haft-Eti­kett) 18. oldala. Ezen megoldás hátránya úgyszin­tén a fedőréteg többletanyagigénye, valamint a mindenkori alakzat-geometriától függő több-keve­sebb szabási hulladék képződése, ami technológiai többletráfordítással is párosul. Egy további elvi megoldás szerint a fedőrétegen eleve egyenes vonalú bévágásokat vagy előgyengí­téseket alakítanak ki. A síkalakzat meghúzása vagy meghajlítása esetén a húzott vagy görbített tarto­mányokban általában előállnak olyan vonal menti levált felületclemek, amelyek körömmel tovább növelhetők addig, amíg a biztonságos megfogáshoz elegendő méretet elérik. Ilyen megoldás Ismerteté­se is megtalálható a fent említett Jackstädt gyárt­mánykatalógus (1983) 19. és 20. oldalán. Itt is hát­rányos, hogy nehézkes, fáradságos, körömmel történő manipulálást igényel a megfogófelület(ek) kezdeti kialakítása, amelynek során az alapréteg felületének megérintése, esetenként sérülése vagy fertőzése általában elkerülhetetlen. Ez utóbbi különösen orvosi, sebkezelési felhasználású többré­tegű síkalakzatok, mint például seb- és gyógytapa­­szok esetében jelent komoly problémát. Ismeretes végül olyan mcgoldáscsoport, amely szerint az alapréteg és a felhasználás előtt lehúzás­sal eltávolítandó fedőréteg közé valamely a lehú­zást, illetve annak megkezdését elősegítő járulékos elemet, különösen szalagot, cérnát, papírcsíkot stb. helyeznek be a gyártás során. Az ilyen közismert megoldások hátránya, hogy az előállítás bonyolult, többletráfordítást igényel, és a folyamatos folyto­nos gyártást a kiálló betéteiéinek megnehezítik. A találmány célja az ismert megoldások hátrá­nyaitól és hiányosságaitól mentes olyan többrétegű síkalakzat kialakítása, amelynél a fedőréteg lehú­zással történő eltávolítása az alaprétegtől egyszerű­en és biztonságosan, valamint külső segédeszköz felhasználása nélkül lehetséges. A kitűzött célt a találmány szerint a legáltaláno­sabban egy olyan többrétegű síkalakzat kialakításá­val érjük el, amelynél a fedőréteg a bevágás vagy az előgyengítés környezetében, de legalább a meg­fogóelemek széleinél a megfogóelemek leválását megkönnyítő merevítő zónával van ellátva. A találmány szerinti síkalakzat kialakításánál ter­mészetesen egyformán előnyös kivitelekhez jutunk, ha a fedőréteg és/vagy az alapréteg egy vagy több rétegből áll. 5 íO 5 20 25 30 35 «0 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom