197119. lajstromszámú szabadalom • Többcélú, fúvott üvegbúrával ellátott villamos izzólámpa
197119 4 n w A találmány elé célul tűztük ki egy villamos izzólámpának a kidolgozását, amelynek fúvott lámpaburája úgy van kialakítva, hogy azon bevonat vagy optikai módosító eszközök lehetnek, különböző lámpaváltozatok kialakítása céljából. A találmány elé kitűzött cél továbbá egy olyan, üvegből levő, fúvott lámpabura kidolgozása, amely az ilyen villamos izzólámpákhoz alkalmas. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt villamos izzólámpákkal a találmány szerint úgy értük el, hogy — a második falrész tengelyirányú metszetében lényegében körív alakú, és keresztirányban lényegében a nyak alakú falrész és a legnagyobb átmérő között van, és a görbületi középpontja a szimmetriatengely másik oldalán, a legnagyobb átmérő előtt helyezkedik el, — a harmadik falrész tengelyirányú metszetében lényegében körív alakú, és tengelyirányban a legnagyobb átmérő előtt helyezkedik el, és a görbületi középpontja a legnagyobb átmérő mögött, a szimmetriatengely másik oldalán van, és a harmadik falrész a legnagyobb átmérő közelében levő második falrészbe fokozatosan átmegy, és az — izzószál a legnagyobb átmérő közelében van. Mivel a második falrész a tengelyirányú metszetben főleg keresztirányban húzódik, a bura a nyak alakú falrésztől kezdve jelentősen szélesedik. Ez jelentős eltérés a fentebb már említett 2110 590 lajstromszámú US-PS szerinti lámpától. Abban az esetben is, ha a lámpának tengelyirányú méretei hagyományosak, biztosítva van annak lehetősége, hogy az izzószálat a bura legnagyobb átmérője közelében helyezzük el, és mégis mélyen a burában helyezkedjen el, vagyis viszonylag közel a nyak alakú falrészhez. Ennek nagy előnyei vannak. Hozzávetőlegesen 60 mm nagyságú legnagyobb átmérő esetén, amely a kereskedelmi forgalomban levő hagyományos, kis teljesítményű (például 25 W-os) izzószállal rendelkezik, viszonylag nagy teljesítményű (például 75 vagy 100 W-os) izzószál helyezhető el a legnagyobb átmérő közelébea A legnagyobb átmérő előtti részen a lámpának még jelentős tengelyirányú mérete van, így tükörbevonatú kiviteli alakoknál az izzószálat nagy térszögben tükörbevonatú falrész veszi körül. Egy előnyös kiviteli alaknál a negyedik falrész tengelyirányú metszetben a szimmetriatengelytől távoli zónában lényegében körív alakban görbül, a görbületi középpont a szimmetriatengely közelében, az izzószál előtt helyezkedik el. Ez a kiviteli alak azzal az előnnyel rendelkezik, hogy ez a lámpa egy kehelytükörrel rendelkező lámpa lehet. Ebben az esetben a lámpának az izzószál előtti falrészeken tükröző bevonata van. Egy ilyen lámpának egy lehetséges változat szerint például részben fehér reflektáld, részben fényáteresztő bevonata lehet az említett falrészen. A találmány szerinti villamos izzólámpa egy különös kiviteli alakjában, amelynél a második falrész és a harmadik falrész tükörbevonattal van ellátva, egy gyűrű alakú ernyő helyezkedik cl a lámpa burájának belsejében, azzal egytengelyűén, amely ernyőt részben a harmadik falrész, és részben a negyedik falrész körülvesz. Ez az ernyő nem, vagy lényegében nem akadályozza a tükröző bevonattal ellátott falrészekről visszavert fénysugár útját. Másrészről ez az ernyő megakadályozza, hogy az izzószálról közvetlenül kilépő fénysugár a tükröző bevonattal ellátott falrészekről visszaverődés nélkül a szimmetriatengellyel bezárt, túlságosan nagy szög alatt lépjen ki. Az ernyő így nagyobb vizuális előnnyel rendelkezik, mivel a tengellyel kis szöget bezáró fénynyaláb fényfluxusa nem, vagy lényegében nem kisebb. A gyűrű alakú ernyő például hengeres lehet. Egy lehetséges változat szerint az ernyő a negyedik falrész irányában szűkülhet. Az ernyő például gömb alakban görbülhet, és a görbületi középpont egybeesik az izzószál geometriai középpontjával. Egy másik változat szerint az ernyő gömbtől eltérően görbülhet, és például ellipszoid alakú lehet. Ha egy ilyen elkeskenyedő ernyő reflektáló, akkor a ráeső fényt a második, tükröző bevonatú falrészre vetíti, amely rész hozzáadódik a koncentrált fénynyalábhoz. Az ernyőt ugyanaz a tartó tarthatja, amely az izzószálat is tartja, illetve meghelyezi. Egy további lehetőség szerint az ernyőt a bura falához támaszkodó rugók tarthatják. Egy előnyös kiviteli alaknál a rugók a nyak alakú első falrész összeszűkülő részéhez illeszkednek azon a részen, amelyen a nyak alakú falrész a második, tükröző bevonattal ellátott falrészbe megy át. Ennek az összeszűkülő résznek már az is az előnye, hogy a második, tükröző bevonattal ellátott falrész felülete viszonylag nagy, annak a ténynek a következtében, hogy ez a falrész viszonylag közel nyúlik a tengelyhez, és emellett a nyak alakú falrész viszonylag széles a fej közelében levő részen. Ily módon a lámpa kielégíti a biztonsági követelményeket, amelyek szerint a lámpa feje a foglalatba történő behelyezés után egy szabványosított kísérleti ujjal nem érinthető meg. A találmány szerinti megoldást részletesebben a mellékelt rajzokon bemutatott kiviteli példák alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra a lámpa egy első kiviteli alakjának oldalnézete a bura tengelyirányú metszetével, a 2—5. ábrák tükörbevonattal rendelkező, üvegből fúvott burát tüntetnek fel tengelyirányú metszetben, amely burák a lámpa egy második kiviteli alakjához alkalmazhatók, a 6. ábra a 2—5. ábrákon bemutatott bura egy módosított változatát mutatja tengelyirányú metszetben, a 7. ábra a lámpa egy további kiviteli alakjának oldalnézetét és részben tengelyirányú metszetét szemlélteti. Az 1. ábrán látható villamos izzólámpának üvegből levő fúvott 1 burája van, amely vákuuintömören le van zárva, és amelynek 2 szimmetriatengelye, 3 legnagyobb átmérője van, amely a 2 szimmetriatengelyre keresztirányú, és a 3 legnagyobb átmérő mögött egy első, nyak alakú 4 falrészc van. A nyak alakú 4 falrész szabad végén villamos 6, 7 érintkezőkkel ellátott 5 fej van. Az 1 burának belülről konkáv második 8, 8’ falrésze, egy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
