197116. lajstromszámú szabadalom • Nagyáramú kis feszültségű kapcsolóberendezés egyenáram kapcsolásához, főként elektrokémiai celláknál való alkalmazásra
3 197116 4 az elforduló mozgó érintkezőnek előbb a segédérintkezői kerülnek érintkezésbe az álló főérintkezők segédérintkezőivel, és azok oldalfelületén a mozgó főérintkező zárt helyzetbejutásáig csúsznak. A kapcsolóberendezés zárt állásában a mozgó főérintkezők keresztcsapja az álló főérintkezők hornyának aljával érintkezik. A kapcsolóberendezés nyitása során pedig a mozgó segédérintkezők viszszafelé mozogva a főérintkezők nyitását követően nyitnak. Ismert továbbá a BURNDY Corporation (Norwalk, Connecticut, USA) által gyártott HSM típusú cellakapcsoló, amelynek álló főérintkezőjét egy, a cellakapcsoló hosszán végignyúló és a cellakapcsoióra közös első sín alkotja. A cellakapcsolónak továbbá az álló főérintkezőt képező sínnel párhuzamos helyzetű, a cellakapcsolón végignyúló második sínje van. A cellakapcsoló mozgó érintkezői az első sín fölött, annak széle mentén egy sorban, egymás mellett helyezkednek el, és egyenként két, egymással villamos értelemben párhuzamosan kapcsolt flexibilis áramvezető hevederrel kapcsolódnak a második sín megfelelő szemben levő szakaszához. A mozgó érintkezőknél egy egységet két, ezüstbevonatú réz érintkezőtuskóval kialakított mozgó főérintkező, a két mozgó főérintkező között elhelyezett mozgó segédérintkező, valamint a mozgó fő- és segédérintkezőket az álló főérintkezőt képező sín irányába rugalmasan előfeszítve tartó érintkezőtartó híd alkot, ahol a mozgó főérintkezőknek az áramvezető hevederrel kapcsolódó talprésze egybefüggő kialakítású, a mozgó segédérintkező e talprészre van rögzítve, és a mozgó főérintkezők fölött az első sín fölé nyelvszerűen, a mozgó főérintkezőkön túl benyűlik. Az álló főérintkezőt alkotó első sínen, a mozgó segédérintkező érintkezőtuskójával szemben álló segédérintkezőt képező érintkezőtuskő van rögzítve, így a főérintkezők érintkezési felülete az első sín síkjába esik, a segédérintkezők érintkezési felülete pedig az első sín síkja fölött levő síkban van. Az álló és mozgó segédérintkezők homlokfelületén ezüst—volfrám anyagú, villamos eróziónak jobban ellenálló védősapka van. Az érintkezőtartó híd az első sín érintkezőkkel ellentétes oldalán elhelyezkedő excenteres mozgatószerkezettel a főérintkezők érintkezési síkjára keresztirányú mozgatórúd útján kapcsolódik. Az érintkezők nyitott helyzeténél a mozgatószerkezet a mozgatórúd útján az érintkezőtartó hidat az ahhoz rögzített mozgó fő- és segédérintkezőkkel az első síntől eltávolított helyzetben tartja. A cellakapcsoló zárásakor az elmozduló mozgatórúd az érintkezőtartó hidat a mozgó érintkezőkkel az álló érintkezőkhöz közelíti, ennek során előbb a mozgó segédérintkező érintkezik az álló segédérintkezővel, majd az érintkezőtartó híd folytatódó mozgása során a főérintkezők is összezárnak, miközben a mozgó segédérintkező az álló segédérintkező felületén mintegy 10—30"-ot elfordulva legördül és egy keveset csúszik. Az érintkezőtartó hídnak a főérintkezők zárását követő továbbmozgása a mozgó érintkezőket előfeszítő rugók összenyomódását és az érintkezők egymásnak feszülését eredményezi. Az érintkezőtartó híd záró irányú elmozdulását a mozgatórudat az excenterrel összekötő íves karnak az cxccntcr alsó holtponton való áthaladását követően az excenter tengelyével való ütközése határolja. A cellakapcsoló nyitása során a mozgatószerkezet a mozgatórúd útján az érintkezőtartó hidat az első síntől eltolja. A nyitóirányú elmozdulás során előbb a főérintkezők nyitnak, eközben a mozgó segédérintkező visszagördül az álló segédérintkező felületén és kissé elcsúszik, majd a segédérintkezők nyitnak. Ismert még az ORONZIO DE NORA cég (Milánó, Olaszország) által gyártott 102 MAG típusú cellakapcsoló, amely közös tartószerkezetre rögzített kapcsolósort foglal magába. Minden egyes kapcsolónál álló főérintkezőt két, egymás folytatásában elhelyezett és egymástól térközzel elválasztott áramvezető sín képez, amelynek egymás felé néző, 180°-nál kisebb szöget bezáró normálissal rendelkező felülete érintkezési felületet alkot, és mozgó főérintkezőként pedig az álló főérintkezők közé, a térközbe benyomható érinlkezőtuskó szolgál. A cellakapcsolónak továbbá, kétkét kapcsolóhoz hozzárendelten, csap kialakítású álló és mozgó segédérintkezője van, amelyek közös tengelyre illeszkedően a két áramvezető sínnel párhuzamosan vannak elhelyezve, és az álló segédérintkező a mozgó segédérintkező irányába rugóerővel feszítve kismértékű elmozdulást megengedő ágyazással, a mozgó segédérintkező pedig tengelyirányú megvezetést adó ágyazással van rögzítve. A cellakapcsoló mozgatószerkezetének mozgatókarral ellátott tengelye a fő- és segédérintkezőkhöz képest keresztirányban, az álló főérintkezők közötti térközt takard helyzetben a tartószerkezethez van rögzítve. A tengelynek vezetőcsúszkaként kialakított oldalirányú első nyúlványa van, amely a mozgó főérintkezővel, és szintén vezetőcsúszkaként kialakított oldalirányú második nyúlványa van, amely a mozgó segédérintkezővel kapcsolódik lényegében csuklós kapcsolattal. A mozgó főérintkező érintkezőtuskója az érintkezőtuskó rúdján elhelyezett rugóval az első nyúlvány végétől távolító irányba feszített. Az álló és a mozgó főérintkezők felülete ezüstbevonattal van ellátva, az álló és mozgó segédérintkezők homlokfelületére pedig villamos eróziónak jobban ellenálló ezüsttartalmú védőlapka van rögzítve. A cellakapcsoló a tengelyének elfordításával működtethető. Záróirányú elfordításakor a második nyúlványhoz csúszkás—csuklós kapcsolattal kapcsolódd mozgó segédérintkező az ágyazatában megvezetve az álló segédérintkező felé csúszik, és homlokfelületük érintkezésével zárnak. Eközben a mozgó főérintkezőnek az első nyúlvány elejére támaszkodó rugóval előrefeszített érintkezőtuskóját a nyúlvány az egyik álló főérintkező érintkezőfelületén csúsztatva és végigtolva bevezeti az álló főérintkezők közötti térközbe, ahol az érintkezőtuskó a tengelytől elfordulva, a segédérintkezők zárását követően a főérintkezőket zárja. A tengely kismértékű továbbfordításával egyrészt a rugalmasan rögzített álló segédérintkezőnek a mozgó segédérintkező nekifeszül, miközben a vége a vezetőcsúszkában a tengelyhez közelít, másrészt az első nyúlvány végére támaszkodó rugó a mozgó főérintkező rúdjának a nyúlvánnyal egytengelyű helyzeté5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
