197115. lajstromszámú szabadalom • Nyomógombos kapcsoló, előnyösen billentyűzethez

1 197115 2 A találmány tárgya nyomógombos kapcsoló, elő­nyösen billentyűzethez, amelynek alaplapja, ettől térközzel elrendezett takarólapja van, amelyek között a kapcsoló szerkezete helyezkedik el, a ta­karólapon nyílás van, amelyen a nyomógomb ke­­iesztülnyúlik, a nyomógombnak a takarólap alatti részén, arra belülről felütköző pereme van, a nyo­mógombhoz mozgó érintkező, és az alaplaphoz álló érintkező van rögzítve. Ilyen nyomógombos kapcsolókat különösen bil­lentyűzethez, például számítógépek, zsebszámoló­gépek billentyűzetéhez alkalmaznak. Tekintettel ar­ra, hogy ezeket a nyomógombos kapcsolókat na­gyon nagy darabszámban állítják elő, általános törekvés az, hogy azok kivitele lehelő egyszerű, ol­csón gyártható legyen. Az ilyen nyomógombos kapcsolóknak rendkívül sokféle változata ismere­tes, amelyek különböző csoportokba foglalhatók. Egy lehetséges csoportosítás szerint meg­különböztethetünk érintkező nélküli és érintkező­vel ellátott nyomógombos kapcsolókat. A szóban forgó találmány tárgya az érintkezővel ellátott nyo­mógombos kapcsolók csoportjába tartozik. Például egy ismert érintkezős, nyomógombos kapcsoló, amelyet zsebszámológép billentyűzetéhez alkalmaztak, olyan mozgó érintkezővel van ellátva, amely egy kifeszített, villamosán vezető gumilapból áll, és amelynél a nyomógomb megnyomásakor a nyomógomb helyén a kifeszített gumilap defoimá­­lódik, és az alatta levő érintkező felülethez hozzá­érve, a kapcsolást létrehozza. Ennek a megoldás­nak az a hátránya, hogy villamosán vezető gumi­lapról kell gondoskodni, amely különleges összeté­telű, és ezért viszonylag költséges alkatrész. Az ilyen gumilap, amely összetételében nagy mennyi­ségben tartalmaz fémet, hamar öregszik, és a gumi­lap törékennyé válik. Más kialakításoknál gyakran előforduló hiba, hogy az érintkező felületek nem megfelelő kialakí­tása következtében már rövid használat után érint­kezési bizonytalanság lép fel a nyomógombos kap­csoló érintkező felületei között, aminek következ­tében vagy nem is jön létre kapcsolás, vagy — a bi­zonytalan érintkezés következtében — a nyomó­gomb egyetlen működtetése során egymás után több érintkezés is létrejön, ami például egy számí­tógép billentyűzete esetén hamis adatbevitelt jelent. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan nyo­mógombos kapcsolónak a kidolgozását, amely elő­nyösen billentyűzethez alkalmazható, és amely rendkívül olcsón előállítható, különleges szerkezeti anyagokat nem igényel, szerelése egyszerű, nagy tömegben gyártható. A kitűzött célt a bevezetőben már említett nyo­mógombos kapcsolóval a találmány szerint ügy ér­tük el, hogy mind az álló érintkező, mind a mozgó érintkező hengeres rúd alakú, és egy tengelyben vannak elrendezve, továbbá az alaplap és a nyomó­gomb alsó lapja közé, az álló és mozgó érintkezőt szorosan körülvevő, rugalmas szigetelőcső van be­helyezve. Ennek a megoldásnak egyszerre több előnye is van. Egyik előny az álló és mozgó érintkező kiala­kításában jelentkezik, amikor is az egy tengelyben elrendezett, hengeres, rúd alakú érintkezők biztos érintkezést hoznak létre. Az cgylcngclyűségct maga a rugalmas szigetelőcső biztosítja, amely az álló és mozgó érintkezőt megvezeti, ugyanakkor rugalmas­sága révén az alaphelyzetbe való visszaállást is biz­tosítja. A mozgó érintkező villamos csatlakoztatása többféle módon biztosítható. Az egyik lehetséges kiviteli alak szerint a mozgó érintkező villamos csatlakozását a nyomógomb és az alaplap közé be­iktatott laprugó biztosítja. Ennek a kiviteli alaknak az az előnye, hogy a laprugó maga is részt vehet a nyomógomb alaphelyzetbe történő visszaállításá­ban; ugyanakkor a villamos csatlakoztatást is ellát­ja. Egy másik lehetséges kiviteli alak szerint a moz­gó érintkező villamos csatlakozását a nyomógomb­hoz vezetett hajlékony vezeték biztosítja. Ez különben olyan esetekben alkalmazható, amikor az átló és mozgó érintkezőt szorosan körülvevő, rugal­mas szigetelőcső elegendő rugalmassággal rendel­kezik ahhoz, hogy a nyomógombot alaphelyzetbe visszaállítsa. Lehetséges egy olyan kiviteli alak is, amelynél a mozgó érintkező villamos csatlakozását a nyomó­gomb és az alaplap közé beiktatott tekercsrugó biz­tosítja. Ebben az esetben a tekercsrugó maga is részt vehet a nyomógomb alaphelyzetbe történő visszaállításában. A tekercsrugót egy, az alaplap és a nyomógomb alsó lapja közé behelyezett szigete­lőcső veheti körül. Ez a szigetelőcső biztosíthatja a tekercsrugó egyenes bevezetését, valamint szigete­lését más fémes alkatrészekkel szemben. Ugyanak­kor maga is részt vehet a nyomógomb alaphelyzet­be történő visszaállításában. Valamennyi kiviteli alakhoz célszerűen az alap­­lap egy nyomtatott áramköri lap, amelynek áramköreihez csatlakozik az álló és mozgó érintke­ző. A nyomtatott áramköri lap alkalmazása a bil­lentyűzet kialakítását tovább egyszerűsíti, ezért az olcsóbban állítható elő. A találmány szerinti nyo­mógombos kapcsolót a mellékelt ábrákon bemuta­tott kiviteli példák kapcsán az alábbiakban részlete­sebben ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti nyomógombos kap­csoló egy lehetséges kiviteli alakját mutatja met­szetben, a 2. ábra a találmány szerinti nyomógombos kap­csoló egy lehetséges változata, szintén metszetben, a 3. ábra a találmány szerinti nyomógombos kap­csoló egy harmadik kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábrán a találmány szerinti nyomógombos kapcsoló látható vázlatosan, oldalmetszetben. A kapcsoló, amely célszerűen egy billentyűzet egyik kapcsolóeleme, egy 1 alaplapból, ettől térközzel el­rendezett 2 takarólapból, és ezek között elrendezett nyomógombos kapcsolószerkezetből áll. A 2 takar­ólapban egy nyílás van, amelyen 3 nyomógomb van keresztüldugva. A 3 nyomógombok a 2 taka­rólap és az 1 alaplap közé eső részén kiugró válla van, amely a 2 takarólap belső oldalára feltámasz­kodik. A 3 nyomógombba rúd alakú 5 mozgó érintkező van beágyazva, és az 1 alaplapba ezzel egytengelyű, rúd alakú 4 álló érintkező van be­ágyazva. Megjegyezzük, hogy az 1 alaplap és a 3 5 10 Í5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom