197107. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gáznyomásszabályozóknál és más hasonló szerkezeti elemeknél a hőmérsékletcsökkenés okozta instabilitás kiküszöbölésére
3 197 107 4 az anyagok, amelyek önmagukban vizet tartalmaznak (tehát a már esetleg képződött jég, vagy lerakődott kondenzátum), ezen felül bizonyos önmagukban ismert, erre a célra megfelelő adalékanyagokkal ellátott műanyagok. Ezt a jelenséget fel lehet használni arra, hogy a mikrohullámú térben az átáramió gáz nagy mennyiségével ne közöljünk hasznos energiát, hanem az anyagnak egyes részei az energíaközlésben olyan mértékben részesüljenek, amilyen mértékben az a működés stabilitásához szükséges, tehát elsősorban a jegesedés veszélyének kitett záróelemek, az azokon már képződött jég, vagy csak lerakódott kondenzátum, és utolsósorban a gázban jelen lévő vfzpárák, de ezek szinte teljesen minimális mértékben. így a szerkezeti elem működésének stabilitása viszonylag a legkevesebb energia közlésével biztosítható. A találmány legegyszerűbb kiviteli alakja tehát az, amikor a szerkezeti elemet (nyomáscsökkentőt, mintavevő szelepet, stb.) úgy képezzük ki, hogy a fojtóelem irányába mikrohullámú sugárzót, a fojtóelem mögött mikrohullámot elnyelő anyagot helyezünk el, míg további lehetséges intézkedés az, ha a fojtóelem részeit (szelepülés, záróelem, stb.) önmagában ismert, mikrohullámtól felmelegedő műanyagból készítjük el. A találmány lényege az, hogy a szelepülés előtt mikrohullámú energiaforrással tápvonal segítségével összekapcsolt mikrohullámú sugárzója, a fojtóelem mögötti határolófelületen pedig a mikrohullámot elnyelő anyagból készült felülete van. A találmány két lehetséges kiviteli alakját az ábrák tüntetik fel, ahol az 1. ábra egy csővezeték végpontjába telepített nyomáscsökkentő berendezés kialakítását tünteti fel vázlatban, 2. ábra egy csővezetéki leágazásba épített nyomáscsökkentő berendezés kialakítását ábrázolja vázlatban. Az 1. ábrán az 1 csőben, ahova a gáz a magasabb nyomáson a 2 bemeneten érkezik, a 3 szelepülést, és ezzel szemben a 4 vezérlőszerkezet által az 5 rudazat segítségével mozgatott 6 fojtóelemen lévő 7 tömítést olyan önmagában ismert műanyagból készítjük el, amely a mikrohullámú energia hatására felmelegszik. A gáz a 8 kimenő csőcsonkon át távozik. A 3 szclepülés és a 7 tömítés közölt képződő átömlésí kereszetmetszetet a 4 vezérlőszerkezet a 8 kimenő csőcsonkban érzékelhető nyomás alapján változtatja önmagában ismert módon úgy, hogy a 8 kimenő csőcsonkban a nyomás a változó átáramió mennyiség ellenére (közel) azonos maradjon. A 9 hőmérsékletérzékelő jele a 10 hatásvonalon, míg egy tetszőleges rendelkezőjel all hatásvonalon érkezik a 12 vezérműbe, amely a 13 hatásvonalon keresztül a saját programja szerint vezérli a mikrohullámú 14 energiaforrást, amely a 15 tápvonalon keresztül a 16 sugárzóhoz van kapcsolva. Az 1 cső 18 határoló felületén a 17 elnyelőanyag van elhelyezve, amely a mikrohullámú energia elnyelésére szolgál. A 2. ábrán az 1 cső 2 bemenete és 20 kimenete között a 19 csőelágazás van beépítve, és az 1. ábra kapcsán felsorolt szerkezeti elemek úgy vannak ebben elhelyezve, hogy a 17 elnyelőanyag a 1? csőelágazás 18 határoló felületén található, és a 8 kimenő csőcsonk ehhez képest van elfordítva. A fentiek szerint szerkesztett berendezés működtetése során a nyomásszabályzó elemek nűködése megegyezik az ismert nyomásszabályzók hasonló berendezéseinek működésével. A 9 hőmé isékletérzékelő jele, valamint — ha ennek szükségessége felmerül, bármely önmagában ismert irányítástechnikai rendszertől all hatásvonalon érkező rendelkezései hatására saját betáplált programjának megfelelően a 13 hatásvonalon vezérli a 12 vezérmű a mikrohullámú 14 energiaforrást, ahonnan a mikrohullámú energia a 15 tápvonalon át a 16 sugárzóba jut, és folyamatosan éri a 3 szelepülést, valamint a 6 fqjtóelemen lévő 7 tömítést. Ezek felmelegszenek akkor, ha rajtuk lecsapódott kondenzátum, jég van, és/vagy (ja anyaguk olyan önmagában ismert műanyag, amely a mikrohullám hatására felmelegedő adalékot tartalmaz. Ezen alkatrészek felmelegedése a hőmérsékletcsökkenésből származó instabilitásokat, üzemzavarokat megakadályozza. Az említett szerkezeti elemeket meghaladó mikrohullámokat a 17 etnyelőanyag elnyeli. Ugyanakkor a csökkent nyomású gáz a 8 kimeneti csőcsonkon keresztül távozik. A 2. ábrán ábrázolt kialakításnál az 1 csőben a magasabb nyomású gáz (az ábrán felfelé) zavartalanul áramlik, egyidejűleg'a 19 csőelágazásban elhelyezett nyomáscsökkentő elemek hatására a 8 kimenő csőcsonkon keresztül szekunder nyomáson is - vételezhető a gáz. A 12 vezérmű és a mikrohullámú 14 energiaforrás egy szerkezeti egységként is kialakítható, — ezen az ábrán ezt a kialakítást tüntettük fel. A fentieknek megfelelően szerkesztett és üzemeltetett berendezés lehetővé teszi gázelosztó (gázellátó) hálózatokban lévő nycmáscsökkeu.j, mintavevő, és más hasonló expanziós jellegű szerkezeti elemek stabil, zavartalan működését anélkül, hogy az expanzió okozta hőmérsékletcsökkenés káros üzemviteli következményeinek elkerülésére a teljes gázmennyiséget melegítenünk kellene, vagy anélkül, hogy a nagy tömegű szerkezetek fűtésére kellene jelentős energiát befektetnünk. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés gáznyomásszabályzóknál és más hasonló szerkezeti elemeknél a hőmérsékletcsőkkenés okozta instabilitás kiküszöbölésére, amelynek önmagában ismert szelepülése (3), ezzel szemben az átömiési keresztmetszetet fojtóelemnek (6) rudazat (5) segítségével történő elmozdításával változtatható, a " 'kimenőnyomás függvényében működő vezérlőszerkezete (4) van, azzal jellemezve, hogy a szelepülés (3) előtt mikrohullámú energiaforrással (14) tápvonal (15) segítségével összekapcsolt mikrohullámú sugárzója (16), a fojtóelcm (6) mögötti határolófelületen (18) pedig a mikrohullámot elnyelőanyagból (17) készült felülete van. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szelepülése (3), és a fojtóelemén (6) lévő tömítése (7) önmagában is mert,/mikrohullám hatására melegedő anyagból van. * 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 €5 3
