197105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tetszőleges szmektikus fázisú folyadékkristályok planáris textúrába rendezésére

A találmány tárgya eljárás és berendezés tetsző­leges szmektikus fázisú folyadékkristályok planáris textúrába rendezésére. A szmektikus folyadékkristályok orientálására vonatkozó eljárások sokkal kevésbé kifejlesztettek, mint a nematikus folyadékkristályok esetében. A különböző felületkezelési eljárások csak az anyag egy kis részére hatásosak, míg a mágneses vagy elektromos tereket használó eljárások csak vastag (a mai technika lehetőségei mellett csak kb. 50 pm-nél vastagabb cellák) esetében hatásosak. [K. Kondó at al: Jpn. J. Appl. Phys. 20, (1981) pp 1773—1777; K. Kondó at aí: Jpn. J. Appl. Phys. 22, (1983) pp 285-287.] Más részről, csak nagyon vékony (néhány mik­ronnál kisebb vastagságú) cellákra hatásos az az el­járás, amelynek során a folyadékkristály anyagot két egymással párhuzamos sima lap közé helyezik és az egyik határoló lapot mozgatva nyírást gyako­rolnák az anyagra olyan hőmérsékleten, amikor az már szmcklikus-A fázisban van (az izolróp-szmck­­tikus-A fázísátmeneti hőmérséklet alatt kb. 2—5°C-kal). A nyírás a molekulákat, és ezzel az ún. szmektikus síkokat is úgy rendezi, hogy a síkok normálisa az anyagot határoló lapokkal párhuza­mos lesz, azaz planáris textúra alakul ki. [N. A. Clark, M. A. Handschy and S. T. Largerwall: Mól. Cryst. Liq. Cryst. 94 (1983) pp 213-234], Ez az eljárás nem működik vastagabb mintákon: a szmektikus fázis teljes kialakulása után nyírva az anyagot, a szmektikus síkok összetöredeznek vagy az anyagot határoló lapokkal párhuzamosak lesz­nek (ún. homeotróp textúra alakul ki). Sok szempontból (gyakorlati és elméleti célok megoldása érdekében egyaránt) pl. kijelzők készí­tése, vagy fontos fizikai mérések elvégzése érdeké­ben nagyon fontos azonban, hogy széles vastagságú tartományokban, üzembiztos eljárással tudjunk tet­szőleges szmektikus fázisú folyadékkristályokat planáris textúrába rendezni. Ezt a feladatot oldjuk meg a találmány szerinti eljárással és berendezéssel. Az eljárás során két si­ma Tap közé helyezett nematikus, izotróp vagy ko­­leszterikus fázisú folyadékkristály anyag hűtésével tetszőleges szmektikus fázisba történő fázisátmene­tet hozunk létre, és a fázisátmenet folyamán az egyik lap rezgetésével végezzük az anyag nyírását, ill. rendezését. A nagyon lényeges különbség a találmány és a Clark és Lagerwall ismert eljárása között az, hogy a mi esetünkben az anyag nyírása lassú, kontrollált hűtés közben az izotróp-szmektikus vagy (a kolesz­­terikus-szmektikus, ill. nematikus-szmektikus fázis­sémát követő anyagoknál) a koleszterikus-szmekti­­kus, ilL a nematikus-szmektikus fázisátmenet idő­tartama (az az időtartam, ami alatt a minta teljes térfogatában végbemenegy a fázisátalakulás) alatt történik. Az eljárás eredményeként a fázisátmenet során kialakuló szmektikus monodoménnek tekinthető hosszúkás, pálcika alakú „szigetek” (ún. batonnet­­ek) egymással párhuzamosan állnak be, majd a hő­mérséklet csökkenése miatti növekedésük során így maradva nőnek össze. Amikor a fázisátmenet a minta teljes térfogatá­ban lezajlik, a nyírást megszüntetjük. Az eredmény az, hogy néhány mikron és kb. 100 mikron vastag­ságtartományban, az irodalomban közölt leghomo­génebb cellákkal megegyező, illetve a kb. 20 pm­­nél kisebb vastagságúaknái még annál is jobb mi­nőségű minták jönnek létre. A mi eljárásunk során alkalmazott nyírás tehát nem véletlenszerű irányítással összenőtt batonnet­­ekből álló, rendezetlen szmektikus fázist rendez új­ra, hanem már a fázisátmenet ideje alatt véghez vi­szi a rendezést akkor, amikor az „izotróp folyadék tengerben” úszkáló batonnet-ek szabadon rende­ződhetnek. Ez a lényeges körülmény teszi lehetővé, hogy széles vastagságtartományban tudjuk rendezni a szmektikus anyagokat függetlenül attól, hogy az keverék-e vagy egykomponensű, illetve hogy izot­róp-szmektikus vagy izotróp-koleszterikus-szmekti­­kus vagy nematikus-szmektikus fázissémát mutat-e. Az eljárás foganatosítására alkalmas találmány szerinti berendezés a két lap befogadására és az egyik lap rögzítésére alkalmas tormosztátot és a másik laphoz mereven csatlakoztatható rezgéskeltő készüléket tartalmaz. A termosztát és/vagy a rez­géskeltőkészülék a lapok pozicionálására alkalmas beállftószervekkel van ellátva. A találmányt a továbbiakban példák és rajz alap­ján ismertetjük részletesebben. A rajzon a talál­mány szerinti berendezés vázlata látható. A találmány szerinti berendezés a 10a, 10b ter­­mosztátot tartalmazza. A két sima 1, 2 lap, célsze­rűen üveglap, a 10a termosztátban egymással pár­huzamosan helyezkedik el. Az alsó 2 lap rögzítve van, a felső 1 lap pedig a 3 rúdon át mereven össze van kötve a rezgéskeltő készülékként használt 5 hangszóró membránjával. A 3 rúd egyirányú moz­gását az 5 hangszóróhoz rögzített spirálszerkezetű 4 acéllemez biztosítja. Az 5 hangszóró és ezáltal az 1 lap pozicionálására a 6, 7, 8 beállítószervek szol­gálnak. A 6 beállítószerv egy iránypozicionáló fi­­nombeállító, amely az Y tengely körül forgat. A 7 beállítószerv az 1, 2 lapok távolságát pozicionáló finombeállító az X irányban mozgat. A 8 beállftó­­szerv a távolság durva beállítására szolgál az X irányban. A 10a termosztáthoz kapcsolódó 9 beál­lítószerv az 1, 2 lapok párhuzamosságának állításá­ra szolgál, a Z tengely körül forgat. All toldalék a 6 és a 7 bcállítószervckct, a 12 toldalék pedig a 7 és 8 beállítószerveket egymáshoz mereven rögzíti. Az 5 hangszóró bemenetére a 13 jelalak generátor csatlakozik. Az 5 hangszórót 20 KHz-nél kisebb frekvenciá­jú, tetszőleges amplitúdójú elektromos jellel ger­jesztve, a 20 KHz-ig tetszőleges frekvenciájú, tet­szőleges jelalakú, valamint 0 és 1 mm közötti tarto­mányban mikron pontossággal megválsztott tetsző­leges amplitúdóval tudjuk mozgatni a membránt, s ezáltal a felső üveglapot. A hőmérséklet kontrollá­lása érdekében az anyagot a határoló 1, 2 lapokkal együtt a folyadékos 10a, 10b termosztátba helyez­zük. Az 1, 2 lapok távolságát, s így a közöttük levő rés, illetve az azt kitöltő anyag vastagságát a 6—9 beállítószervekkel tudjuk változtatni. Ezáltal a tá­volságot pl. ±0,2 pm, a párhuzamosságot pedig 2 105 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom