197101. lajstromszámú szabadalom • Eljárás feszültség alatt álló erősáramú vezeték hozzáférhető kapcsa vagy földzárlatos hibahelye és táplálási kapcsa, illetve ismert kapcsa közötti nyomvonalának meghatározására és/vagy a hozzáférhető kapocs és táplálási kapocs közötti vezetékszakasz kiván

11 197 101 Még az ismert eljárásokkal szemben az is előny, hogy míg az ismert eljárások csak fázis- és nullave­zető vagy földpotenciálű kapocs jelenléte esetében alkalmazhatók, a találmány szerinti eljárásváltoza­tok két fázisvezető jelenléte esetén is, valamint hibaáramvédő kapcsolóval védett hálózatnál is használhatók. A találmány szerinti, földzárlatos hibahellyel rendelkező vezeték nyomvonalát feltáró eljárásvál­tozat előnye, hogy mind kompenzált, mind szigetelt csillagponté hálózat esetén, például erőművekben is, alkalmazható. Egy további előnyt képez még az is, hogy az el­járásváltozatok foganatosításánál a terhelés be- és kikapcsolásával végzett áramszaggatás, mivel a be- és kikapcsolást időpillanatok az alaphármonikus áram nullaátmenetei időpillanatában vannak, hír­adástechnikai és egyéb berendezések, például szá­mítógépek, üzemét nem zavarják. A találmányt a továbbiakban részletesebben fo­ganatosításai, valamint a foganatosításokhoz hasz­nálható példakénti terhelések és a jellegzetes jelala­kok bemutatásával ismertetjük, hivatkozva a csatolt rajzokra, ahol az 1. ábra egy erősáramé hálózatrósz egyvonalas képét mutatja táplálási kapcsával, elosztó csomó­pontjaival, soros biztosító elemeivel, több elmenő elágazó vezetékkel, több hozzáférhető kapoccsal, fogyasztókkal, és két olyan hely bejelölésével, ahol a vezetékben folyó áram fázisának meghatározása lehet feladat; a 2/a ábra felületen belül hézódó vezeték, és a ve­zeték által keltett elektromágneses tér erővonalké­pét, valamint a tér erősségének megoszlását mutat­ja érzékelő tekercsének tengelyilányé mozgatása esetében, egy lehetséges vezetékhelyzet mellett; 2/b ábra felületen belül hézódó vezeték, és a ve­zeték által keltett elektromágneses tér erővonal ké­pét, valamint a tér erősségének megoszlását mutat­ja az érzékelő tekercsének tengelyirányé mozgatása esetében egy másik lehetséges vezetékhelyzet mel­lett; a 3. ábra a találmány szerinti eljárásváltozatok fo­ganatosításához terhelésként alkalmazható hangolt rezgőkör blokkvázlatos felépítését tünteti fel üzemi terheléssel terhelt vezetékre kapcsolt helyzeté­ben; a 4. ábra a 3. ábrán bemutatott ötödik felharmoni­kusra hangolt rezgőkörrel megvalósított terheléssel és üzemi terheléssel terhelt vezetékben folyó áram hullámalakját és annak összetevőit mutatja; az 5. ábra a találmány szerinti eljárásváltozatoknál terhelésként alkalmazott impedancia és annak áramát szaggató kapcsolóeszköz blokkvázlat szintű kialakítását; a 6. ábra az 5. ábrán bemutatott impedancia alkal­mazása esetén kialakuló áram hullámalakját mutat­ja az impedancia áramának ötödik felharmonikus ütemében végzett szaggatása esetében; a 7. ábra a találmány szerinti eljárásváltozatoknál alkalmazható periodikusan változó impedanciájé, kétpólusé terhelő készülék tömbvázlat szintű áramköri elrendezését; a 8. ábra a találmány szerinti eljárásoknál az 5. áb­rán bemutatott impedancia vagy a 7. ábrán bemu­tatott kétpólusú terhelő készülék mint terhelés al­kalmazása és a második szubharmonikus (25 Hz) ütemében végzett szaggatás esetében az a) ábra az alapharmonikus áram hullámalakját, a b) ábra a terhelésen átfolyó áram hullámalak­ját; a c) ábra a terhelt vezetékben folyó áram hullám­alakját és a d) ábra az elektromágneses tér második szubhar­monikus komponensére hangolt mérőkészülék szű­rőtagja kimenetén megjelenő jel huilámalakját; a 9. ábra a találmány szerinti eljárásoknál az 5. áb­rán bemutatott impedancia vagy 7. ábrán bemuta­tott kétpólusű terhelő készülék mint terhelés alkal­mazása és az ötödik szubharmonikus (10 Hz) üte­mében végzett szaggatás esetében az a) ábra az alapharmonikus áram hullámalakját, a b) ábra a terhelésen átfolyó áram hullámalakját, a c) ábra a terhelt vezetékben folyó áram hullám­alakját és a d) ábra pedig az elektromágneses tér ötödik szubharmonikus komponensére hangolt mérőké­szülék szűrőtagja kimenetén megjelenő jel hullám­­alakját; a 10. ábra a 7. ábrán bemutatott kétpólusú terhelő készüléknek mint terhelésnek ismeretlen helyen lé­vő földzárlattal rendelkező feszültség alatt álló ve­zeték nyomvonal feltárása végett hálózathoz való csatlakoztatási megoldásait mutatja, az a) ábra csillagponttal rendelkező tápponti transz­formátorról táplált hálózat esetében, a b) ábra delta kapcsolású transzformátorról táp­lált hálózat esetén feszültségtranszformátoron ke­­resztül, a c) ábra egyfázisú transzformátorról táplált háló­zat esetében. Az 1. ábra egy erősáramú hálózatrész egyvonalas képét mutatja földelt csillagpontú tápponti 4 transzformátorral, a 4 transzformátor szekunderol­dalára kapcsolt tápponti elosztó 5 sínnel, az 5 sínre kapcsolódó leágazó 6, 7, 8 és 9 fővezetékkel, az egyes leágazó fővezetékekbe rendre beiktatott 16, 17, 18 biztosítókkal, ahol a leágazó 9 fővezeték egyes 9a, 9b, 9c fázisvezetőibe iktatott fázisonkénti 19A, 19B, 19C biztosítók egyben ismert fázisokkal rendelkező 10 táplálási kapcsot alkotnak. A leágazó 9 fővezeték ismert fázisú R, S, T fá­zisvezetővel és 0 nullavezetővel jelölt fogyasztói csatlakozó sínhez kapcsolódik, amelytől egyenként 22, 26 illetve 30 fázisvezetőt és 21, 25 illetve 29 nullavezetőt magába foglaló erősáramú vezeték, valamint abból leágazó erősáramú vezetékek vezet­nek egyes 31, 34, 37 hozzáférhető kapoccsal ren­delkező fogyasztói helyekhez. Az erősáramú veze­tékek 22, 26 illetve 30 fázisvezetőjébe rendre zár­­latvédelmi 11, 12 illetve 13 kioldó van iktatva. Az ábra az egyes 31, 34 illetve 37 hozzáférhető kap­csoknál a hálózatra kapcsolt 32, 35 illetve 38 üze­mi terhelést jelképező fogyasztókat is szemlélteti Az ábrán továbbá fázisazonosításhoz 40 kívánt helyként a 13 kioldót jelöltük meg. A találmány szerinti nyomvonal feltárási eljárás­­változatok részletesebb bemutatásához, első példa­ként a 37 hozzáférhető kapoccsal rendelkező fo­12 " 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom