197095. lajstromszámú szabadalom • Száloptikás érzékelőrendszer folyadékok meghatározott tulajdonságának érzékelésére

1 197095 A találmány tárgya száloptikás érzékelőrendszer folyadékok meghatározott tulajdonságának érzéke­lésére, amelynél az optikai kábel a beeső fényjelet a berendezés egyik végéhez továbbítja és a visszatérő fényjelet, — ami annak a környezetnek egy meghatá­rozott tulajdonságára jellemző, amelyben a kábel egyik vége elhelyezkedik — a kábel másik végéhez to­vábbítja. A találmány tárgya különösen olyan szálop­tikás érzékelőrendszer, amelyet egy elemzendő folya­dékba helyezve mérhetjük a folyadék meghatározott tulajdonságát. Azoknál az ismert érzékelő rendszereknél, ame­lyekben optikai szálakat alkalmaznak egy folyadék meghatározott tulajdonságára jellemző fény továbbí­tására, általában egy kamra csatlakozik az optikai ká­bel végéhez. Ebben a kamrában rendszerint egy vagy több receptorszakasz van, amelyek kölcsönhatásija lépnek az elemzendő folyadékkal. A kantra belsejét rendszerint egy szelektív módon porózus membrán választja el a folyadéktól. Ezt a membránt ügy alakít­ják ki, hogy a folyadék elemzendő alkotója bejuthas­son a kamra belsejébe és az összes többi, nem kívánt alkotó ki legyen zárva. Az ismert érzékelő rendsze­rekre példák találhatók a 4,357,106 sz., 4,344,438 sz. és Re 31,879 sz. Egyesült Államokbeli szabadalom­ban. A leírt típusü, ismert érzékelő rendszereknél az egyik probléma az, hogy az optikai kábel végéhez csatlakozó kamra ki van téve fizikai károsodásnak. Az ilyen ismert kamrák kényesek, mert az optikai ká­bel végén külső toldatként helyezkednek el. A kábel bármilyen helytelen kezelése könnyen a kényes kam­ra sérülését okozhatja. Az ismert érzékelő rendszereknél jelentkező másik probléma az, hogy nehéz a kamrát biztonságosan a kábel végéhez rögzíteni. Sok érzékelő rendszert a test váredényábe bevezetendő katéterként alakítottak ki. A katéterként való alkalmazás azt követeli, hogy a kamra rendkívül kicsi legyen. A kamra kis mérete na­gyon nehézzé teszi a csatlakoztatást a kis optikai ká­belhez. Ezen kívül a biztos csatlakoztatás hiánya mi­att a kamra elválik az optikai száltól, ami nyilvánvaló problémákkal jár. Találmányunk célja egy bejutó fényjelet a berende­zésnek egy folyadékban lévő, egyik végéhez továbbí­tó és a folyadék meghatározott tulajdonságárajeiiem­­ző, visszatérő fényjelet a berendezés másik végéhez továbbító olyan száloptikai berendezés, ami a koráb­bi ilyen berendezések hiányosságait kiküszöböli. Találmányunk másik célja olyan száloptikás beren­dezés kialakítása, amelynél az optikai kábel végéhez nem kell reakcióképes kamrát csatlakoztatni és így a kamra bármilyen sérülési veszélye elhárul. Találmányunk még további célja egy olyan szálop­tikás berendezés kialakítása, amelynél nem merülnek fel azok a problémák, amelyek egy kamrának az opti­kai kábel végéhez való csatlakoztatásával járnak. Ezt a feladatot a találmány értelmében ügy oldjuk meg, hogy egy száloptikás berendezés a beeső fényje­let a berendezésnek a folyadékban lévő egyik végéhez továbbítja. A berendezés a visszatérő jelet a folyadé­kon kívül elhelyezett másik véghez továbbítja. A visz­­szatérőjel jellemző a folyadék egy meghatározott tu­lajdonságára, A berendezésben van egy optikai ká­bel, ami alkalmas a fény továbbítására. A kábel egyik o c.. végében egy lyuk van. A kábel végén lévő lyukba tel­jesen bedugunk egy reakció kénes elemei. A reakció­­képes elem reagál az elemzendő folyadékkal és ezál­tal a visszatérő fény tulajdonsága a beeső fényhez ké­pest megváltozik. A visszatérő lény így jellemző a fo­lyadék egy meghatározott tulajdonságára. A találmány egyes előnyös kiviteli alakjainál a ká­bel első végét szelektíven vagy erősen visszaverő anyaggal vonjuk be. A visszaverő bevonat egyik elő­nye az, hogy a reakcíóképes elem több beeső fényt ver vissza és továbbít a kábel másik végéhez. A találmány mis előnyös kiviteli alakjainál a ká­belnek iényegében az egész felületét bevonjuk egy vé­dőburkolattal. A védőburkolat egyik előnye az, hogy a kábel jobben alkalmazható katéterként, egy test véredényébe bevezetve. A védőburkolat másik elő­nye az, hogy a kábel több fényt továbbít, mivel a vé­dőburkolat gátolja a kábel fényveszteségét. A találmány további előnyös kiviteli alakjainál a kábel végében lévő lyukat gyors ás pontos eljárással, például lézeres megmunkálással, mikroíürással vagy kémiai maratással alakítjuk ki. A lyuk ilyen eljárással történő kialakításának egyik előnye az, hogy a lyuk pontos. Az eljárás másik előnye az, hogy egymást követően sok kábelt lehet azonos specifikációval elő­állítani és így lehetséges a kábelek tömeggyártása. A találmány ismét további előnyös kiviteli alakjai­nál a reakcióképes elemek állhatnak a szóbanforgó kötött atomcsoport számára kötő anyagokból, példá­ul antitestekből, esetleg analóg kötött atomcsoporttal kombinálva. Az analóg kötött atomcsoport lehet pél­dául egy fluoreszcens anyaggal jelölt kötött atomcso­port. Ebben az esetben a jelzőanyag kvaníurahozama megváltozik, ha az analóg kötött atomcsoport a spe­cifikus kötőanyaghoz kötődik. Az elemzendő folya­dék által szolgáltatott, nem-jelzett kötött atomcso­port jelenlétében az analóg kötött atomcsoport ver­sengve kiszorul a specifikus kötőanyagból és emiatt megváltozik a kisugárzott fény erőssége. A találmány egyik jellemzője az, hogy n reakcióké­pes elem teljesen benne van a kábel működési végé­ben lévő lyukban. Ennek egyik előnye az, hogy a re­akcióképes elem védve van a lehetséges károsodástól, amit az idegen testekkel való érintkezés okozhat. A másik előny az, hogy a kábel átmérője teljes hosszá­ban azonos. Minthogy a reakcíóképes elemet nem a kábel külső felületéhez rögzítjük, az érzékelő csücs­­nál nincs egy nagyobb átmérőjű rész. így a kábelt tel • jesen be lehet vonni sima, biokompatíbilis bevonattal. Ez csökkenti a írombogenicitás veszélyét, ami egyéb­ként előfordulhat. Ez lehetővé teszi, hogy a kábelt könnyebben lehessen katéterként használni, különösen a kisebb véredényekben. A találmány egyik kiviteli alakjánál a kábel első vé­ge sík. Ez a sík vég merőleges a kábel hossztengelyére és a lyuk axiálisan nyúlik be a kábelbe, a koncentrikus kábel külső kerületével. A találmány szerinti beren­dezés azonban nem korlátozódik sem a lyuk ilyen ki­alakítására, sem a kábel első végének ilyen kialakítá­sára. A lyuknak például nem kell sem radiálisán, sem axiálisan szimmetrikusnak lennie a kábel külső kerü­letéhez képest. így a lyukat a kábel első végében ki­alakíthatjuk ügy, hogy abban ne központosán helyez­kedj en ej és a lyuk a kábel hossztengelyével szöget be-5 10 15 20 25 30 35 10 25 50 55 60 85 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom