197093. lajstromszámú szabadalom • Számítógépes diagnosztikai mérőberendezés villamos hajtásokhoz
nek kimenete az erősáramú kábelen (15) keresztül ■van az előzővel azonos felépítésű adatátviteli egységre (A’) catlakoztatva, amelynek kimenete egy központi számítógépnél elhelyezett MASTER MODEM-en keresztül van magára a központi számítógépre csatlakoztatva. A találmány szerinti diagnosztikai mérőberendezés úgy van kiképezve, hogy a diagnosztikai mérőegység (M) tartalmaz még egy, szintén a főáramkörbe sorosan iktatott áramtávadóhoz kapcsolt, a pozitív, negatív és zérus sorrendű áramok (11, i2, tO), valamint a harmadik és az ötödik felharmónikust (i3, i5) mérő felharmonikusaiéról (10). a hajtóegység és a hajtott egység (11) egytengelyűségének mérésére egyíengelyűségmérőt (4) tartalmaz, és a felharmónikusmérő (10) és az egytengelyűségmérő (4) kimenetei is az adatgyűjtőre vannak csatlakoztatva. 1 19 A találmány tárgya számítógépe? diagnosztikai mérőberendezés nagyteljesítményű, célszerűen 100 kWfölötti teljesítményű villamos hajtásokhoz, amely mérőberendezés elsősorban veszélyes üzemmódban üzemelő rendszereknél, például bányabeli hajtórendszereknél alkamazható előnyösen. A nagyteljesítményű, például 100 kW-nál nagyobb teljesítményű villamosgépek, elsősorban azonban a villamos hajtások körében előforduló meghibásodások igen szoros kapcsolatban vannak egyrész.t a hajtás terhelésével, másrészt pedig a villamos hálózattal, illetőleg annak változásaival. Gyakran tapasztalható, hogy a villamos hajtásoknál alkalmazott villamos gépek meghibásodása gyakoribb, mint ahogyan az az adott villamos gépet gyártó cég által megadott specifikáció szerint várható lenne. Ezeknek a kedvezőtlen jelenségeknek az. oka lehet valamilyen helyi túlterhelés, túlmelegedés vagy például a csapágyak káros vibrációjából eredő sérülés. Ezeken a mechanikai hatásokon kívül azonban a gyors elhasználód Is ra befolyással van a villamos hálózat is, például annak nem megengedhető mértékű felharmonikus tartalma vagy aszimmetriája, amelyek azonban időszakos méréssel és ellenőrzéssel nem mutathatók ki. Ezeknek a hatását csakis folyamatos méréssel és ellenőrzéssel lehet kimutatni. Hasonló módon nem mutatható ki időkénti ellenőrző méréssel a hajtó egység, például a motor és a hajtott egység, például egy szállítószalag közötti egytengelyűig megbomlása sem, amely a különféle rezgésekből, egyenlőtlen terhelésből, kopásból eredő elmozdulások hatására változik. Radnai: Automatikus mérőműszerek és mérőrendszerek, valamint Postler: Villamosenergiarendszerek távközlő berendezései c. művekben különféle mérőrendszerek vannak leírva, amelyeknek feladata a mért adatok összegyűjtése, azoknak célszerű módon történő továbbítására egy adatgyűjtő helyre, ahol azután az adatok kiértékelésre kerülnek, és azok alapján történik a szükséges beavatkozás is. Azt azonban, hogy milyen paramétert kel! mérni eg}' adott rendszer megbízható működéséhez, az adott területen dolgozó szakemberek állapítják meg, és ennek alapjá készülnek el az egyszerűbb vagy bonyolul-2 tabb, például számítógépes adatfeldolgozással működő mérőrendszerek. Ahhoz tehát, hogy egy mérőrendszer jó legyen, nemcsak az a feltétel kell teljesüljön, hegy a mért adatok megfelelően legyenek továbbítva és feldolgozva, hanem az is, hogy a m egfelelő helyen a megfelelő adatok legyenek a szükséges gyakorisággal mérve, és ezek jussanak is e! az. adatgyűjtőrendszerbe. Különösen fontos szerepe van az optimális mérendő paraméterkészlet meghatározásának a veszélyes üzemmódban működő gépek esetében, ahol például a túlmelegedés adott esetben nem csak a gépet teszi tönkre, hanem még robbanást is okozhat. Ilyen veszélyes üzemmód például a vegyipar vagy a bányászat, ahol az erősáramú be rendezésekre sokkal jobban kel! ügyelni, illetőleg sokkal szorosabb együttműködésre van szükség a különféle hajtások tervezője, a rendszertervező és az egyes gépelemeket, például motorokat gyártó szakember között. A motoroknál például ismeretes, hogy a csapágy tűlmelegedése milyen komoly problémát okozhat egy rendszer működésében, ezért szokásos eljárás, hogy mérik a motorok csapágyhőmérsékletác. Ehhez ismeretesek különféle csapágyhőmérsékletmérők. Ugyancsak közismert, hogy egy ilyen rendszerben milyen komoly gondot okozhat a túlterhelés, ezért szokásos mérni a terhelést is. Mind a csapágyhőmérséklet, mind a terhelés egy adott értéken túli növekedése esetén kézileg, vagy automatikusan be lehet a rendszerbe avatkozni a szükséges intézkedések, például lekapcsoiás megtétele érdekében. Az ismert mérőrendszerek egyike úgy van kiképezve, hogy a mért adatokat duplex üzemű adatátviteli berendezésekkel továbbítják az erősáramú kábelen keresztül egy' központi számítógépbe, amely az adatokat kiértékeli és a szükséges intézkedések megtételéhez előállítja a parancsjelet, amely szintén az erős áramú kábelen keresztül kerül a megfelelő kézi vagy automatikus beavatkozáshoz vissza a rendszerbe. Az egyik ismert megoldásnál a számítógépes mérőberendezés tartalmaz mikroprocesszoros adatgyűjtő egységet is, amely duplex üzemű, MODEM-ből leválasztó és illesztő egységből álló adatátviteli egységen keresztül, amely mind a rendszernél, mind pedig a központi számítógépnél el van helyezve, van a számítógéppel összekapcsolva, A találmánnyal célul tűztük ki olyan diagnosztikai mérőberendezés kialakítását, amely villamos hajtásoknál alkalmazható, és amely az önmagukban ismert mérőelemeken kívül olyan további méröelemekkel is el van iátva, amelyeknek segítségével a különféle villamos hajtások technológiai és karbantartási szempontból optimálisan üzemeltethetők úgy, hogy' megbízhatóságuk még fokozottan veszélyes üzemben is sokkal nagyobb, mint az ismert rendszereké, továbbá cél volt még, hogy maga a mérőberendezés tetszőlegesen bővíthető is. A találmányunk S2;erinti mérőberendezés kialakításához a következő felismerések alapján jutottunk el. A villamos motorok, illetőleg ezekkel működtetett, hajtott egységek jósága alapvetően két szempontból vizsgálandó: Az egyik a mechanikailag mindig megfelelő konstrukció, és ehhez kell mérni adott paramétereket, a 2 I? 093 5 !0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
