197088. lajstromszámú szabadalom • Gázkivezető rendszer tűzfegyverekhez

1 197088 2 A találmány tárgya gázkivezető szerkezet tűz­fegyverekhez, különösen automata és félautomata lőfegyverekhez, ahol a töltényvezető járattal gázel­vezető nyíláson keresztül összekötött kamrában a töltényvezető járat tengelyével párhuzamosan eltol­ható dugattyú van ágyazva, amely nyugalmi helyze­tében a kamra torkolat felőli végén helyezkedik el, ahol a dugattyú lökőrúdon keresztül a tűzfegyver reteszelőrendszerével működik együtt, míg a du­gattyút magába foglaló kamra egy szabadba nyíló gázkivezető nyílással van ellátva. Automata és félautomata tűzfegyverekhez hasz­nálatos hasonló gázkivezető szerkezet ismertek. Az ilyen tűzfegyverek egy cserélhető fúvókatárcsától függően éles vagy gyakorló lövedék tüzelésére egy­aránt alkalmasak. Ezekben a szerkezetekben a lövést követően a gázelvezető furatokon keresztül a kamrába áramló lőporgáz nyomása a dugattyúra hat, amely a lökő­­rúd közvetítésével a reteszelőrendszer zárótolattyú­­ját hátratolja, miközben a zárótolattyú zárórugó ál­tal kifejtett rugó ellenében gyorsul, és egy adott szakasz megtétele után impulzusát egy vezérlőtag­nak adja át, miáltal a reteszelőrendszer elemei, pél­dául támasztósapkák, olyan helyzetet vesznek fel, hogy a zárávzatot szabaddá teszik. A továbbiakban a závárzat zárórugó által kifejtett erő ellenében tel­jesen kinyit. A kamra ekkor gázkivezetó nyíláso­kon keresztül szellőzik. Az ilyen reteszelőszerkezetek tömegzárat képez­nek, amelyben a kifogástalan működés érdekében — az impulzustétel értelmében — 1:1 závárzat­szán—závárzattömeg arány létrehozása célszerű. A fenti reteszelőszerkezet hiányossága, hogy a kioldási folyamat már akkor elkezdődik, amikor a lövedék a gázkivezető nyílás vonalát átlépi, tehát még a lövedékjáratban mozog. Ebben a pillanatban ugyanis a dugattyú, a lökőrúd és a zárótolattyú hátrafelé irányú gyorsulása megkezdődik, aminek következtében a lövedékjáratban excentrikus erő­hatások jelentkeznek, amelyek a tűzfegyver találati biztonságát jelentősen — károsan — befolyásolják. A megoldás további hátránya, hogy a závárzat— szán tömege, amelyet ütközési energiaként abszor­beálni keli, a tűzfegyver támasztékát terheli. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok ki­küszöbölése és olyan gázkivezető szerkezet kialakí­tása, amely egyszerű felépítésű, takarékos helyki­használással megvalósítható, ugyanakkor nagy megbízhatóságú működést eredményez, ingadozó gáznyomásokkal szemben messzemenőkig érzéket­len és ily módon bizonyos határok között különböző tölténykísérletekhez is alkalmazható, to­vábbá lehetővé teszi lövegzánik építőelemelv sze­rint történő kialakítását különböző kaliberekhez. A kitűzött feladatot olyan gázkivezető szerkezet kialakításával oldottuk meg, amelyben a tűzfegyver lövcdékjáratával gázclvczető-furaton keresztül összekötött kamrában a lövedékjárat tengelyével párhuzamos irányban eltolhatóan dugattyú van ágyazva, amely nyugalmi helyzetében a kamrának a fegyvercsőtorkolathoz közeli végén van elrendez­ve, és amely a tűzfegyver reteszelőmechanizmusá­val lökőrúdon keresztül együttműködik, ahol a kamra falán szabadba nyíló gázkivezelő-nyílás van kialakítva. A találmány szerint — a gázelvezető-furatot a kamra a fegyvercső­torkolathoz közelebbi végétől előre meghatározott távolságban a nyugalmi helyzetében levő dugattyú végei között van kialakítva, — a dugattyúban nyílás van kiképezve, amely egyrészt a kamrába torkollik, másrészt pedig a du­gattyút nyugalmi helyzetében a gázelvezető-furattal köti össze, — a dugattyú és a vele együttműködő reteszelő­mechanizmus közötti kinematikai kapcsolatban lövcdékjárat-irányban ható holtjáték van kialakít­va, — a dugattyúnak a kamra fegyvercsőtorkolattól távolabbi vége irányában történő elmozdulása elle­nében ható csillapítószerkezet van elrendezve, — a dugattyú nyílását legalább a gázelvezető-fu­­rat felőli végén a íegyvercsűtorkolal irányában a holtjátéknak megfelelő mértékben van kiszélesítve, — a rendszert úgy alakítottuk ki, hogy a dugaty­­tyú holtjátékkal eltolt helyzetében a gázelvezető fu­ratot lezárja. A fenti kialakítás olyan gázkivezető szerkezetet eredményez, amely pisztolyokban, vadász- és kato­nai fegyverekben egyaránt alkalmazható. A talál­mány jelentős előnyös hatása, hogy a nyitási folya­mat csak akkor kezdődik, miután a lövedék a löve­dékjáratot elhagyta, így a gázkivezetés a lövedék pályáját nem befolyásolhatja. Ezt a hatást az által értük el, hogy a lőporgáz gázelvezető-furaton ke­resztül a kamrába történő behatolása után és a du­gattyúnak a gázéi vezető-furat kiszélesítésével, ille­tőleg a holtjátéknak megfelelő távolsággal történő eltolását követően a gázelvezető-furat zárt állapot­ba kerül, így a kamrában levő gáznyomás egy meg­határozott, a lövedékjáratban levő gáznyomástól független mértéket nem haladhat meg. Ily módon a gáznyomás önműködő szabályozása érhető el, ahol a kioldás vezérlésére a kamrában a lövcdékkialakí­­tástól függetlenül gyakorlatilag azonos gáznyomás alakul ki. A találmány szerinti szerkezetben lövedékjára­ton történő áthaladása közben a dugattyú és adóit esetben a lökőrúd csupán egy, a kiviteli változattól függő csekély mértékben mozdul el. A závárzat maga csak akkor old ki, amikor a lövedék a lÖYe­­dékjáratból már távozott. A találmány szerinti gázkivezető szerkezettel megvalósított tűzfegyverek a fenti hatások követ­keztében a korábbi megoldásokhoz képest ponto­sabb tüzelést tesznek lehetővé. A találmány szerinti szerkezetben a reteszelőme­chanizmus előnyösen golyó- vagy gyűrűszegmens alakú reteszelőelemekből épül fel, amelyek a závár­zat vezérlőtagjával kényszerkioldó kapcsolatban vannak. A dugattyúnak a kamra fegyvercsőtorkolattól tá­volabbi vége irányában történő elmozdulása ellené­ben ható csillapítószerkezet előnyösen rásegítő ru­góként van kialakítva, megvalósítható azonban pél­dául hidraulikus vagy pneumatikus henger—du­gattyú egység segítségével is. A csillapítószerkezet a reteszkioldás folyamatá­nak megindítását úgy késlelteti, hogy az csak a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom