197067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés földréteg, elsősorban felszíni földréteg külfejtéssel történő kitermelésére
1 197067 2 A találmány tárgya eljárás ás berendezés földréteg, elsősorban felszíni földréteg külfejtéssel történő kitermelésére. A találmány szempontjából földrétegnek nevezzük a föld felszínén vagy a felszín alatt lévő, összefüggő mezőt alkotó, vagy érben, vagy szálban előforduló anyaghalmazt. A földréteg anyaga általában a szokásos összetételű talaj, vagy valamilyen kőzet, vagy más baszonanyag, esetleg éppen meddő anyag lehet, sőt ezek keveréke is. A kitermelni szándékolt, a földréteget alkotó anyagot, készletet, a találmány ismertetésénél réteganyagnak nevezzük. A találmány szempontjából közömbös, hogy a réteganyag az eredeti helyén, az eredeti állapotában van, vagy korábbi beavatkozás következtében az eredetitől eltérő helyre került és állapota is megváltozott. Korábbi beavatko zás alatt valamilyen termelőtevékenységet, például robbantást, fejtést és hasonlót kell érteni. A találmány szerinti eljárás és berendezés nemcsak olyan esetekben alkalmazható előnyösen, amikor a réteganyag anyagi tulajdonsága által reprezentált értéket akarjuk hasznosítani, hanem akkor is, ha ez az anyagi tulajdonság nem hasznosítható, például tereprendezés során, melioráció keretében. A külfejtés körébe tartozó ismert megoldásokat három csoportba soroljuk. Az ismert megoldások egyik csoportjába tartoznak a bányaudvar-bővítő fejtésmódok. Az ilyen fejtésmóddal atermelés helyéhez — a fejtéshez — vezető űt folytatásaként bányaudvart alakítanak ki, és itt történik a réteganyag kitermelése, rakodása részbeni szállítása. A kitermelést, rakodást és ezek közben' anyagmozgatást bagger végzi. A bagger a bányaudvart határoló földréteg legtöbbször több méter magas rézsűje előtt van. A bagger a rézsű mentén kanalával kiemel egy adag réteganyagot, majd kanalával elfordul és a kanalat kiüríti az addigra közelébe jött szállítójárműre, vagy járműi«. A szállítójármű rendszerint tehergépkocsi. Ha a réteganyag kemény, például valamilyen kőzet, akkor a baggerrel való beavatkozás előtt fúrással, robbantással, vagy más önmagában ismert tevékenységgel meglazítják, aprítják a réteganyagot. Ilyen esetben a bagger a már laza réteganyag kiemelésére, mozgatására és szállítására szolgál. A vázolt bányaudvar-bővítő fejtésmód hátránya, hogy szakaszos. A bagger ugyanis csak akkor dolgozik, ha már ott van melíette, vagy mögötte a szállítójármű és így lehetőség van a rakodásra. Ha késik a szállítójármű, a bagger kénytelen állni és az állásidő alatt nincs kihasználva. Ilyen esetre szóba jöhetne olyan munkafolyamat, miszerint szállítójármű hiányában a bagger kiemelne réteganyagot és azt egy laza halmazba rakná, ahonnan a szállítójármű megérkezésekor a laza réteganyag rakodása viszonylag gyorsan végbemenne. Ilyenkor a szállítójármű várakozási ideje csökkenne, ami kétségtelen előnyt jelentene, de ezzel szemben áll az a hátrány, amit a baggerrel végrehajtott ismételt rakodás jelent. Az ismételt rakodás ugyanis növeli a bagger energiaigényét, és az költség tekintetében lényegesen több, mint az előbb vázolt előny költségegyenértéke. Az ismert külszíni fejtésmódok másik csoportjába tartoznak a frontfejtéssel járó megoldások. Ilyen fejtésmód alkalmazása azt jelenti, hogy a bányaudvar egyik oldala fejtéshomlok. E fejtéshomlok mentén fejtő-rakodó berendezés működik. Ez a berendezés szeletekben termeli le a réteganyagot és felrakja a fejtéshomlokkal párhuzamos szállítószalagra, amely elszállítja azt a kitermelés színhelyéről. A fejtő-rakodó berendezések számos kivitele ismert, példaként forgó keréklapátos kotróberendezésre utalunk. A frontfejtéssel járó megoldás hátránya, hogy afejtéshomlok mellett, annak egyetlen szűk szakaszán történik a jövesztés és a szállítószalagra történő rakodás. Emiatt a szállítási kapacitást, illetve annak kihaszn álását a fej tő- rakodó berendezés határozza meg s ez lényegében korlátozó hatást jelent. Az ismert külszíni fejtésmódok harmadik csoportjába tartoznak az átdeponálást jelentő rendszerek. Ezek a megoldások abban nyilvánulnak meg, hogy a réteganyagot a kitermelés helyétől távolabbi helyre rakják át. Ilyen fejtésmód alkalmazásánál szóba jöhető gépek és berendezések a földgyaluk, a dózerek, a baggerok, a tehergépkocsik, a szállítószalagok. Az átdeponálással járó fejtésmód hátrányai attól függenek, hogy milyen gépekkel, illetve berendezésekkel valósítják meg ezt a fejtésmódot. Ha a réteganyag kitermelési helye és deponálási helye között földgyalukat ás dózereket alkalmaznak, akkor a szállítás szakaszos jellegű és a szállítási szakaszokban csak viszonylag kis tömegű réteganyag továbbítása lehetséges. Ha pedig a réteganyag kitermelése baggerrel történik, amely bagger szállítószalagra rakodik és ez juttatja a réteganyagot a deponálás helyére, akkor állandó rakodási helyet kell kiépíteni, ahol a szállítószalagra rakodás biztosítható. Az állandó rakodási hely alkalmazása viszont növeli a réteganyag fajlagos anyagmozgatási költségeit. A találmány elé kitűzött cél az volt, hogy a fejtés és szállítás mennyiségi és időbeli összhangját, ennek megfelelően a kitermelés teljesítményének növelését a fajlagos anyagmozgatási költségek fokozása nélkül biztosítsa. A találmány szerinti eljárás és berendezés lényegében azáltal biztosítja a kitűzött cél elérését, hogy a jövesztést biztosító sarui és a száli/tószerkezet gyakorlatilag azonos hosszúságban, egymással kapcsolatban állva vannak a kitermelni szándékolt földréteg homloka előtt. A találmány szerinti eljárás esetében a tulajdonképpeni termelés megindítása előtt kezdőteret alakítunk ki, amely a szükséges berendezési részletek üzembe állításához szükségesek. Kezelőtér lehet bányaudvar, kezdőárok, kezelőüreg vagy hasonló. Ezután, vagyis a kezdőtér kialakítása után, innen induló árkokat képezhetünk ki, amely árkok tárolóárkok lehetnek és termelőárkok is. A találmány szerinti megoldás keretébe tartozik olyan megoldás is, amikor ilyen árkok mellőzésével a kezdőtér egyik oldalánál képezünk ki fejtéshomlokot és ennek mentén történik a réteganyag kitermelése. Árkok kialakításánál a különféle helyi adottságoknak és rendelkezésre álló berendezéseiének megfelelően egymással párhuzamos árkokat vagy a kezdőtérbői kiinduld sugárirányú árkokat lehet kialakítani. Szóba jöhetnek olyan fejtésmódok, amikor az árok cgyilé oldala mcnlén alakítunk ki fejtéshomlokot, vagy mindkét oldala mentén, esetleg olyan megoldások is előfordulhatnak, ami5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
