197061. lajstromszámú szabadalom • Tömítőszerkezet síkjában felemelkedő és felemelt helyzetében eltolható nyílászáróhoz
1 197061 2 A találmány tömítőszerkezet nyílászáróhoz, mint ajtóhoz, ablakhoz vagy hasonlóhoz, melynek mozgatható lapja (szárnya) van, ami nyugvó helyzetéből síkjában felemelhető, felemelt helyzetében eltolható és útjának bármely pontjára leengedhető. A találmány szerinti tö mit ősze rkezet tömftéstartóból, tömítésből és olyan ellendarabból áll, melyre a csukáskor a tömítés felfekszik. A tömítéstartő, iUetve a tömítéssel együttműködő ellendarab esetenként maga a nyitható lap vagy szárny, iUetve a tok. A tárgykörbe tartozó nyílászárók évtizedek óta ismertek és használatosak. Bár egészében véve viszonylag egyszerűek, megoldási módjukat nézve, főleg a tömítési megoldásokat és azokkal összefüggő szerkezeti kialakításokat tekintve, többféle ismeretes és használatos. A velük szemben támasztott követelmény az, hogy funkciójukat minél egyszerűbben kivitelezett szerkezetekkel lássák el, könnyen kezelhetők legyenek és jól zárjanak, azaz záródó felületeiken jól tömítsenek. Az egyik ilyen ismert megoldás szerint, melyet a DE 2 839 740 lsz. leírás ismertet, a tömítés egyrészt az ajtólap alsó szélén és a csukás! irányba eső szélén az élekre felerősített, azokon végignyúló két-két tomítőszalaggal történik, amelyek az ajtókeret aljára és a csukás irányába eső oldalára fekszenek fel, másrészt az ajtólap nyitási irányába esőszélén az ajtólapnak, illetve a rögzített keretnek egymással szemben lévő, egymást takaró részeire erősített, azon végignyúló egy-egy tömítéstartóban elhelyezett, az előbbivel azonos tömítéssel történik, amelyek egymással szemben vannak és egymásra fekszenek. A felső szélén ugyancsak az élre felerősített két darab, de az előzőektől eltérő alakú tömítőszalaggal történik a tömítés, amelyek „I” alakhoz hasonló sínre fekszenek fel az aj - tó zárt állapotában. Ennek a tömítőszerkezetnek az a hibája, hogy a tolóajtó felső részén lévő szakasza kialakítását tekintve alapvetően eltér a többi részén lévőtől, bonyolult és az ott alkalmazott tömítőszalag más, mint a többi részén, továbbá a nyitás irányába eső oldalon csak egy élen tömít. További hátrány, hogy a különböző tömítések találkozásánál, a sarkoknál a tömítettség folyamatossága nehezen biztosítható, illetve könnyen meghibásodik. Egy másik ismert kivitelnél az ajtólap alsó és csukási irányba eső élén két-két tömítőszalag, a felső részén azonban csak egy tömítőszalag van. A megfelelő tömítőzárás érdekében az ajtó csukása után az ajtólapot síkjában le kell engedni és a felső részt az ajtótokra keresztirányban rá kell huzatni, Ennek a kivitelnek az a hátránya, hogy az ajtót felül csak egy tömítőszalag tömíti és a megfelelő tömítettség eléréséhez az ajtólapot a leengedésen kívül még a tokra rá is kell szorítani, ezért ehhez bonyolult vasalásra van szükség, amelynek alkalmazása is bonyolult. Mivel az ilyen nyílászárók nagyobbrészt terjedelmesek, ezért súlyosak, mozgatásukat úgy oldották meg, hogy záróhelyzetükből felemelik és úgy mozgatják nyitott helyzetbe, majd a megfelelő nyitott helyzetben ismét leengedik. E mozgatási feltételek mellett nem könnyű egyszer, jó tömítettséget biztosító tömftőszerkezetet létrehozni. Egyértelműen jelentkezik a hiányosság a tömítési megoldások eltéréséből adódóan a különböző tömis tések találkozásánál. így pl. az eltérő íómftőszerkezetek, továbbá a kettős tömítésű élek és az egy tömítőelemet tartalmazó élek találkozásánál. Tehát a tömítés a tömítendő felületeknél nem folytonos, és a találkozási helyeknél állandó hibaforrás van. Ezért az eddig ismert ilyen jellegű nyílászáróknál számos próbálkozás ellenére sem sikerült megoldani a jól záró kettős tömítést fenntartva az egyszerű mozgatás és a biztos zárás lehetőségét. A találmány elé kitűzött feladat tehát az, hogy az ilyen típusú nyílászáróknál, ajtóknál, ablakoknál és hasonlóknál a mozgatott és fix részek között az eddigieknél jobb hatásossággal oldja meg a tömítettséget, ezt egyszerű eszközökkel érje el és a nyíló szárny mozgatásának az egyszerűségét is tartsa meg. A kitűzött feladat megoldását a találmány szerint azáltal étjük el, hogy a nyílászáró szárny és a tok oldalt és fenn bordákkal van ellátva oly módon, hogy a bordák a nyíló szárnynak a nyitás irányába eső szélén és fenn, a fix szárnyon pedig a zárás irányába eső szélén, a tokon pedig a nyíló és fix szárny között helyezkednek el, és egymással együttműködő felületekkel rendelkeznek. A nyíló szárnyon elhelyezett bordák a íömítőelem(ek)et hordják, melyek csukott állapotban a fix szárny bordáira fekszenek. Ezáltal lehetővé válik egyetlen tömítőelem-tfpussal a tömítőszerkezet megoldása ügy, hogy a tömftőclcm egyrészt a nyíló szárnynak az alsó élén és a zárás irányába eső szélén folytonos „L” alakot képezve van rögzítve, másrészt a nyíló szárny nyitási irányába eső szélén és fenn kiképzett bordák belső felületén ugyancsak folytonos „L” alakot képezve van rögzítve. így a kellős „L” alakban elhelyezett tömítés az összes ismert eddigi megoldásoknál biztonságosabb és jobb hatásü tömítettséget eredményez. A tömítőeíemeket természetesen fordítottan is elhelyezhetjük, mármint az álló szárny bordáin és a tok megfelelő részein. A tömítőelem lehet kettő egybordás kötőelem is, ebben az esetben mindegyik borda tömítőelemet is hordoz és felfekvő felülettel is rendelkezik. A találmány példakénti kiviteli alakját a csatolt rajzok alapján ismertetjük részleteiben, ahol az 1. ábra a tolóajtó elrendezésének vázlata, a 2. ábra a tolóajtó függőleges metszete, a 3. ábra a tolóajtó vízszintes metszete. A találmány szerinti tömftőszerkezetet tolóajtón alkalmazva mutatjuk be, ami természetesen ablakként is, illetve a kettő kombinációjaként is megvalósítható. Az 1. ábra szerinti 1 tok fixen be van építve vala mely építménybe. A 2 fix szárny rögzítve van az 1 tokhoz. A 3 nyílószárny ismert szerkezettel ellátva felemelhető, felemelt helyzetében eltolható, a fix szárnnyal fedésbe hozható. Ezt a szerkezetet a 4 fogantyúval működtetjük. A találmány szerint kitűzött cél, azaz a jó tömítettség elérésére a 2 fix szárny és az 1 tok el van látva felső 5 belső bordával és oldalsó 6 belső bordával, melyek együttesen összefüggő „L” alakot képeznek. Az 1. és 2. ábrán bemutatott kivitel szerint az 5 felső belső borda az 1 tokra van rögzítve, az oldalsó 6 belső borda a 2 fix szárny csukási irányába eső szélén van elrendezve. A 3 nyíló szárny el van látva felső 7 külső bordával, amely csukott állapotban a felső 5 belső borda felett 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
