197053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás földalatti üregek, térségek, vágatok, járatok évagy hasonlók vízvédelmére
9 197 053 10 biztosítja, hogy az első másodpercek után állandó, az eredeti összetételnek megfelelő keverék jusson az elzárni tervezett térségbe. Az első At idő alatt „megsietett” frakciót ugyanis a következő At idő alatt bedott anyag hasonló frakciói pótolják a lassabban ülepedő anyagokban. Természetesen ebből az is következik, hogy a befejező rövid idejű anyagáramból viszont a jobb ülepedési tulajdonságú anyagfrakció fog hiányozni. A kezdeti és a befejező — elemi ideig tartó — zagy mennyisége azonban a teljes beadott mennyiséghez képest elhanyagolhatóan kicsi, ezért a felhasznált anyag hatását a tapasztalat szerint nem, vagy alig befolyásolja. A meghatározott arányban összeállított löszös finomhomok, illetve filtrációs pernye alapú hidraulikus kötésű zagy beadását az alkalmazni tervezett 200—250 bar nyomás mellett folyamatosan préseljük a lyukba mindaddig, amíg a furatnak ilyen nyomás mellett nyelőképessége van. A nyelőképesség megszűnésekor a tömítőzagy beadagolását beszünetjük. A tömítőzagy kötési idejét követően (7. nap) a béléscsőben levő anyagot öbb'téses görgős fúrással ki kell fúrni és tiszta vízzel nyeletési próbát végzünk. Ha a csősaru alatt 1,0 m-rel 10 1/min-nál nagyobb nyelőképesség nem mérhető, a tömítés eredményes, a fúrást az ÁBBSZ előírásainak megfelelően fel kell hagyni. Jelentősebb nyelőképesség esetén a 14. nap után a tömítést folytatjuk. Ha a nyelőképesség 50 1/min-nál nagyobb, akkor pernye alapú tömftőzaggyal, ha annál kisebb, akkor tiszta cementzaggyal biztosítjuk a repedés-, illetve kavemarendszer végleges eltömését. A tömítés befejezése után annak tényleges eredményét (hatásfokát) ismételt ellenőrző mérések alapján állapítjuk meg. A találmány szerinti eljárás az alábbi előnyöket biztosítja: — Fővetők mentén védőpillérek visszahagyása nem szükséges, — a fővetőkkel szabdalt, erősen tektonizáü területen eredményesen, teljes sikerrel alkalmazható, — ott, ahol gyenge a védőréteg, vagy ilyen egyáltalán nincs, az aktív védekezés a környezetvédelem miatt számításba nem jöhet, csakis a találmány szerinti eljárás a biztos védekezési mód, — a külszínről mélyített preventív tömítő fúrások kitűzése, illetve a karsztjáratok meghatározása 70—80%-os pontossággal ismert módon meghatározható, így a védekezés hatásos, — mivel megközelítően meghatározható a karsztüreg nagyságrendje, a tömítőanyag mennyiségére és annak alapján az összetételre, a receptúra meghatározható. További előny, hogy a karsztüregek kitöltéséhez minden esetben a helyszínen található anyagot; homokot, löszös homokot, löszt, a bányából kitermelt hányóanyagot, márgát és édesvízi köveket haszná- 5 lünk fel, ami a költségek jelentős csökkenését eredményezi. Szabadalmi igénypontok 10 1- Eljárás földalatti üregek, térségek, vágatok, járatok vagy hasonlók vízvédelmére, melynek során a töréses, repedezett üregek, zónák, kavernák tömítéssel való elzárása előtt a víznyelő aktív fúrólyukakban a nyelőképességet meghatározzuk, a nyelőképességet mutató kútfúrásokat megártva a szerszámesést észlelt mélyfúrásoknál az üreg, nyiladék vagy kavema kiterjedését vertikálisan is megállapítjuk, majd azokat a tektonikai csomópontokat, amelyekre telepített fúrások vízveszélyes zónát vagy üregrendszert ütnek meg, célszerűen önmagában ismert pulzációs mérésekkel meghatározzuk, azzal jellemezve, hogy a tömítési műveletet két fázisban végezzük, mikoris az első fázisban — előnyösen az aktív fúrólyuk körzetében található vagy deponált — tömedékelésre alkalmas, szemcsés, laza 25 szerkezetű anyaggal — védőpillér képzése nélkül — tömítést végzünk, majd a kitöltési hatás megfigyelése után a művelet második fázisában pernye és/ vagy finomhomok, cement, égetett mészpor (mészhidrát), vízüveg keverékéből víz hozzáadásával 30 önmagában ismert zagyot képezünk és 50—300 bar, előnyösen 80 bar nyomáson a zaggyal az első fázis során bejuttatott laza, szemcsés tömedékele anyagból szilárd gátat készünk oly módon, hogy a zaggyal a tömítés felső térfelében egyrészt ún. fejeg5 lő-dugót képezünk, másrészt az említett első fázisban bejuttatott tömedékelt szemcsés szerkezetű anyag hézagait, valamint a kőzet repedéseit kitöltjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tömítés ideje alatt az aktív fúrásokban folyamatos vfzszintfigyelést folytatunk és a vízmozgás függvényében az egymással kapcsolatban álló kavernák tömedékelését végrehajtjuk és az üreg körül összefüggő gátrendszert képezünk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal 45. jellemezve, hogy a tömítés második fázisában célszerűen vízágyúval (2) finomhomokból, vagy homokos löszből, vagy hasonlóból mintegy 1,3—1,4 t/m3 sűrűségű zagyot kényszerkeverővei ellátott keverőtartályba (3) juttatjuk, adagolón (4) keresz-50 tül pl. silóból (5) cementet, vízüveget, adott esetben mészhidrátot a zagyhoz keverünk, végül a keverőtartályból (3) az eltömítendő kőzet felszínéig beépített béléscső (8) alkalmazásával — előnyösen magasnyomású zagyszivattyúval (7) — a zagyot a cr kőzet (9) terébe és repedéseibe besajtoljuk. 1 db rajz 6