197051. lajstromszámú szabadalom • Vasúti kitérő

1 197 051 2 A találmány tárgya vasúti kitérő, amelynek geo­metriai kialakítása biztosítja a vasúti járművek oldal­irányú, lökésszerű erőhatás nélküli kitérőirányú mozgását. Ismeretes, hogy a vasúti kitérők geometriai kiala­kítása általában körív(ek)ből és egycncs(ck)ből történik. Az ilyen módon kialakított kitérőknél a ki­térőirányba haladó járműre a kitérő elején, ahol az egyenes pályájű mozgás körpályára módosul, az ug­rásszerű görbületváltozás miatt — főként nagy sebes­ségeknél — lökésszerű oldalirányú erő hat, ami mind a járműre és annak rakományára, mind a pályára (kitérőre), illetve annak szerkezeti elemeire kedve­zőtlen, és a kitérő elején levő csúcssínek gyors el­használódásához vezet. A vasúti vontatás sebességének növekedésével egyre inkább tarthatatlanná vált a körfves kitérők al­kalmazása és helyette más geometriai kialakításokat fejlesztettek ki, amelyekkel a körfves kitérők hátrá­nyait igyekeztek kiküszöbölni. Ilyenek például az egyenessel kombinált klotoid vagy (harmadfokú) parabolaíves kitérők, illetve a cosinus-görbület függ­vényt leíró kitérő-kialakítás. A klotoid vagy parabolaívcs kialakításnál a kité­rőbe bchaladó járműre ugyan nem hat lökésszerű igénybevétel, azonban a görbületváltozás az átme neti ív kezdő- és végpontjában töréses. Miután a pá­lyamozgás meghatározott gyorsulásképpel jellemez­hető, ennek megfelelően a bchaladási sebesség rögzített. A klotoid vagy parabolaívcs kialakítás a kitérők szerkezeti hosszának a jelenlegi körfves geo­metriája kitérőkhöz viszonyított növelését igényli, mivel azonos szerkezeti hossz esetén az oldalcrő­­maximumok megnövekednek. A cosinusívű kitérők újonnan fektetett pályák esetén optimálisnak tekinthetők, azonban szerkezeti hosszuk mintegy kétszerese a köríves kitérőknek, így azok kiváltására kevésbé alkalmasak. A találmány által megoldandó feladat olyan geo­metriai kialakítás létrehozása vasúti kitérőkhöz, amelynél a körfves kitérőkkel megegyező szerkezeti hosszúság és tereiési szög mellett az egyéb ismert át mcnctifvcs geometriákhoz képest lényegesen kisebb oldalerő-maximumok jelentkeznek, így kötött mére­tek esetén alkalmas a körfves vasúti kitérők kiváltá­sára. A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan kitérővei oldottuk meg, melynél a kitérőág legalább részben cikloisfvet leírő geometriával van kialakítva, ahol a cikloisfv kezdőpontja a kitérőág sínpárjának mind a külső, mind pedig a belső fvszálán megelőzi a kitérő csűcssíneinek kezdőpontját. A találmány értelmében célszerű, ha a cikloisfv a külső ívszálra van megszerkesztve és a belső fvszái geometriai alakja a nyomtáv és a nyombővítes mér­tékének figyelembevételével ebből van leszármaztat­­/a. A találmányt részletesebben kiviteli példa kap­csán, a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra egy vasúti kitérő vázlatos tengelyábrá­ja, míg a 2. ábra egy találmány szerinti cikloisívű kitérő 5 vázlatos felülnézete. Az 1. ábrán egy vasúti kitérő vázlatos tengelyáb­rája látható, amely kitérő a és b hosszúságú sza­kaszból álló egyenes 1 főágból és ehhez képest a elterelési szögben kitérített, b, hosszúságú 2 kitérő­ágból áll. Egy hagyományos körfves vasúti kitérő 10 kiváltását a fenti paraméterek változatlan értékei mellett kell megvalósítani. Erre a találmány szerinti felismerés szerint a 2. ábrán feltüntetett ciklois geomeíriájú kitérő alkalmas, amely azonos a, b, és i>, szerkezeti hosszúságú és a elterelési szög mellett 15 lényegesen kisebb oldalerő-maximumok fellépését eredményezi a kitérőirányú mozgás során, mint az eddig ismert átmenetiíves kitérők bármely típusa. Mint közismert, a ciklois mértani alakzaton egy legördített kör valamely pontja által leírt görbét 20 értjük, amely mind elméletileg, mind gyakorlatilag jól meghatározott. Az a elterelést szög Ismeretében a megfelelő ciklois ívszakasz egyértelműen számít­ható: egy A kezdőpontból inflexióval induló, 2 ki­térőágat képező cikloisfv a feltételeket kielégíti, ha 25 a kezdőpontban érintője egybeesik a kitérő egyenes 1 főágának irányával. A 2. ábrából kitűnik, hogy a 2 kitérőág 3 külső ívszálának geometriája adja meg a meghatározó alapcikloisívet, ebből a nyomtáv és nyombővítés együttes c mérté'kénck figyelembcvé-30 telével rögzíthető a 4 belső fvszálra vonatkozó szár­maztatott cikloisfv A, A’ kezdőpontja mind a 3 külső ívszálon, mind pedig a 4 belső ívszálon meg­előzi a 2 kitérőág 5 csűcssíneinek B, B’ kezdőpont­ját. gr A találmány szerinti cikloisívű vasúti kitérő ma­radéktalanul megoldja a kitűzött feladatot és azo nos szerkezeti paraméterek mellett a köríves kité­­rőkíiél lényegesen jobb meneítuhijdonságot, na­gyobb áthaladási sebességet tesz lehetővé, lényégé­ig sen kisebb mértékű kopás mellett. Szabadalmi igénypontok 1. Vasúti kitérő sínen közlekedő járművek egye­­° nes vagy kitérőirányű vezetésére, amely kitérő egyenes főágból és ehhez képest adott elterelési szög alatt kitérített kitérőágból áll, azzal jellemez­ve, hogy a kitérőág (2) legalább részben cikloisfvet leíró geometriával van kialakítva, ahol a cikloisfv 50 kezdőpontja (A, A’) a kitérőág sínpárjának mind a külső (3), mind pedig a belső ívszálán (4) megelőzi a kitérő csűcssíneinek (5) kezdőpontját (B, B’). 2. Az 1. igénypont szerinti vasúti kitérő, azzal jellemezve, hogy a cikloisfv a külső ívszálra (3) van 55 megszerkesztve és a belső fvszái (4) geometriai alakja a nyomtáv és a nyombővítés mértékének (c) figyelembevételével ebből van leszármaztatva. 2 db rajz •?

Next

/
Oldalképek
Tartalom