197034. lajstromszámú szabadalom • Infravörös sugárzást abszorbeáló műanyag fólia

1 197034 A találmány olyan, nagyrészt olefingyantából ál­lá, az infravörös sugárzást elnyelő fóliára, különösképpen a mezőgazdaságban használatos fóliára vonatkozik, amelynek tökéletesített a hőtar­tása, az átlátszósága, a kopásállósága és a tartóssá­ga-Ez ideig a melegházas termesztés céljára szolgáló mezőgazdasági épületek vagy aiagutak beborításá­­ra, főként polivinil-klorid vagy poliolefingyanta fó­liákat, úgymint polietilén és etilén/vinil-acetát ko­­polimer fóliákat alkalmaztak. Ezen a területen a legutóbbi évekig a polivinil-klorid fóliákat alkal­mazták kiterjedten, mivel kiváló a hőtartásuk, át­látszóságuk, szívósságuk és tartósságuk slb. A poli­vinil-klorid fóliáknak azonban az a hátrányos tulaj­donságuk, hogy a bennük levő lágyítószer a hasz­nálat során a felszínre szivárog, és az abba belera­gadó por jelentékenyen gyengíti a fény átbocsátását és akadályozza a melegház hőmérsékletének emel­kedését. A polivinil-kloridr.ak egy másik hátránya az, hogy az elhasznált fólia elégetésekor sósavgáz szabadul fel belőle, ami a megsemmisítését nehézzé teszi. További problémát okoz, hogy a fólia nem hasz­nálható hideg vidékeken, mivel az alacsony hőmér­sékleteken elveszti a hajlékonyságát és leromlik az ütőszilárdsága. Másrészről viszont az olefingyanta fólia, amely­ben nincsen lágyítószer és stabil a kémiai struktúrá­ja, hosszú használati időn keresztül úgyszólván vál­tozatlanul megtartja fényáteresztő képességét és elégetése esetén sem ad le ártalmas gázokat. Ilyen tekintetben ez a fólia előnyösebb, mint a polivinil­­klorid alapú, de a hőtartó képessége viszont rosz­­szabb ahhoz képest. Ennek következtében meleg­házak befedésére az olefingyanta fóliát nem alkal­mazták elteijedten, annak ellenére, hogy a fent em­lített előnyös fényáteresztését megtartja. Az utóbbi években az olefingyanta fóliák egyike, a mezőgazdaságban beborítóanyagkdnt alkalmaz­ható etilén/vinil-acetát kopolimer fólia vonja ma­gára a figyelmet átlátszósága, hajlékonysága és hi­­degáilősága következtében. De azon túl, hogy amint máj fentebb említettük, a polivinil-klorid fó­liához képest rosszabb a hőtartása, az etilén/vinil­­acetát fóliának gyönge a kopásállósága is. Ez a csövekkel felszerelt melegházaknál konkrétan azt jelenti, hogy a szellőztetés céljából történő nyitoga­­tás vagy a szél okozta lobogás és dörzsölődés következtében a csőszerelvényeknél és a rögzítőbi­lincseknél tönkremegy. Melegházi burkolófóliák hőtartásának általában azt a képességet nevezzük, amely meggátolja, hogy a melegház hőmérséklete az éjszaka folyamán lecsökkenjen. A napfény melege, amit a melegház talaja nappal elnyel, az éjszaka folyamán a talaj fel­ületéről kisugárzddik és a belső hőmérsékletet ma­gasabban tartja, mint a külső levegő hőmérséklete. Ha a burkolófólia nagymértékben átereszti a talaj felszínéről kiinduló sugárzást, a melegház így kien­gedi azt a környezetbe, aminek következtében a belső hőmérséklet nem tartható magasabban a sza­bad levegő hőmérsékleténél. Következésképpen egy burkolófóüa hőtartása annak a sugárzást elnye­z lő és visszaverő képességétől függ. Minél nagyobb ez a képesség, annál jobb a hőtartás. Amint ez a 9260/1972 és a 13853/1972 számon nyilvánosságra hozott japán szabadalmi bejelenté­sekből, valamint a 105843/1974, a 32938/1977 és a 151044/1980 számú japán közzétételi iratokból kitűnik, a bevonatként alkalmazott tökéletesített hőtartású olefingyanta fóliák között ismeretesek oiyanok, amelyek egy specifikus szervetlen töltő­anyaggal, úgymint egy foszfátvegyülettel, szilícium­­oxiddal, dehidratált kaolinittel vagy zeoiittd kevert olefingyárából készülnek. Jóllehet, ezeknek a fó­liáknak tökéletesített a hőtartó képessége, a polivi­nil-klorid fóliákhoz képest azonban mégsem kielé­­gítőek. Ezek a szervetlen töltőanyagok hozzáadásá­val készült fóliák továbbá azért tökéletlenek, mert alacsony a teljes fényáteresztő képességük, de különösképpen alacsony a párhuzamos fénysuga­rak átbocsátása, mivelhogy így csak olyan fóliák ál­líthatók elő, mint a homályos üveg. Ezeknek a fo­gyatékosságoknak a kiküszöbölésére, a 151042/ 1980 számú japán közzétételi iratban, olyan eljá­rást tettünk közzé, amely szerint egy, a felhasznált gyanta törésmutatójával megegyező törésmutatójú. (SiOj), • (AL^Oj), • nHiO általános képietil alurní­­nium-szilikát vagy egy (SiCb), • TiCk),. ■ nll20 álta­lános kép'etű titán-szilikái alkalmazásával olyan fóliákat kapunk, amelyeknek jobb a párhuzamos fényt átbocsátó képességük. Mindemellett ezeknek a fóliáknak az esetében a fent említett különböző hagyományos fóliagyártási eljárással, úgymint T fröccsöntési eljárással vagy Alvással készített fóliák­hoz hasonlóan, a belső feszültségek miatt felületi egyenetlenségek keletkezhetnek, ami csökkenti a párhuzamos fény átbocsátását. Ezért különleges fi­gyelem volt szükséges a gyártásnál ahhoz, hogy a párhuzamos fényt jó! átbocsátó fóliát kapjunk. A fénváieresztés problémáján kívül a fólia felüle­tének az egyenetlensége is gondot okozott, mivel ez a melegház csőszerelvénycihez vagy a rögzítőbilin­csekhez történő dörzsölődés folytán hajlamossá tet­te a fóliát a hasadásra. A 16343/1977 és a 47449/1977 számú japán közzétételi irat mezőgazdasági alkalmazásra olyan fóliákat javasol, amelyek több rétegből, így egy szi­­likátvegyületet, főszfátvegyi!letet, finom üvegport stb. tartalmazó rétegből, egy, az időjárásnak ellen­álló rétegből és egy cseppgátló rétegből állnak. Ez­zel szemben, csupán az említett szervetlen töltő­anyagok hozzáadásával még akkor sem lehetséges olyan fóliákat kapni, amelyeknek jó a párhuzamos fényt átbocsátó képességük, ha a szervetlen töltő­anyagot tartalmazó réteget egy másik fóliával telje­sen bevonjuk. Általában azt lehet mondani, hogy a mezőgazda­ságban alkalmazott burkolófóliák totális transz­­missziójának 80—85%-nál többnek kell lennie, azonban még abban az esetben is, ha a totális transzmisszió mértéke megfelel a követelmények­nek, a termeléshozamra gyakorolt hatás nagyon el­térően függ attól, hogy' a párhuzamos fény átbocsá­­tása vagy a szórt fény transzmissziója a jelentéke­nyebb. Az utóbbi években fokozatosan világossá vált, hogy a párhuzamos fény általában a zöldség-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom