197017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cefem-karbonsav származékoknak a megfelelő észterekből történő előállítására

1 197017 2 A találmány tárgya javított eljárás cefem-karbon­­sav-származékoknak a megfelelő észterekből történő előállítására. A cefalosporin antibiotikumok és analógjaik összetett szerves molekulák, amelyekben általában egy, vagy több funkciós csoport található. Az ilyen anyagok szintézise szokásosan megköveteli védőcso­portok alkalmazását az olyan funkciós csoportokon, amelyek nem védett állapotban nem kívánt mellékre­akciókba lépnének és nem kívánt melléktermékekhez vezetnének. A cefalosporin vegyületekben a leggya­koribb funkciós csoport a karbonsavcsoport. A kar­bonsavcsoportok legjellemzőbb védőcsoportja ezek valamilyen észterré történő átalakítása Mitán a kí­vánt reakciót a molekula egy másik részén végrehaj­tottuk, az észtercsoportot vissza kell alakítanunk a sav funkcióvá, mert annak jelenléte a biológiai aktivi­táshoz szükséges. Mivel a cefalosporin vegyületek, valamint analógjaik érzékenyek a szokásos erős sav­val vagy erős bázissal történő észter hasítási eljárá­sokra, olyan észter hasítási eljárásokat kellett kidol­gozni, amelyek nagyon enyhe reakciókörülmények alkalmazása mellett játszódnak le. A találmány tárgya eljárás a cefem-karbonsav-ész­­terek különösen enyhe körülmények között végre­hajtott, nagyon hatásos savvá történő átalakítására. Részletesebben, a találmány tárgya eljárás az (1) ál­talános képletű savak előállítására, ahol R* fenoxi-, hidroxifenil- vagy tienilcsoport, R3 amino- vagy karboxilcsoport, R4 hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkoxi­­csoport, R5 1—4 szénatomos alkil-, 1—4 szénatomos alka­­noiloxi-(l—4 szénatomos)-alkil-csoport, 1—4 szénatomos)-alkil-tetrazolil-tio-(l—4 szénato­­mos)-alkil-csoport vagy halogénatom, és X oxigén- vagy kénatom, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű ve­­gyüíetet, ahol R1, R4, R5 és X a fenti, R3' aminocsoport, védett aminocsoport, előnyösen metoxi-karbonil-izopropenil-amino-csoport, karboxilcsoport vagy védett karboxilcsoport, el­őnyösen p-metoxi-benziloxi-karbonilcsoport, és R2 fenil-(l—4 szénatomos)-alkoxikarbonil-c$o­port, mely adott esetben a fcnilgyűrűbcn egy vagy több 1—4 szénatomos alkil- vagy 1—4 szé­natomos alkoxicsoporttal vagy az alkilrészben további fenilcsoporttal Szubsztituált, rövidszén­­láncü alkil-tiollal és Lewis-sawal reagáltatunk. A találmány szerinti eljárásban R2 jelentése elő­nyösen difenil-metoxi-karbonil-csoport vagy 2,4,6- trimetil-benzil-oxi-karbonil-csoport. A találmány szerinti eljárás során az észtert rövid­­szénláncú alkü-tiollalés Lewis-sawal reagáltatjuk. A „rövidszénláncű alkil-tiol” elnevezés alatt például metán-tiolt, etán-tiolt, propán-tiolt, bután-tiolt és izohexán-tiolt értünk. Előnyösen etán-tiolt alkalma­zunk az eljárásban. A „Lewis sav” elnevezés alatt a szakirodalomnak megfelelően olyan vegyületet ér­tünk, amely elektronpár felvételére és ezáltal kova­lens kötés létrehozására képes. A találmány szerinti eljárásban Lewis savként például a széles körben al­kalmazott bór-trifluoridot alkalmazhatjuk. Ezt álta­lában a kereskedelemben kapható dietil-éterát komplexe formájában alkalmazzuk. Más, a találmány szerinti eljárásban alkalmazható Lewis savak például az ón(IV)-klorid, a cink-klorid és hasonlók. A találmány szerinti eljárással az észtercsoport el­távolítását a karbonsavészter, valamilyen Lewis sav és valamilyen alkiltiolckvimoláris mennyiségének re­akciójával végezzük. Kívánt esetben az eljárásban a teljes észtercsoport eltávolítás érdekében kis, például körülbelül 0,01—1,0 moláris felesleg Lewis savat és/ vagy kis szénatomszámü alkil-tiolt alkalmazhatunk. Továbbá kívánt esetben a találmány szerinti eljárást nem reaktív szerves oldószerben végezhetjük. Ilyen oldószer lehet például valamilyen halogénezett szén­­hidrogén, például kloroform, diklórmetán, 1,2- diklór-etán, aromás oldószer, például benzol, toluol, vagy xilol; keton oldószer, például aceton, vagy me­­til-etil-keton. A találmány szerinti eljárásban elő­nyösen alkalmazható oldószer valamely halogénezett szénhidrogén, például a diklórmetán. A találmány szerinti eljárás szerinti reakció általá­ban, amennyiben a reakció hőmérséklete körülbelül —20 °C—50 °C közötti érték, fél—8 órán belül telje­sen lejátszódik. A találmány szerinti eljárást elő­nyösen körülbelül 20 ”C—30 °C közötti hőmérsékle­ten hajtjuk végre. Amennyiben az észter eltávolftási reakció teljesen befejeződött, a karbonsav terméket kívánt esetben a szokásosan alkalmazott módszerek­kel, például egyszerűen a termék leszűrésével, vagy az oldószer eltávolításával, könnyen izolálhatjuk. Kí­vánatos esetben a termék tovább tisztítható szokásos extrakciós, kromatográfiás, kristályosítási, sóképzési és hasonló eljárásokkal. A találmány szerinti eljárás elég általánosan alkal­mazható, és bármely olyan karbonsavészter esetében végrehajtható, amelyben az észterképző csoport sta­bilizált karbóníumion képzésre hajlamos. A karbóni­­um ionok számos típusú szerves reakcióban ismertek, mint közbenső termékek. A karbónium ionok olyan szerves molekulák, amelyek a központi szénatomon pozitív töltést tartalmazhatnak, és általában kis élet­­tartamúak. A stabilizált karbónium ion olyan ion, amely nagyobb, mint 84 kcal/mol rezonancia vagy hiperkonjugációs energiával rendelkezik. Ez az ener­giaérték a t-butil-karbónium ion rezonancia energia értéke. Jellemző stabilizált karbónium ion képzésére alkalmas és a találmány szerinti eljárásban alkalmaz­ható észterképző csoportok például a nagy térkitölté­sű alkilcsoportok, mint például a t-butil-csoport és a difenil-metil-csoport; az alkilezett benzilcsoportok, mint például a 2,4,6-trimetil-benzil-csoport és a pen­­tametil-benzil-csoport; az alkoxi-benzil-csoportok, mint például a p-metoxi-benzil-csoport, és a policik­­lusos metil-csoportok, mint például a 9-antril-metil­­csoport. Az eljárás enyhe reakciókörülmények mellett történő végrehajthatósága különösen alkalmassá te­szi érzékeny vegyületek esetében való felhasználásra. A találmány szerinti eljárás nem kizárólagosan a fent megadott R’ csoportok esetében alkalmazható, mert az eljárás csak a karbonsavészter egységen ad re­akciót. Amennyiben a molekula más részében, pél­dául az R3 csoport részeként karbonsav-észter-cso­­port, mint például difenil-metil-észter-csoport van 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom