197001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új pirazin származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 197 001 2 Ezek az új vegyületek állergiaellcncs hatásúak és antiallcrgiás gyógyszerkészítmények hatóanyagai­ként használhatók. A találmány kiterjed a gyógy­szerkészítmények előállítására is. Ismeretes már, hogy a dinátrium-kromo—glikát (triviális név, The Merck Index, 10th Edition, 2580), amely a (II) képletnek felel meg, és a trap.i­­last (triviális név; The Merck Index, 10th Edition, 9392), amely a (II!) képlettel ábrázolható, jelentős allcrgincllcncs hatással rendelkezik és így felhasznál­ható bronchiális asztma kezelésére és már széles körben elterjedt klinikai alkalmazásra. Ismeretes továbbá az is, hogy a 6 - metil - N - (1H - 5 - terazolii) - piridin - 2 - karboxamid (TÁ­NCOT, Jpn, Kokai Tokyyo Koho 82-95984), amely a (IV) képlettel írható le, egy kidolgozás alatt álló antiallcrgiás hatóanyag. Allcrgiaellenes hatóanyagok kifejlesztésénél vég­zett munkánk során felismertük, hogy az allergiás bronchiális asztma egy antigén által gerjesztett I tí­pusú allergiás reakció eredményeként jelenik meg egy allcrgcnnck az emberi testbe való bejutása ese­tén és ennek következtében kémiai közvetítők (mediátorok) szabadulnak fc! a hízó-scjíckből. Ilyen allergiás betegségek kezelésére olyan gyógy­szerre lenne szükség, amely meg tudná akadályozni a kémiai közvetítők felszabadulását a hízó-sejtekből. A (II) képlctű kromo—-glikát olyan készítmény, amelyet nz első időben használtak a klinikai gyakor­latban. Ezt a szert azonban csupán inhaláló szerként lehet alkalmazni por vagy oldat alakjában, mivel orális beadásra nem megfelelő. Ez hátrányokkal jár, mivel különleges lélegeztető készüléket kell alkalmazni és ez a torokban fizikai kellemetlenséget okoz. A második kereskedelmi termék a tranilast, amely a (III) képletnek felei meg, orálisan hatásos allergia­­ellenes szerként ismert a kémiai közvetítők fcszaba­­dulásának a megakadályozására. Ennek a gyógyszernek a hatása azonban még nem kielégítő. A napi adag a hatásos kezelésre körülbelül 300 mg, és mellékhatásokat okoz az emésztőrend­szerben, így hányingert, hasfájást és gyomorfájdal­mat idéz elő. Ahogy fent említettük, az e területen használt, is­mert gyógyszerkészítmények nem kielégítők és szük­ség van más gyógyszerek kidolgozására. Az olyan új gyógyszerek kidolgozására irányuló kiterjedt kutatásaink eredményeként, amelyek meg tudják akadályozni a kémiai közvetítők felszabadu­lását, felismertük, hogy az olyan vcgyülctck közül, amelyek tetrazol-csoportot tartalmaznak a szerkeze­tükben, a pirazin-származékok jelentős mértékű al­­lcrgiaellcncs hatással rendelkeznek és antiallcrgiás gyógyszerkészítmények hatóanyagaiként használha­tók. A találmány szerinti eljárással előállítható új pira­zin-származékok az (I) általános képletnek felelnek meg. Ebben a képletben R jelentése hidrogénatom vagy A találmány új pirazin-s/ármazékok <5s gyógyszc­részctilcg elfogadható sóik előállítására alkalmas el­járásra vonatkozik.,. csoport, ahol Rí és R2 hidrogénatomot, 1—15 szénatomos alkil-, 3—6 szénatomos cikloalkil- vagy adott eset­ben halogénatommal, 1—4 szénatomos alkil­­vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal egy­szeresen helyettesített fenilcsoportot jelent, vagy Rt és R2 azzal a nitrogénatommal együtt, amelyhez kapcsolódnak, 5—7 tagú, telített, adott eset­ben még egy nitrogén- vagy oxigénatomot tartalmazó gyűrűs csoportot alkot, amely adott esetben 1—4 szénatomos alkil-, fenil­­vagy hidroxilcsoporttal lehet egyszeresen he­lyettesítve. A találmány kiterjed az (1) általános képletű ve­­gyületek gydgyászatilag elfogadható sóinak az elő­állítására is. Az Rí és R2 egyenes vagy elágazó láncú rövid­­szénláncú alkilcsoport az (1) általános képletben például metil-, etil-, propii-, izopropil-, butil-, izo­­butil-, szek-butil-, terc-butil-, hexil- vagy dodecil­­csoport lehet. A 3—6 szénatomos cikloalkilcsoportok közül például a ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil- vagy ciklohexil-csoportokat említjük meg. A fenilcsoport helyettesítői például a halogén­atomok, így a fluor- klór-, bróm- vagy jódatom, a rövidszénláncű alkilcsoportok, így a metil-, etil-, propii-, izopropil-, butil-, Izobutilcsoportok és rövidszénláncű alkoxiesoportok, így a metoxi-, eto­­xi-, propoxiesoportok és hasonló csoportok közül kerülnek ki. Olyan 5—7 tagú gyűrűk, amelyeket a szomszé­dos nitrogénatommal alkotnak, például a pirrolidi­­nil-, piperidinil-, metil-, piperidinil-, hidroxi-pipe­­ridinil-, hexahidroazepinil-, piperazini!-, 4-metil­­piperazinil-, 4-etil-piperazinil-, 4-acetií-piperazi­­nil-, 4-feni!-piperaz.inil-, moríolinil-, tiomorfolinil-, homopiperazinil-, 4-metil-homopiperaziniI-csoport és hasonló csoportok lehetnek. Az (I) általános képletű vegyületek gyógyszeré­­szetileg elfogadható sói savaddíciós sók vagy aikáli­­addíciós sók lehetnek. A savaddíciós sók ásványi savakkal alkotott sók, így bidroklorid, szulfát, nit­rát, hidrobromid, hidrojodid, foszfát és hasonló sók, vagy szerves savakkal alkotott sók, így acetát, maleát, fumarát, citrát vagy tartarát és hasonló sók lehetnek. Az alkáliadd/ciós sók szervetlen alkáli­fémsók, így nátrium-, kálium-, kalcium vagy am­­mdniumsők; vagy szerves bázisos sók, így etanol­­amin-, N,N-dialkiTetanol-amin-, trisz(hidroxi-me­­til)-amino-metán-só és hasonló sók, továbbá bázi­­kus aminosavsók, így lizin-, arginin-, hisztidinsók és hasonló sók lehetnek. Az első eljárás szerint az (I) általános képletű pi­­razin-származékokat ügy állítjuk elő, hogy vala­mely (V) általános képletű 6-balogén-pirazin-szár­­maz.ékot, amelyben X halogénatom, egy (VI) álta­lános képletű amin-származékkal, amelyben Rí és R2 jelentése az előzőekben megadott, reagáltatunk oldószer jelenlétében vagy anélkül. A reakciónál használható oldószer minden olyan oldószer lehet, amely nem gátolja a reakciót. Ilye­nek a víz, alkoholok, így a metanol, etanol, propa­nol, butanol; éterek, így az etilén-glikol-dimetil-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom