196975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-izocianáto-1,2,5-oxadiazol-származékok előállítására
3 196975 4 N’ - (4 - fenil - 1,2,5 - oxadiazol - 3 - il) - karbamidot [a (II) általános képletben R fenilcsoprtot és R1 olyan (IV) általános képlett! csoportot jelent, ahol R2 jelentése n-butil-csoport] használunk. A 3. reakcidvázlaton azt a reakciót szemléltetjük, amikorís kiindulási anyagként N,N’ - bisz(4 - fenfl - 1,2,5 - oxadiazol - 3 - il) - karbamidot [a (II) általános képletben R1 olyan (III) általános képlett! csoportot jelent, ahol R jelentése fenilcsoport] használunk. Azok a (II) általános képlett! 3-amino-1,2,5- oxadiazolok, amelyek (II) képletében R1 jelentése hidrogénatom, a szakirodalomban ismertek, vagy azokat ismert módszer szerint állíthatjuk elő [vö. J. Prakt. Chem. 315, 4, 791—795 (1973)]. Azok a (II) általános képletu kiindulási anyagként használt oxadiazolok, amelyek képletében Rl jelentése (III) általános képletű csoport, részben ismertek, vagy azokat szokásos módszerek szerint állíthatjuk elő, így például egy (II) általános képletű vegyüietet, amelynek képletében R1 jelentése hidrogénatom 0 és 130 °C közötti hőmérsékleten inert szerves oldószerben, például klór-benzolban foszgénne! kezelünk. Azokat a (II) általános képlett! kiindulási anyagként alkalmazott oxadiazolok, amelyek képletében R1 jelentése (IV) általános képletű csoport, ismertek, vagy azokat szokásos módszerek szerint állíthatjuk elő [vö.'J. Prakt. Chem. 315, 4, 791—793 (1973)]. Inert szerves oldószerként mindazokat az oldószereket használhatjuk, amelyeket foszgénezési reakciókban általában használnak. Abban az esetben, ha nyitott rendszerben végezzük a reakciót, olyan oldószert használunk, amelynek forráspontja a találmány szerinti eljárásban alkalmazott hőmérséklettartományban (150 és 220 °C között) van vagy ennél magasabb, így például adott esetben halogénezett alifás és aromás szénhidrogéneket — például naftalint —, alkilcsoporttal és/vagy halogénnel helyettesített benzolt és naftalint vagy tetrahidronaftalint vagy bcnzonitrilt, előnyösen o-diklór-benzolt. A találmány szerinti eljárást 150 és 220 "C közötti, előnyösen 160 és 190 °C közötti, különösen előnyösen 160 és 180 °C közötti hőmérsékleten végezzük, azonban különleges esetekben a megadott hőmérsékletektől lefelé és felfelé is eltérhetünk. A találmány szerinti eljárást készülék-technikai szempontból atmoszferikus vagy ennél magasabb nyomáson, például autoklávban végezhetjük. Általában atmoszferikus nyomáson dolgozunk. Azokban az esetekben, amelyeknél kiindulási anyagként olyan (II) általános képletű vegyületeket használunk, ahol R1 jelentése hidrogénatom vagy (IV) általános képletű csoport, 1 mol (II) képletű vegyületre vonatkoztatottan legalább 1 mól foszgént használunk, míg ha R1 jelentése (III) általános képletű csoport, legalább 2 mól foszgént használunk. Amennyiben a reakciót nyitott rendszerben végezzük, a foszgént a reakcióelegybe folyamatosan vezetjük be, ezzel általában foszgénfelesleget biztosítva. . Nyitott rendszer esetén célszerűen a (II) általános képletű vegyüietet oldószerben feloldjuk, vagy szuszpendáljuk, adott esetben keverés közben foszgént vezetünk be és a reakciőciegyet a kívánt hőmérsékletre melegítjük. Melegítés közben a foszgént mintegy 2—5 órán át vezetjük be. Az egyes reakciókra vonatkozó optimális reakcióidőt szokásos módon, egyszerűen meghatározhatjuk. A reakció végbemenetelét követően az oldószert desztillációval eltávolítjuk és a kapott nyersterméket vákuumdesztillációval tisztítjuk. Zárt rendszer esetén a kívánt mennyiségű foszgént a felmelegítés megkezdése előtt nyomás alatt adjuk a reakcióelegyhez. Miként arra a fentiekben utaltunk, az (I) általános képletű új vegyületek értékes köztitermékek. Meglepő módon, a találmány szerinti végtermékek stabilisán, problémamentesen tárolhatók és kezelhetők. Az (I) általános képletű vegyületek és (V) általános képletű aminok — ahol a képletben R3 adott esetben helyettesített aromás vagy heteroaromás csoportot jelent — reakciójában (VI) általános képletű helyettesített furazánokat — ahol a képletben R és R3 jelentése a fent megadott — kapunk. A (VI) általános képletű vegyületeket például olyan módon állíthatjuk elő, hogy az (I) és (V) általános képletű vegyületek moláris mennyiségét száraz tokióiban kb. 80 °C-on reagáltatjuk, majd a reakciót követően az oldószert desztillációval eltávolítjuk, és a (VI) általános képletű vegyületeket szilárd maradékként kapjuk. Ily módon például az alábbi (VI) ál'alános képletű vegyületeket állíthatjuk elő: V-gyület jele R R3 Op. (°C) A1 (a) képletű (c) képletű 208 csoport csoport (b) képletű (d) képlett! 203 csoport csoport A (VI) általános képletű vegyületek jelentős hatással rendelkeznek rovarok és fonalas atkák ellen, és így azokat a növényvédelemben kártevőirtó sze rként használhatjuk. A (VI) általános képletű vegyületek akaracid hatását az alábbi példával szemléltetjük. Tetranychus urticae (közönséges fonalas atka) kifejlődésének gátlása Oldószer: 3 tömegrész dimetil-formamid Emulgeálószer: 1 tömegrész alkil-aril-poli(glikoléte') A hatóanyag-készítményt olyan módon állítjuk elő, hogy 1 tömegrész hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeálószerrel összekeverjük, majd a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A hüvelyes bab (Phaseolus vulgaris) leveleit — 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
