196943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-hidroxi-4-oktiloxi-benzofenon előállítására

1 196943 2 A találmány tárgya eljárás 2 - hidroxi - 4 - oktiloxi - benzofenon előállítására. Ismeretes, hogy a műanyagok fény, különösen ult­raibolya sugárzás hatására bomlási folyamatok (ún. degradáció) következtében károsodnak. Ennek meg­előzésére használtak már fénystabilizátorokat, me­lyek közül jól beváltak a 2,4 - dihidroxi - benzofenon (a továbbiakban DHB) származékai, pl. a 2 - hidroxi - 4 - oktiloxi - benzofenon (a továbbiakban HOB); ezt a vegyületet alkalmazzák jelenleg a legnagyobb mennyiségben, tehát iparszerű előállítására is szükség van. A műanyag fóliák gyártásánál is ezt az anyagot használják, mégpedig átlátszó vagy színtelen fóliák esetében, azzal a megkötéssel, hogy astabilizátornak színtelennek kell lennie. A 2 - hidroxi - 4 - oktiloxi - benzofenon (HOB) elő­állításához a 2,4 - dihidroxi - benzofenon (DHB) 4-belyzetű alkilezése szükséges. Ez a reakció általá­ban keton-jellegű oldószerben alkil-halogeniddel va­lósítható meg. Ilyen előállítási eljárás ismerhető meg az 1806 870 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat­ból. A technológia szerint metíl-izobutil-ketonban reagáltatjuk a dihidroxi-benzofenont az alkil-klorid­­dal jodid katalizátor (kvatemer ammónium-jodidok) jelenlétében. Az 1901482 sz. ugyancsak német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat olyan eljárást ír le, melynek során a fenti kiindulási anyagokat ciklohe­­xanonban alakítják át a megfelelő végtermékké. Mindkét megoldásnak az a hátránya, hogy a kiter­melés alacsony (49—80%) és a kapott anyag erősen színezett. Ahhoz, hogy az alkilezési folyamat jó kitermeléssel legyen vezethető, nagyon fontos az ezen reakció fo­lyamán kialakult, NaHC03 bomlásából keletkezett víz hatástalanítása, ugyanis amennyiben a reakció­­elegybe víz jut, az hidrolizálja az alkil-kloridot és így rontja az eljárás hatásfokát. Kézenfekvő módon a víz­­mentesítést az ipari gyakorlatban is erős vízelvonó anyag, pl. kalcium-oxid alkalmazásával próbálták megoldani. Minthogy a CaO (vagy ehhez hasonló oxid) a kiindulási DHB-t károsítja, a HOB előállí­tásához a vízelvonás ezen a módon nem valósítható meg Célul tűztük ki olyan eljárás kidolgozását, amely­nek segítségével a DHB alkilezése folyamán keletke­zett, a HOB célvegyület termelését rontó víz egysze­rűen és az egyéb szükséges reakciókörülményekbe il­lő módon elvonható. A víz elvonására, illetőleg megkötésére a karbonát — hidrogén-karbonát reakció viszonylag kis hőmér­sékletiintervallumban alkalmas ennek a folyamatnak a lejátszatására, azonban hátránya a megoldásnak, hogy az Na2C03-ból a vízfelvétel útján keletkezett NaHCOj viszonylag alacsony hőmérsékleten, pl. 60 C körül, bomlani kezd (GMELIN’s Handbuch der anorganischen Chemie, System Nr. 21 NATRIUM; 8. Auflage, 1958) vízlehasadás mellett, ennek a bom­lásnak sebessége növekvő hőmérséklettel fokozódik. Tehát ez a veszély a jelen termék előállítási eljárása során is fennáll és ezért kiküszöbölése igen fontos követelmény. Mtglepő módon azt észleltük kísérleteink folya­mán, hogy a szükséges reakciókörülmények között vízelvonószerként alkalmazott vízmentes nátrium­karbonátból keletkezett nátrium-hidrogén-karbonát a feleslegben használt Na2OQ3 hatására 120 °C körüli hőmérsékletű közegben sem bomlik, így víz nem ke­letkezik, tehát a nátrium-karbonát vfzelvonó(víz­­megkötő)-szerként a HOB előállítása során használ­ható. Ennek az eredménynek a magyarázatául az szolgál, hogy butanolos közegben az oldószer forrás­pontján (120 'C körül) nagy feleslegben, pl. legalább három egyenéríéksűlynyi mennyiségben vett vízmen­tes nátrium-karbonát a DHB alkilezése folyamán képződött vizet keletkezése pillanatában az ugyan­csak képződött szén-dioxiddal nátrium-hidrogén­­karbonát alakjában megköti. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a DHB-val egyenértéknyi mennyiségben kép­ződött NaHCOj analitikailag meghatározható. A fentiekben leírt felismerés tette lehetővé az alkilezés vízmentességének biztosítását, azaz az alkil-haloge­­nid hidrolízisének megakadályozását. Az elért ered­ményt még tovább sikerült javítanunk azzal, hogy ka­talizátorként kálium-jodidot és fázistranszfer katali­zátorként trietil-amint hasziláltunk, ily módon eljárá­sunk segítségével az alkilezés hatásfokát 90%-ra si­került növelnünk. Eljárásunk szerint a 2,4 - dihidroxi - benzofenont butanolban n - oktil - kloriddal, a kiindulási benzofe­­nonra számított, legalább három egyenéríéksűlynyi vízmentes nátrium-karbonát, kálium-jodid katalizá­tor és trietil-amin fázistranszfer katalizátor jelenlété­ben az oldószer forrpontján, keverés közben legalább 12 órán keresztül alkilezzük. Ezt követően a reakcíó­­elegyet 100 ”C-ra hűtjük és a 2,4 - dihidroxi - benzofe­­nonra számított legalább 4 tömeg% nátrium-ditioni­­tet adunk hozzá vizes oldatban és újra forraljuk, majd lehűtjük 70—80 ”C hőmérsékletre és a két keletkezett fázist elkülönítjük. Az oldószeres oldatot 0 °C-ra hűt­jük, és a kivált, színtelen kristályos 2 - hidroxi - 4 - ok­tiloxi - benzofenont kiszűij ük és metanollal, majd víz­zel mossuk. Eljárásunkkal ily módon 90%-os hozammal fehér kristályos terméket sikerült előállítani. Eljárásunk részleteit a következő példán mutatjuk be. Példa 300 ml n-butanol, 150 g DHB (94% tisztaságú), 7 g kálium-jodid, 5 g trietil-amin, 112 g vízmentes nát­rium-karbonát és 130 g n-oktil-klorid elegyét vissza­folyató hűtővel felszerelt edényben 15 órán át keverés közben forraljuk. Ezután azelegyet 100‘C-ra hűtjük, hozzáadunk 250 ml vizet és 7 g nátrium-ditionitet és további 15 percig forraljuk. A reakcióelegy 70—80 °C-ra történt hűtése után a vizes fázist eltávolítjuk. A butanolos oldatot 0 °C-ra hűtjük, majd a kivált kristá­lyos 2 - hidroxi - 4 - oktiloxi - benzofenont szűréssel kinyerjük, metanollal, majd vízzel mossuk. A HOB- hozam 194 g, ez a kiindulási DHB-ra számítva 90%. Op.: 49 *C. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom