196922. lajstromszámú szabadalom • Gázterelő fúvóka védőgázas ívhegesztő pisztolyhoz
1 196922 2 A találmány tárgya gázterelő fűvóka védőgázas ívhegesztő pisztolyhoz, amely leginkább fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő berendezéseknél alkalmazható. A találmány szerinti gázterelő fúvókának homlokfelületén nyíló védőgáz és elektród kivezető nyílása vezető furat útján van összekötve a fúvóka belső terével. A fúvóka belső terébe gázelosztó közdarab vagy pisztolyszárvég bevezető, a fúvóka hátsó részén nyíló, leginkább a vezető furat középvonalára illeszkedő középvonalú hátsó furata van, amely hátsó furat bevezetett gázelosztó közdarabot vagy pisztolyszárvéget bevezetett helyzetben rögzítő oldalfalkiképzéssel, például menettel rendelkezik. A gázterelő fúvóka vezető furatát határoló fal anyaga fém, leginkább réz vagy vas, és ezen határoló fal a hátsó furat oldalfalától villamosán elszigetelt. Ismert, hogy a gázterelő fúvókák elsődleges feladata az ívhegesztő pisztoly szárának végén levő adagoló nyíláson vagy az arra szerelt gázelosztó közdarab furatain nyomás alatt kiáramló védőgázból egy határozott irányú, az elektródot gyűrűszerűén körülfogva áramló és a mindenkori pillanatnyi hegesztési helyen burokként szétterülő védőgáz áramot formálni. Ennek megfelelően a gázterelő fúvókák olyan kialakítással rendelkeznek, hogy a hátsó részükön nyíló és belső terükbe torkolló, megfelelő rögzítő oldalfalkiképzéssel ellátott hátsó furatuk, valamint homlokfelületükön nyíló elektród és védőgáz kivezető nyílást a beíső terükkel összekötő, rendszerint a hátsó furattal egybeeső középvonalú vezető furatuk van. A gázterelő fúvóka rendeltetésszerű helyzetbe szerelése során a gázterelő fúvóka hátsó furatába a pisztolyszár végét vagy az annak végére szerelt gázelosztó közdarabot a közdarab végébe menettel rögzített érintkező fúvókával együtt bevezetik, és például a gázelosztó közdarab külső felületén, valamint a hátsó furat oldalfalában levő egymáshoz illeszkedő menetek útján vagy a pisztolyszárvég külső felületén és a hátsó furat oldalfalában levő együttműködő szorítószáras kötéssel rögzítik. A gázterelő fúvókák a rendeltetésszerű használat során a hegesztő huzalból, a gázelosztó közdarabból, de főként a villamos ívből kisugárzó hőtől nagymértékben melegednek, hőegyensúlyi állapotuk több száz °C hőmérsékleten áll be. Amennyiben a villamos ív a gázterelő fúvóka valamelyik részéhez közelebb kerül, például a hegesztő pisztoly olyan tartása esetén, amikor a villamos ív a gázterelő fúvóka középvonalával hegyesszöget bezáró helyzetet foglal el, a gázterelő fúvóka orr-részének hőterhelése egyenetlenné válik. Ennek az a következ.ménye, hogy a gázterelő fúvóka hősugárzásnak jobban kitett része deformálódhat, gyakran olyan magas hőmérsékletre fölmelegszik, hogy az orr-része meg is olvad és elcsepeg, amivel a gázterelő fúvóka a továbbiakban a rendeltetésszerű funkciója ellátására alkalmatlanná válik, tönkremegy. Mivel a hegesztési feladatok a hegesztő pisztoly legkülönbözőbb helyzetekben tartását igénylik meg, így a gázterelő fúvókáknak viszonylag alacsony az élettartama. Az ismert megoldásoknál a gázterelő fúvókák élettartamát különböző, többnyire az ívhegesztő pisztolyok kialakításával szorosan összefüggő hűtési megoldásokkal igyekeznek növelni. így például a 321 686 Ijsz. AT szabadalmi leírásban ismertetett megoldásnál az ívhegesztő pisztoly orr-részében is hűtővíz járatokat alakítanak ki, ezáltal az orr-rész külön hűtésével csökkentik a gázterelő fúvóka melegedésének mértékét. A 370 019 ljsz. AT szabadalmi leírásban ismertetett megoldásnál a gázterelő fúvókát hőszigetelő anyagú betéthüvellyel látják el. A gyakorlatban elterjedt gázterelő fúvókák olyan kialakításúak, hogy egy réz vagy vas anyagú belső menetes hüvelyük van, amely hüvely a palástján levő hőálló és villamos szigetelő anyagú betét közbeiktatásával szoros illesztéssel van a gázterelő fúvóka jó hővezető anyagú, például réz vagy vas, és esetenként a hőleadás növelése végett nikkel bevonattal is ellátott cső testébe rögzítve. Az ilyen gázterelő fúvókák hőt leadni csak sugárzással a környezet felé, valamint konvckcióval a vezető furatban áramló, általában 5—10 dmVpcrc mennyiségű védőgáznak tudnak. E kétfajta hőleadás azonban összességében is csak viszonylag kevés hő elszállítását teszi lehetővé, amit a gázterelő fúvókák rövid élettartama bizonyít. Mindezek mellett a gáztexelő fúvókáknál a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten beálló hőegyensúlyi állapot abból a szempontból is kívánatos, hogy egy véletlen hozzáérés esetén az okozott sérülés minél kisebb mértékű legyen. így feladatunkká vált cg/ olyan megoldás keresése, ami azt eredményezi, hogy a gázterelő fúvóka hőcgyensűlyi állapota a hegesztés közben minél alacsonyabb hőmérsékleten álíljon be. További feladatunk olyan megoldás keresése, amely az előbbi cél eléréséhez nem igényli az ismert és forglaomban levő ívhegesztő pisztoly konstrukciójának megváltoztatását. A találmány azon a meggondoláson alapul, hogy a gázterelő fúvókáktól elvonható hő mennyisége az ívhegesztő pisztolyok konstrukciójának változatlannak tartása mellett csak a védőgáz által elszállítható hő mennyiségének növelésével növelhető. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a szokásos gázterelő fúvóka méretek melletti, szokásosan 5—10 1/pcrc értékű védőgáz áramerősség megtartása mellett a hőszállítás mértéke a gázterelő fúvóka vezető furatán átáramló védőgáz áram turbulenciájának növelésével növelhető mindaddig, amíg a turbulencia mértéke nem gátolja a kívánt védőgáz burok létrchozhatóságát. A turbulencia növelése a kivezető furat oldalfalának megfelelő kiképzésével megoldható. így a találmány szerinti megoldását nyújtó, védőgázas ívhegesztő, főként fogyóelektródás ívhegesztő pisztolyhoz alkalmazható gázterelő fúvókának homlokfclülctén nyíló védőgáz és elektród kivezető nyílása vezető furat útján van összekötve a fúvóka belső terével és a belső térbe gázelosztó közdarab vagy pisztolyszárvég bevezető, a fúvóka hátsó részén nyíló, leginkább a vezető furat középvonalára illeszkedő középvonalú hátsó furata van, amely hátsó furat bevezetett gázelosztó közdarabot vagy pisztolyszárvéget bevezetett helyzetben rögzítő oldalfalkiképzésscl, például menettel van ellátva, és amelynél a vezető furatot határoló oldalfalnak anyaga fém, leginkább réz vagy vas, és ezen határoló oldalfal a hátsó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
