196900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrokardio-jelek automatikus analízisére
13 196 900 14 u meredekség maximum célszerűen ± 100 ms-os környezetében amplitúdó maximumot keresünk és ezt R hullámként regisztráljuk, majd továbblépünk és a tárolt adatmező végéig ismételten újabb R hullámokat keresünk, az R hullámokhoz tartozó QRS komplexusok mincgyikét uz összes többivel páronként öszszehasonlítjuk olymódon, hogy minden párban a két R hullám célszerűen ± 30 ms-os környezetében a két QRS komplexus egymásnak megfelelő, tárolt mintavételezett értékeinek abszolút eltéréseit képezzük, ezeket összegezzük, és az abszolút eltérés összegek képzését a két aktuális R hullám egymáshoz képesti, a mintavételezési periódusidőnek megfelelő lépésekben történő, célszerűen összesen ± 30 ms-os eltolásával is elvégezzük, az így kapott abszolút eltérés összegek közül a két QRS komplexus eltéréseként (D^) a legkisebbet választjuk ki, mindegyik QRS komplexusnál képezzük a többi QRS komplexustól való eltérések (Djj) összegét (Dj), és tipikusként kiválasztjuk azt a QRS komplexust, amelyre ez az eltérés összeg (DJ a minimális az egyes QRS komplexusoknak a tipikus QRS komplexustól való eltérés összegeit (DIF) küszöbértékkel (TH2, TH3, TH4) hasonlítjuk össze, és ennek alapján osztályozzuk a QRS komplexusokat, a tipikus QRS komplexushoz hasonló ciklusokat átlagoljuk, az átlagolt ciklusból meghatározzuk az R hullám előtti, célszerűen —200...—20 ms-os intervallumnak azt a célszerűen 40 ms-os szakaszát, amelyen a jelváltozás mindhárom csatornára (X, Y, Z) összegezve minimális, ezen a szakaszon, mint alapvonalon, megmérjük a maximális jelváltozást (M4), ezt a QRS komplexus elejének minimális jelváltozási sebességével (d) megnövelve küszöbmeredekséget (M4 + d) képezünk, az R hullámtól visszafelé, illetve előre haladva az aktuális jelmeredlekséget a küszöbmeredekséggel (M4 + d) összehasonlítva meghatározzuk a QRS komplexus elejét (QON), illetve végét (SOFF), a szivfrekvenciából meghatározzuk a P hullám keresési tartományát, és ebben a tartományban jelmaximuni keresésével meghatározzuk a P hullám csúcsát, majd az S — P szakaszon szintén maximum kereséssel a T hullám csúcsát. _ 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első meredekség küszöbértéknél (TI) kisebb második meredekség küszöbértéknél (T2) is meghatározunk, amely célszerűen a maximális meredekség (M) 25%-a, az R hullám keresést az első és második meredekség küszöbérték (Tl, T2) közötti tartományban is elvégezzük, de az itt talált R hullámokról tároljuk, hogy maximális meredekségük kisebb az első meredekség küszöbértéknél (TI). 3. Az I. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal 15 jellemezve, hogy a tipikus QRS komplexus kiválasztását adott kisszámú, célszerűen öt olyan ütésből végezzük, amely meredekségének (dC,) maximuma meghaladja az első küszöbértéket (TI), ha ennél nagyobb számú ilyen ütés van, a QRS komplexusok közül 20 rendre azokat hagyjuk el, amelyek görbe alatti területe maximális, illetve minimális, ha az adott szántnál egy meghatározott számmal, pl. eggyel kevesebb ilyen ütés van, ezek mellé s többi ülés közül olyat választunk ki, amelynél a QRS komplexus görbe alatti terü-25 lete minimális, ha pedig még kisebb számú megfelelő ütés áll rendelkezésre, új mérést végzünk. 4. Az ! - 3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P hullám csúcsának meghatározása után a P hullám csúcsának meghatározása 30 után a P hullám kezdetét a csúcs előtt egy adott, célszerűen 50 ms távolságban jelöljük ki. 5. Az 1 - 5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a QRS komplexuson, célszerűen nyolc ekvidisztáns pontot jelölünk ki, polár koor-35 dináta-rendszerben meghatározzuk ezek szögkoordinátáit (H,-, V J, amelyeket súlyozva különböző patológiás eseteket jellemző etalonokhoz hasonlítunk. 9 db rajz Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent: a Műszaki Könyvkiadó gondozásában COPYLUX Nyomdaipari és Sokszorosító Kisszövetkezet 8
