196900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrokardio-jelek automatikus analízisére
3 195 900 4 a tipikus QRS komplexustól való eltérés összegeit küszöbértékekkel hasonlítjuk össze, és ennek alapján osztályozzuk a QRS komplexusokat. A tipikus QRS komplexushoz hasonló ciklusokat átlagoljuk, az átlagolt ciklusból meghatározzuk az R hullám előtti, célszerűen - 200... - 20 ms-os intervallumnak azt a célszerűen 40 ms-os szakaszát, amelyen a jelváltozás mindhárom csatornára összegeszve minimális. Ezen a szakaszon, mint alapvonalon, megmérjük a maximális jelváltozást, és ezt a QRS komplexus elejének minimális jelváltozási sebességével megnövelve küszöbmeredekséget képezünk. Az R hullámtól visszafelé, illetve előre haladva az aktuális jelmeredekséget a küszöbmeredekséggel összehasonlítva meghatározzuk a QRS komplexus elejét, illetve végét. A szívfrekvenciából meghatározzuk a P hullám keresési tartományát, és ebben a tartományban jelmaximum keresésével meghatározzuk a P hullám csúcsát, majd az S - P szakaszon szintén maximum kereséssel a T hullám csúcsát. Előnyösen az első meredekség küszöbértéknél kisebb második meredekség küszöbértéket is meghatározunk, amely célszerűen a maximális meredekség 25%-a. Az R hullám keresést az első és a második meredekség küszöbérték közötti tartományban is elvégezzük, de az itt talált R hullámokról tároljuk, hogy maximális meredekségük kisebb az első meredekség küszöbértéknél. Célszerűen a tipikus QRS komplexus kiválasztását adott kisszámú, előnyösen öt olyan ütésből végezzük, amely meredekségének maximuma meghaladja az első küszöbértéket. Ha ennél nagyobb számú ilyen ütés van, a QRS komplexusok közül rendre azokat hagyjuk el, amelyek görbe alatti területe maximális, illetve minimális. Ha az adott számnál egy meghatározott számmal, pl. eggyel kevesebb ilyen ütés van, ezek mellé a többi ütés közül olyat választunk ki, amelynél a QRS komplexus görbe alatti területe minimális, ha pedig még kisebb számú megfelelő ütés áll rendelkezésre, új mérést végzünk. Előnyös továbbá, ha a P hullám csúcsának meghatározása után a P hullám kezdetét a csúcs előtt egy adott, célszerűen 50 ms távolságban jelöljük ki. Az eljárás egy másik foganatositási módjánál a QRS komplexuson célszerűen nyolc ckvidisztáns pontot jelölünk ki, polár koordináta rendszerben meghatározzuk ezek szögkoordinátáit, amelyeket súlyozva különböző patológiás eseteket jellemző etalonokhoz hasonlítunk. A találmány részletes ismertetéséhez kiviteli példák és a mellékelt ábrák nyújtanak segítséget. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas példakénti berendezés tömbvázlata, a 2/a. ábra az 1. ábra szerinti beredezés bemeneti fokozatának tömbvázlata, a 2/b. ábra az 1. ábra szerinti berendezés programozható órájának tömbvázlata, a 3. ábra az I. ábra szerinti berendezés digitál-analög átalakítójának tömbváziata, a 4. ábra a találmány szerinti eljárás blokkdiagramja, a 4/1. ábra az R hullám keresés folyamatábrája, a 4/2. ábra a tipikus QRS komplexus kiválasztása, a 4/3. ábra a QRS hullámok osztályozása, és a 4/4. ábra a hullámmeghatározás folyamatábrája. Az 1. ábra szerinti berendezésben a 6a EKG erősítő Al, A2, A3 kimenetei egy la multiplexer bemeneteire csatlakoznak. Az la multiplexer egyrészt közvetlenül, másrészt egy le A/D átalakítón át egy Id MPX-AD illesztővel van összekötve. Az ld MPX- AD illesztőre egy 1 b programozható órugcncrálor van kapcsolva. Az ld MPX-AD illesztő a mikroszámítógép 2 mikrobuszára csatlakozik. A 2 mikrobusz egy 4 D/A átalakítón át a 6b EKG kiíró El, E2, E3 bemenetéivel van összekötve. A 6a EKG erősítő Frank-elvezetésü jelei (XYZ) az Al - A3 kimenetekről az la multiplexer bemeneteire jutnak. A mintavételi frekvenciát az 5 vezérlő programegység az lb programozható óragenerátor segítségével 500 Hz-re állítja be. Az la multiplexer B kimenete az le A/D átalakító C bemenetére, majd az ld MPX —AD illesztőre kerül, melynek kimenetei az általános célú mikroszámítógépek Dl - 12 adatvonalaihoz csatlakoznak. A mikroszámítógép a 2 mikrobuszt, az ezzel összekötött és az 5 vezérlő programegységgel ellátott 3 CPU-t, valamint a 2 mikrobuszra csatlakozó 7 floppyt, 8 displayt és 9 nyomtatót tartalmazza. Az la multiplexer, az le A/D átalakító és az lb programozható óragenerátor üzemmódjának, paramétereinek beállítását az 5 vezérlő programegység végzi az ld MPX-AD illesztő segítségével. Az 5 vezérlő programegység adatbevételezést és diagnózis-számítást követően az eredményeket grafikusan megjeleníti a 6b EKG kiírón a 2 mikrobusz adatvonalaira csatlakozó 4 D/A átalakító segítségével. Az ld MPX - AD illesztő és a 4 D/A átalakító, illetve a 2 mikrobusz között a logikai jelek számára - az 1. ábrán vázlatosan a Dl - 12 adatvonalakkal együtt jelölt - DL vezérlő vonalak vannak kialakítva. A diagnosztikai rendszer analóg bemeneti egysége két fő részből, a bemeneti fokozatból és a programozható óragenerátorból áll. A példakénti analóg bemeneti fokozat felépítése a 2/a. ábrán látható. Az egység 2 db 16 csatornás analóg lal és la2 multiplexerből, az la3 minta vevő-tartóból, egy 12 bites le A/D átalakítóból, az la4 csatorna címregiszterből és az ldl, ld2 illesztő logikából áll. Az egység különleges tulajdonsága, hogy olyan speciális üzemmódokat valósít meg, amelyek hatékonyan támogatják a real-time, futási idő kritikus EKG analizáló programok futását. ' Ezek az üzemmódok az alábbiak : 1. Az la4 csatorna címregiszter közvetlen feltöltése a mikrobuszról egyetlen utasítással; ez az MPXADR vonalak értékét inicializálja. 2. Csatorna címregiszter feltöltés és A/D konverzió indítás egyetlen utasítással. 3. Konverzió indítás a korábban beállított csatornáról. 4. Konverzió indítás, majd a konverzió végeztével automatikus csatorna cím inkrementálás külön programozási művelet nélkül. Valamennyi üzemmód az inicializálás folyamán programból beállítható. A fenti üzemmódokat igen egyszerűen valósítja meg az ld2 illesztő logika és az la4 csatorna címregiszter. Az la4 csatorna címregiszter 2 db számláló/ latch TTL integrált áramkörből áll. Ez a mikrobusz felől adatként érkező csatorna címet az ld2 illesztő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
