196899. lajstromszámú szabadalom • Vérnyomásmérő készülék
3 196 899 4 másmérő készülékben alkalmazott, regisztrálókészülékkel összekapcsolt pulzushullám-jeladó egy-cgy példaként! kiviteli alakját ábrázoltuk, metszetben;- A 8. ábrán a pulzushullám és a pulzushullám-jcladó együttműködését szemléltető diagramot tüntettünk fel; — A 9. ábrán a pulzushullám-jeladó kimenőjelének példakénti formáját ábrázoltuk, a pulzushullám jeladó alatt történő áthaladása közben. Amint az 1. ábrából kitűnik, a találmány szerinti vérnyomásmérő készüléknek a páciens 2 testfelületére rögzíthető 1 pneumatikus mandzsettája, azzal pneumatikus kapcsolatban lévő 3 manométere, az 1 pneumatikus mandzsetta és a páciens 2 testfelülete között, a pulzushullám A nyíllal jelölt terjedési irányát tekintve az 1 pneumatikus mandzsetta 5 kereszttengelye alatt elrendezett 4 pulzushullám-jeladója és azzal elektromos kapcsolatban lévő 6 regisztrálókészüléke van. A 6 regisztrálókészülék előnyösen önmagában ismert öníróként van megvalósítva, amely a 4 pulzushullám-jeladó kimenőjelét rögzíti. Az 1 pneumatikus mandzsettára 7 levcgöpumpa csatlakozik. Amint a 2. ábrából kitűnik, a 4 pulzushullám-jeladó 8 piezoelektromos lemezből van kialakítva, amelynek egyik munkafelületén 9 elasztikus vezetőréteg, másik munkafelületén pedig 10 elasztikus vezetőréteg van elrendezve. A 9 és 10 elasztikus vezetőrétegek 11 elektromos vezetékeken keresztül a 6 regisztrálókészülékkcl vannak összekötve. Az artériás vérnyomás mérése a találmány szerinti készülék segítségével a következőképpen történik: A 7 levegőpumpa működtetésével az 1 pneumatikus mandzsettában túlnyomást hozunk létre, amely túlnyomást mindaddig növeljük, amíg az artériában a vérkeringés leáll. Ezután az l pneumatikus mandzsettában uralkodó nyomást fokozatosan csökkentjük és az első pulzushullám 1 pneumatikus mandzsetta alatt történő áthaladásának időpontját a 4 pulzushullám-jeladó és a 6 regisztrálókészülék segítségével rögzítjük. Az 1 pneumatikus mandzsetta alatt a nyomás úgy oszlik el, hogy maximális értékét az 1 pneumatikus mandzsetta 5 kereszttengelye alatt veszi fel. Ezért, a pulzushullámnak az 1 pneumatikus mandzsetta egésze alatt történő áthaladásának időpontját rögzítendő, a 4 pulzushullám-jeladót az 5 kereszttengely alatt kell elrendezni. Az első pulzushullám 4 pulzushullám-jeladó alatt történő áthaladásának időpontjában az I pneumatikus mandzsettában uralkodó nyomás az artériás vérnyomás szisztolés értékének felel meg, míg az utolsó pulzushullám áthaladásakor, amikor az artéria teljesen „nyitott”, az 1 pneumatikus mandzsettában lévő nyomás az artériás vérnyomás diasztolés értékének felel meg. Amint a 2. ábrából kitűnik, a 9 elasztikus vezetőréteg felületén 12 elasztikus szigetelőréteg, annak felületén pedig 13 elasztikus vezetőréteg van elrendezve. A 13 elasztikus vezetőréteg a 8 piezoelektromos lemez idegen elektromágneses terekkel szemben való leárnyékolását biztosítja, a 12 elasztikus szigetelőréteg pedig a 9 elasztikus vezetőréteg és a 13 elasztikus vezetőréleg közötti szigetelésre szolgál. A 4 pulzushullám-jeladó 3. ábrán feltüntetett kiviteli alakjánál a 10 elasztikus vezetőréteg felületén 14 elasztikus szigetelőréteg van elrendezve, amely a 4 pulzushullám-jcladónak a páciens testfelületén való tökéletes felfekvését és a 8 piezoelektromos lemez 10 elasztikus vczclőrétcgénck külső behatásokkal szembeni szigetelését biztosítja. A 4. ábrán a 4 pulzushullám-jcladónak olyan kiviteli alakját ábrázoltuk, amelynél a 14 elasztikus szigetelőréteg felületén további 15 elasztikus vezetőréteg van elrendezve, amely a 8 piezoelektromos lemez idegen elektromágneses terekkel szembeni árnyékolását szolgálja. A 4 pulzushullám-jeladó találmány szerinti konstrukciója esetén a 8 piezoelektromos lemez teljes felületével részt vesz a 4 pulzushullám-jeladó alatt áthaladó pulzushullám érzékelésében, ugyanakkor hatása a vérkeringésre a vérnyomásmérés közben csökken. A találmány szerinti vérnyomásmérő készülékben alkalmazott 4 pulzushullám-jeladó érzékenysége ezáltal jelentősen megnő, és az 1 pneumatikus mandzsettában fellépő nyomáspulzációk, a 4 pulzushullám-jeladó rögzítési helyén jelentkező izomkontrakciók, illetve a külső elektromágneses zavarok zavaró hatása jelentősen csökken. Mindez lehetővé teszi a 4 pulzushullám-jeladó kisebb méretekkel történő megvalósítását, az artériás vérnyomásmérés pontosságának növelését és a vérnyomásmérő készülék kisgyermekek vérnyomásának mérésére történő alkalmazását. Az 5. ábrán a 4 pulzushullám-jcladónak olyan kiviteli alakját tüntettük fel, ahol az egyik elasztikus vezetőréteg, például a 9 elasztikus vezetőréteg, két részből, 16 és 17 vezetőlemezekből épül fel, amelyek a pulzushullám terjedési irányát tekintve egymást követően vannak elrendezve. A 4 pulzushullám-jeladó 6. és 7. ábrák szerinti változatai a pulzushullám terjedési irányára merőlegesen elrendezett merevilöbordákkal vannak ellátva. A 6. ábra szerinti 4 pulzushullám-jeladónál a 10 elasztikus vezetőrétegen 18 merevítőbordák, a 7. ábra szerinti 4 pulzushullám-jeladónál a 14 elasztikus szigetelőrétegen 19 merevítőbordák vannak elrendezve. A fentiek szerint elrendezett 18 és 19 merevítőbordák megakadályozzák a 8 piezoelektromos lemez pulzushullám terjedési irányától különböző bármely esetleges elhajlását, ami a 4 pulzushullám-jeladó zavarbiztonságát növeli. A 18 és 19 merevítőbordák további előnyös hatása, hogy a 4 pulzushullám-jeladó mechanikus szilárdságát növelik. Az elektromos mérőjel a 8. ábra szerint a következőképpen jön létre: az 1 hosszúságú pulzushullám VA sebességgel A nyíl irányába terjed, r jeltartam a = i/vA egyenlettel írható le. A 4 pulzushullám-jeladó több egymást követő elhajlásnak lesz kitéve, aminek hatására kimenetén a 9. ábra szerintihez hasonló elektromos jel jelenik meg, amely a 6 regisztrálókészülékbe kerül. A x jeltartam a 9. ábra jelölésének megfelelően a következőképpen fejezhető ki: t = t2~tj; ahol t, időpont a pulzushullám 4 pulzushullám-jeladó alatt történő áthaladásának kezdetét, t2 időpont a pulzushullám 4 pulzushullám-jeladó alatt történő áthaladásának végét jelenti. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
