196890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridinol-imidazolidinon származékot tartalmazó herbicid kész1tmények és eljárás piridinil-imidaolinon származékok előállítására
9 196 890 10 1. táblázat Herbicid hatás eredményei Növényfajták Kikelés előtt Kikelés után A vegyidet példaszáma paradicsom nagy ujjasmuhar disznóparéj paradicsom nagy ujjasmuhar disznóparéj i 5 5 5 5 5 5 2 5 4 4 5 5 5 6 4 5 5 5 5 5 7 4 5 é 5 5 5 Az (I) általános képlctű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó herbicid készítmények nagy mértékben kímélik a haszonnövények széles változatába tartozó növényfajtákat, így szelektív hatással rendelkeznek. A viszonylag tűröképcs növények függenek az alkalmazott hatóanyag koncentrációjától és az alkalmazás módjától. Ilyen haszonnövények - amelyben kedvezően használhatók — a következők: kukorica (Zea mays), búza (Triticum aestivum), szójabab (Glicine max), rizs (Oryza sativa), árpa (Hordcum vulgare), gyapot (Gossypium hirsutum), cirok (Sorghum vulgare v. saccharatum), cukornád (Saccharum officinaruk), földimogyoró (Arachis hypogaea), lucerna (Medicago sativa), uborka (cucumis sativus), paradicsom (Lycopcrsicon esculcnlum), cukorrépa (Beta vulgaris). A találmány szerinti herbicid készítmények herbicid hatását 16,8 kg/hektár hatóanyagmennyiség felhasználásával vizsgáltuk. A kísérlet folyamán 1 : 1 arányú szabványos homok/agyag talajt alkalmaztunk, amelyet sterilizáltunk, és különböző edényekbe töltöttük a kezelt talajt, majd paradicsom, nagy ujjasmuhar és disznóparéj magokat vetettünk a talajba sorban. A vizsgálandó hatóanyagokat a felhasználásra formáltuk oly módon, hogy 15 mg hatóanyagot acetont és etanolt tartalmazó oldószerben (1:1) oldottuk, majd az oldatot Toximul R -Toximul S (3 : 2) felületaktív anyagokkal kevertük össze. A vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó oldatot ionmentes vízzel 6,0 tnl-re hígítottuk, és egy részét kikelés előtt, más részét kikelés után vittük rá a kezelendő felületre, illetve növényekre vagy növényrészekre. A felületaktív anyag végkoncentrációja 2000 ppm volt. A kikelés utáni kezelést a vetés után 11—13 nappal végeztük, míg a kikelés előtti kezelést egy nappal a vetés után hajtottuk végre. A kezelést követően az edényeket melegházba vittük, cs szükség szerint nedvesítettük azokat. Az értékelést 10—13 nappal a kezelés után végeztük, és öszszehasonlílásul kezeletlen kontroli-növényeket használtunk. A herbicid hatás mértékét 1 — 5 értékű skálán rögzítettük. Ennél a skálánál „1” azt jelenti, hogy 20 nincs károsodás, „2” gyenge károsodás, „3” mérsékelt károsodás, „4” komoly károsodás és „5” a teljes pusztulás mértéke, vagy azt jelzi, hogy a magok nem keltek ki. Az 1. táblázat a talajban élő növényekre gyakorolt 25 hatás eredményeit foglalja össze 16,8 kg/ha hatóanyagfelhasználás esetén. A találmány szerinti herbicid készítmények herbicid hatását tovább vizsgáltuk különböző alkalmazási mennyiségek esetében és több növényfajtánál meleg- 30 házi kísérletekben. A találmány szerinti herbicid készítmények herbicid hatásának és szelektivitásának a meghatározására további gyomnövényeket és haszonnövényeket használtunk fel. A vizsgálandó készítmények kisebb koncentrációit készítettük el erre a 35 célra oly módon, hogy a készítményeket felületaktív anyag (2000 ppm) és ionmentesített víz elegyével hígítottuk. A készítményekkel elért hatást a fent leírt általános módszerrel értékeltük. Az eredményeket a 2. cs 3. táblázatban foglaljuk össze. 40 A 2. és 3. táblázatban az egyes növényeket a következő betűkkel jelöljük: A- kukorica N = nagy ujjasmuhar B = gyapot O = mustár C = szójabab P = disznóparéj D = búza Q = vadóc E = lucerna R = kis ujjasmuhar F = cukorrépa S = muhar G = rizs T = szulák H = uborka U = vadzab I = paradicsom V = iszapsás J = árpa W = selyemperje K = kakaslábfű X = maszlag L = libatop Y = keserüfű M = szerbtövis Z = kerti folyondár a = rézvirág Az alkalmazott hatóanyag-mennyiségek a követke- 60 zők voltak: 8,96 kg/ha, 4,48 kg/ha, 2,24 kg/ha, 1,12 kg/ha. 6
