196887. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként benzil-trialkil-ammóniumsókat tartalmazó növényi növekedésszabályozó készítmény
5 196 887 6 Szilárd hordozóanyagként agyagásvány, talkum kréta, gipsz, cukor, só, szóda, műtrágya, mesterséges vagy természetes szilíkát, kovasav, dolomit, kaolin, növényi vagy algaőrlemény, keményítő stb. alkalmazható. Folyékony hordozóanyagként víz, alkoholok, észterek, ketonok, ásványolaj-frakciók, aromás, alifás, vagy ciklikus szénhidrogének, halogénezett szénhidrogének, dimetilszulfoxid stb, használható. A felületaktív anyag, emulgeálószer, diszpergálószer vagy nedvesítőszer lehet, amely ionos és/vagy nem ionos jellegű. Példaképpen megemlítjük a ügninszulfonsav sóit, a fcnolszulfonsav és a naflalinszulfonsav sóit, clilénoxid, zsíralkoholok és zsírsavak, vagy zsírsavamidok polikondenzációs termékeit, aril-alkil szulfonátokat, szubsztituált fenolokat, így alkil-fenolokat, aril-fenolokat. A találmány szerinti szilárd készítmények porok, porozószerek vagy granulátumok lehetnek. A folyékony készítmények, azaz folyékony alakban alkalmazott készítmények, oldatok emulgeálható koncentrátumok, emulziók, tömény szuszpenziók, nedvesíthető porok, permetporok, vagy paszták lehetnek. A találmány szerinti készítmények más növényvédőszerekkel, így gyomírtószerekkel, kártevőirtó szerekkel, gomba- és baktériumölő szerekkel, növényi növekedésszabályzókkal, a termés mennyiségét és minőségét kedvezően befolyásoló egyéb készítményekkeiegyütt is alkalmazhatók. Általában minden olyan növényvédőszer alkalmas az együttes felhasználáshoz, amely a szubsztituálatlan benziltrialkil-ammónium-sókkal kémiailag összeférhető, és egymás biológiai hatását nem rontják. Az egyes hatóanyagok alkalmazott mennyisége olyan, hogy a leghatásosabb, kívánt reguláié hatást érjük el. A készítmények kijuttatása adott esetben megfelelően hígított formában, szokásos módszerekkel és eszközökkel valósítható meg; pl. permetezéssel, porlasztással, kiszórással, porozással. A találmány részleteit a következő kiviteli példák során mutatjuk be. Az 1. táblázatban szereplő vegyületeket ismert eljárással állítottuk elő. A jellemző előállítási utakat példákkal mutatjuk be. A benzil-trialkil-ammónium-halogenidek közül a klorid- és bromidsókat trialkil-amin és a megfelelő benzil-halogenid reagáltatásával nyertük. A vegyüietek olvadáspontja megfelelt az irodalmi adatoknak. I. példa Benzil-tributil-ammónium-klorid előállítása 92,68 g (0,5 mól) tributil-amin és 63,29 g (0,5 mól) benzil-klorid keveréket 250 ml acetonitrilben 10 órán keresztül forraltuk. A reakció végén (vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat szerint a benzil-klorid teljesen eltűnt) az oldószert vákuumban, forgó filmbepárlóban ledesztilláltuk, a kapott fehér, szilárd terméket kevés dietil-éterrel mostuk, majd vákuum szárítószekrényben szárítottuk. Ily módon 148 g fehér, mikrokristályos anyagot nyertünk (94,9% hozam), melynek olvadáspontja 154 — 155 °C volt. 2. példa Benzil-tripropil-ammónium-bromid előállítása 71,5 g (0,5 mól) tri-propil-amin és 85,5 g (0,5 mól) benzil-bromid keverékét 200 ml kloroformban 6 órán keresztül forraltuk. A reakció végén az oldószert vákuumban, forgó filmbepárlóban ledesztilláltuk. Ily módon 153 g fehér, mikrokristályos anyaghoz jutottunk, melynek olvadáspontja 187- 188 °C volt. Fenti példákhoz hasonlóan állítottuk elő az 1. táblázatban szereplő többi ammónium-klprid és -bromid vegyületeket. A kvaterner ammónium-jodid vegyületeket benzildialkii-amin és alkil-jodid reakciójával állítottuk elő. 3. példa Benzit-irimetil-ammőnium-jodid előállítása 27 g (0,2 mól) benzil-dimetil-amint oldottunk 200 ml absolut elanolban, hozzáadtunk 28,38 g (0,2 mól) metil-jodidot, és a reakciókeveréket 5 órán keresztül forraltuk. A reakció végén az alkoholt vákuumban forgó filmbepárlóban ledesztilláltuk. Ily módon 53,2 g sárgásfehér anyagot nyertünk (96% hozam). Kevés anyagot absolut etanolból átkristályosítottunk, vákuum-szárítószekrényben szárítva fehér, kristályos terméket nyertünk, olvadáspontja 179- 180 °C volt (bomlik). Hasonló módon állítottuk elő az 1. táblázatban leírt többi kvarter ammónium-jodidot. 4. példa Benzil-trimetil-ammónium-benzolszulfonát előállítása : 27 g (0,2 mól) benzil-dimetil-amint és 34,4 g (0,2 mól) metil-benzolszulfonátot 250 ml éterben 3 napon át forralás közben kevertettük. A reakció végén az éter nagy részét vákuumban, forgó filmbepárlóban ledesztilláltuk, a kivált fehér kristályos anyagot kiszűrtük, és vákuum-szárítószekrényben szárítottuk. 54 g (88% hozam) fehér kristályos anyagot kaptunk. Az anyag egy részét acetonból átkristályosítottuk, a kapott termék olvadáspontja 135- 137 °C volt. Az általunk előállított, I. általános képletű vegyületeket az 1. sz. táblázat tartalmazza. 5. példa Vízzel keverhető koncentrátum 25 tömeg% I. ált. képlet szerinti hatóanyag, tri-n-propil-benzil-ammóniumklorid 5 tömeg % po!ioxietilén(20)szorbitmonolaurát (Tween 20) 70 tömeg % víz 100 tömeg % 5 10 15 20 25 30 05 40 45 50 55 60 65 4
