196870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erdősítési és fásítási anyagok megeredési százalékának növelésére

3 196 870 4 A kapott oldattal 1000 db fcnyőfacscmctét kezeltünk és ültettünk el, gépi ültetéssel. Ezzel a művelettel párhu­zamosan ugyancsak 1000 db, de kezeletlen csemetét is telepítettünk ugyanazon termőhelyi adottságokkal bíró területen. A csemetéket betakart gépkocsi szállította. A polimer-fémkomplex oldattal kezelt egyedekből 783 db, a kezeletlenekből csupán 575 db eredt meg. Ez az eredmény 36%-os megeredési növekedésnek felel meg. 3. példa Az 1. példa szerint eljárva 10 kg/m3 karboxi-metil­­hidroxi-cellulóz és 4 kg/m3 réz-szulfát tartalmú polimer­fémkomplex oldatot állítottunk el. 4. példa Fentiek szerint 30 kg/m3 karboxi-metil-cellulóz-nátri­­umsó és 2 kg/m3 nikkel-szulfát segítségével állítottunk elő polimer-fémkomplex oldatott. Ezzel az anyaggal 500 db jonathán alma csemetét kezeltünk és ültettünk cl. Két ismétlésben végeztük a telepítést, az egyik során 490 db, a másikén 487 db eredt meg.., a kontroll csemeték közül 482 db. 5. példa 3 kg/m3 vaskloriddal és 15 kg/m3 hidroxi-ctil-ccllulóz felhasználásával az 1. példában leírt technológiával készí­tettük az oldatot. Ennek a komplex oldatnak a segítségével kezeltünk 1000 db kocsányos tölgy csemetét és párhuzamosan fel­használtunk ugyanennyi kezeletlen egyedet. Az erdősí­tést kérges réti szolonycc talajon végeztük, 4 ismétléssel. A kezeletlen csemeték közül a kísérlet során 425 eredt meg (meg kell jegyeznünk, hogy a hagyományos eljárás­sal 500-nál nagyobb számú megeredés a hosszú hazai gyakorlatban nem fordult elő). A kezelt csemetékből a négy kísérleti telepítés után 610, 670, 682, 586 darab eredt meg. 6. példa A fémkomplex oldatot az 1. példa szerint a) 6 kg/m3 vas(UI)kloridból és 40 kg/m3 karboxi-me­­til-ccllulóz nátriumsóból b) 2,5 kg/m3 alumínium-szulfátból és 2,5 kg/m3 poli­­akril-amid-poliakrilsav kopolimcrből állíthatunk elő. Mindkét esetben gélcs fémkomplex oldatot kapunk. 7 7. példa Az 1. példában leírt eljárással 3 kg/m3 kálium-alumí­­nium-szulfátból és 3 kg/m3 hidroxi-etil-cellulózból állí­tottuk elő a polimer-fémkomplex oldatot. Két éves szürkenyár fafajú, 1000 db erdősítési anyagot kezeltünk, a kiemelés után az elkészített oldattal. Ezeket az egyed eket és a kezeletleneket is az erdősítés helyére, az 1. példában leírtak szerint szállítottuk. A kiültetést gépi módszerrel, azonos körülményekés feltételek mellett vé­geztük. A kezelt anyagot 4 ismétlésben ellenőriztük és egy kontroll parcellát is ültettünk és ellenőriztünk. A ke­zelt csemeték közül 740,790,820,710 db, míga kezelet­lenből csak 570 eredt meg. 8. példa a) 7,5 kg/m3 vas(IlI)kloridból és 100 kg/m3 poliakril­­savas-nátriumból b) 10 kg/m3 alumínium-szulfátból és 7,5 kg/m3 poli­­akrilstív nátriumsójából készítettük az oldatokat. Mindkét esetben gél jellegű, vízzel hígítható oldatot kaptunk. 9. példa Az oldatot a végtermékre számítva 1 kg/m3 mangán­­kloridból, 1 kg/m3 magnézium-szulfátból és 3 kg/m3 vas(ni)k!oridból (10%-os oldatokat használtunk), vala­mint 20 kg/m3 mennyiségű karboxi-mctil-hidroxi-etil­ccllulózból állítottunk elő. Az így készített oldattal kocsányos tölgy csemetéket kezeltünk a kiemelés után 1000—1000 db-ot gépi ültetés­sel telepítettünk réti csernozjom talajba. 1000 db kezelet­len egyedet a fenti módszerrel ugyancsak telepítettünk. A vizsgálataink azt mutatták, hogy szemben a kontroll ülte­téssel, amely csak 62,5 %-ot mutatott, a kezelt csemeték­­ből 71,5,73,0,75,8 és 81,0 %-os volt a megeredés mérté­ke. 10. példa A fentiek szerint 1 kg/m3 mangán-klorid, 1 kg/m3 cinkszulfát és 2 kg/m3 vas(IU)klorid, valamint 20 kg/m3 karboxi-mctil-hidroxi-ctil-ccllulóz felhasználásával komplex oldatot készítettünk az eddigiekkel megegyező módon. Gélszerkezetű, hígítható kezelőszert kaptunk. Az anyaggal üzemi kísérletben 10 db fenyócsemetét kezel­tünk. Az ültetési anyagot kezeletlen kontroll egycdckkcl együtt hűtő tárolóba helyeztük 14 napra. Ezután ültettük ki és azt tapasztaltuk, hogy az erdősítésre felhasznált ke­zelt csemeték teljes vitalitással rendelkeztek, míg a kont­roll egyedek 20 %-ánál kiszáradásos károsodás mutatko­zott. 11. példa Az 1. példa szerint eljárva 1 kg/m3 ammónium-molib­­denátot, 1 kg/m3 réz-szulfátot és 2 kg/m3 vas-kloridot adtunk oldalban 20 kg/m3 karboxi-metil-hidroxi-etil­­ecllulóz oldatához. Egyéves akác fa fajú erdősítési anyagból négyszer 1000 darabot kezeltünk, az így előállított anyaggal, a csemete­­kertből történt kiemelés után. A kezelt egyedeket (4X1000 db), valamint a kontroll 1000 db-ot 80 km tá­volságra, gépkocsin szállítottuk, ott két napig tároltuk és átlagos akác termőhelyre telepítettük. A kezeletlen kont­roll eredési százaléka 65 volt, míg a kezeltek 75, 82,85, 88%-ban eredtek meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 “3

Next

/
Oldalképek
Tartalom