196849. lajstromszámú szabadalom • Térszín alatti zárt négyszögszelvényű mérnöki műtárgy, különösen vonalas műtárgy, pl. közműalagút, valammint eljárás ilyen műtárgyak előállítására

1 2 kereten kívülre vezetett szabad végét is ellátjuk 15 lehorgonyzó tárcsákkal és 16b csavarokkal. A fentiek szerint előkészített keretsort a megfe­lelően szilárd háttámaszra támaszkodó, nagyteljesít­ményű, hosszú löketű, térhatású 17 hidraulikus mun­kahengerek segítségével a talajba sajtoljuk. A 17 hid­raulikus munkahengerek nyomóerejét a produktív - sajtolási - löket alatt a 1 3a és 13b nyomó-feszítő ke­retek közé helyezett, azokhoz mereven csatlakozta­tott rövidlöketű, egyhatású 18 hidraulikus munkahen­?;erek segítségéve! visszük át a keretsorra. A 18hidrau­­ikus munkahengerek teljesítménye összességében azonos a 17 hidraulikus munkahengerek össz-teljesít­­ntényével. A 18 hidraulikus munkahengerek a hossz­irányú lineáris feszítőelemekben megengedett erők­nek megfelelő olajnyomásra beállított le fúvószele pék­kel lehetnek ellátva. A 1 7 hidraulikus munkahengerek nyomóerejét a 13a, 13b nyomó-feszítő keretekből álló keret-pár adja át a laza 12 lineáris feszítőelemek­kel - általában feszítőrudakkal együtt előremozgó keretsorra, mikörben a rugalmas 10 távolságtartó le­mezek deformálódnak. A sajtolási löket végén, vagy egy meghatározott közbenső időpontban az előresaj­­tolást megszüntetve, de a 17 hidraulikus munkahenge­rek nyomását fenntartva a 16a, 16b csavarokat ütkö­zésig meghúzzuk, majd a 17 hidraulikus munkahenge­reket nyomásmentesítjük. F. művelet eredményeként, a 10 távolságtartó It mezek visszarugózása következté­ben a 12 lineáris feszítőelemek feszítőrudak — erő­játékba bevont része előfeszített állapotba kerül. A rúdfeszültségek ébredését meghatározott helyeken és módon elhelyezett deformációmérők pl. nyúlásmé­rő tégelyek, vagy hasonló eszközök érzékelik, és az észlelt adatokat kívánt helyre, pl. a 9 indítóállás ve­zérlőpultján elhelyezett vevőállomáshoz továbbítják. Ezt követően a 17 hidraulikus munakhengereket nyo­másmentesítjük, a 18 hidraulikus munkahengereket a megengedett feszítőelem-erőkig (rúderőkig) működ­tetjük, vagy ezen belül meghatározott értékig utófe­­sz.ítjük a 12 lineáris feszítőelemeket (rugazat), és a 16a csavarok meghúzásával rögzítjük a fent említett deformációmérők által regisztrált feszültségeket. Vé­gül a I 8 hidraulikus munkahengereket nyomásmente­sítjük, a 16b csavrokat oldjuk, és a 17 hidraulikus munkahengerek segítségével a hátsó holtponti helyze­tig visszahúzzuk a 13a, 13b nyomó-feszítő keretek ál­tal alkotott nyomó-feszítő-keretpárt, majd újabb 1 ke­rettag, vagy kerettag-sor bekészítése után az alternáló nyomó-feszítő műveleteket a^leírt módon ismételjük. A fent leírtnál lényegesen egyszerűbb a nyílt mun­kaárokban végzett műtárgy-kivitelezés, amelynek so­rán a rézsűs munkaárokban tervezett, végleges helyü­kön szereljük össze a keresztirányú 4 lineáris feszítő­elemek segítségével egymás után sorban, közvetlenül egymás mellett az I. ábra szerinti I kerettagokat, vagy a 2. ábra szerinti II kerettagokat, és a kerettag­kor tervezett hosszúságának elérését követően a szomszédos kettős sarokelemekben és 2 közbenső ele­mekben, illetve 6 sarokelemekben és 2 közbenső ele­mekben lévő, egyvonalba eső 5 lyukakon átfűzött, vízszintes, vagy lényegében vízszintes helyzetű 4 lineáris feszítőelemekkel a magukban is monolitikus szerkezetként viselkedő kerettagokat egyetlen, ugyan­csak monolitikus vasbetonszerkezetként funkcionáló műtárggyá feszítjük össze. A találmány szerinti műtárgy vízalatti, kotrással süllyesztett szekrény formájában is kivitelezhető. Eb­ben az esetben a terepen elhelyezett vágóélre épít­jük rá az 1. ábra szerinti I kerettagok, vagy a 2. ábra szerinti II kerettagok által alkotott, függőleges hely­zetű keretsort, amelyben a kerettagok síkjai víszinte­­sek. Az egyes I vagy II kerettagokat a vágóélen, illetve egy mindenkor alul fekvő, már összeszerelt keretta­gon feszítjük össze az ebben az esetben víszintes4 li­neáris feszítőelemek segítségével, míg a kerettag-sor hosszirányú előfeszítésc itt függőleges helyzetű lineá­ris feszítőelemekkel, például feszítőrudakkal történik. A fenti módon előregyártóit elemekből az építéshe­lyen összeszerelt szekrény monolit vasbetonszerkezet­ként viselkedik, úgyhogy minden további nélkül visel­ni képes a szokásos szekrénysnllyesztési technológia mellett fellépő igénybevételeket. Magától értetődik, hogy szükségeseién - ha a lé­tesítendő műtárgy hosszú közbenső sajtolóállomás­­(ok) is létesítőhető(k), a keretsor előre mozgatásának a megkönnyítésére. A találmányhoz számos olyan előnyös műszaki többlethatás fűződik, amilyenekkel a jelenleg ismert, hasonló célú megoldások nem rendelkeznek. A találmány alapvető előnye, hogy nagy, 3,5 m-t meghaladó átmérőjű műtárgyak előregyártott elemek­ből való megépítését gyakorlatilag bármilyen talajmi­nőség, illetve talajtakarás esetén gyorsan és racionáli­san teszi lehetővé. A fentiekben részletesen ismertetett sajtoiásos technológia amellett, hogy a négyszögszelvényű, elő­regyártott vagy helyszínen készült keretek alkalmazá­sának ismert hátrányait kiküszöböli, olyan további előnyöket biztosít, amelyek csakis a találmány szerin­ti eljárás velejárói. Az eljárás egyesíti ugyanis a mono­lit vb. szerkezetek egytagban történő, nem kormány­zott és a sok csuklós rúdként viselkedő, előregyártott Hídelemekből álló rakatok irányítható (kormányoz­ható) sajtolásának az előnyeit. Monolit vb. szerkeze­tek. egytagban történő átsajtolásánál a szerkezet átsaj­­tolási pályája nem korrigálható, lévén a szerkezeti ke­reszt- és hosszméret viszonyszáma igen kicsiny érték. Pontos irány- és szintbeli indításnál az előny, mert a nem kormányozható módon sajtolt szerkezet egyben nem is tud a pályájáról letérni, és ezért az irány- és szinttartás az átsajtolás véghelyzetéig biztosított. Ugyanakkor — minthogy elsősorban változó talajré­tegződés esetén a vágóellenállás eredője a sajtolás ten­gelyvonalához viszonyítva excentrikusán működik — jelentős egyoldali passzív földnyomások, ennek meg­felelően egyenlőtlen köpenysúrlódások léphetnek fel, és az egész szerkezet számottevő hajlító igénybevéte­leket szenvedhet. Kis ipdítási pontatlanság esetén pe­dig az átsajtolt műtárgy funkcionális alkalmassága vál­hat kérdésessé. A találmány szerinti szerkezet a hosszirányú ru­dakkal történő összefeszítés eredményeként, mint egytagban sajtolt monolit szerkezet viselkedik, oly­módon azonban, hogy a megfelelő feszítőrudak átme­neti oldásával a sajtolási folyamat bármelyik fázisában kormányozható szerkezetté alakítható át, akár nagy excentrikus sajtolási ellenállások fellépése, akár vi­szonylag csekély indítási pontatlanság menetközbeni észlelése és a pályakorrekció igényének felmerülése esetén. A hosszirányú feszítőrudak állandóan regiszt­rált rúderőinek sajtolás közbeni egyenlőtlen változása azonnal jelzi a kormányzási művelettel történő be­196.849 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom