196845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás A-21978C-származékok előállítására
1 2 .szénatomszámú alkilcsoport lehet egyenes vagy elágazó szénláncú. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható 5-14 szénatomszámú alkán-karbonsav-sók lehetnek alkálifém-sók, és alkáli-földfém-sók, mint például nátrium-, kálium-, lítium-, cézium-, rubidium-, bárium-, kalcium- vagy magnéziumsók. Alkalmas aminnal képzett sók lehetnek elsőrendú'-aminnal, másodrendű aminnal képzett sók és tercier-1-4 szénatomszámú alkil-ammónium-sók valamint hidroxi-14-szénatomszámú-alkil-ammónium-sók. A szubsztrátot előnyösen a fermentáció során steril oldatként adagoljuk. Erre a célra különösen alkalmas oldószer a metil-oleát, de más oldószerek, például etanol, etilacetát és telítetlen zsírsavak 1-4-szénatomszámú észterei is alkalmazhatók. Amennyiben a szubsztrát alkalmas folyadék a fermentáció hőmérsékletén, közvetlenül is adagolható A szubsztrát adagolásának sebessége olyan legyen, hogy elkerüljük a toxikus hatást a fermentációra, de elég nagy legyen ahhoz, hogy a kívánt (I) általános képletíí vegyidet termelését megnövelje. Általában körülbelül 0,05-0,5 ml (1 fermentlé) óra adagolási sebesség ajánlott. A körülbelül 0,1- 0,2 ml (1 fermen tlé) óra adagolási sebesség előnyös. A szubsztrátot az A-21978C tenyészethez a termelési stádiumban a fermentáció során adagoljuk. Az adagolást körülbelül a 15-32 órában kezdjük és a fermentáció befejeződéséig folytatjuk. A szubsztrát különböző módszerekkel adagolható. Előnyösen olyan módszerrel adagoljuk, amely az állandó áramot a leginkább biztosítja. A fermentációt követően, kívánt esetben, az (I) általános képletű vegyületet a szakirodalomban ismert eljárásokkal izolálhatjuk (lásd a 4 331 594 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást). _ A találmányhoz tartozik a korábban említett új mikroorganizmus, a Streptomyces rosesporus NRRL 15998 kitenyésztési eljárása. A mikroorganizmus A-21978C antibiotikumokat termel. A találmány tárgya részletesebben javított eljárás A-219- -78C antibiotikumokat termel. A találmány tárgya részletesebben javított eljárás A-21978C antibiotikumok előállítására, melyre az jellemző, hogy új Streptomyces roseosporus NRRL 15998 törzset tenyésztünk szubmerz aerob fermentáció körülményei között, amíg jelentős mennyiségű A-21978C antibiotikum nem keletkezik. Az A-21978C antibiotikum komplex a fermentléből és a micéliumból poláros szerves oldószerekkel extrahálható. Az egyes A-21978C faktorok ismert eljárásokkal, mint például oszlopkromatográfiával elválaszthatók és tovább tisztíthatok. Általában a természetes állapotban („vadon”) izolált tenyészet az antibiotikumot alacsony termeléssel állítja elő. Az antibiotikum termelése gyak-. ran változott. A megnövelt potenciállal rendelkező törzsek és azok a törzsek, amelyek nagy mennyiségben termelik az antibiotikumot, nagy értékűek. A találmány tárgya javított eljárás A-21978C antibiotikum előállítására, amelyre jellemző, hogy a Streptomyces roseosporus NRRL 15998 törzset vay A-21978C termelő mutánsát vagy variánsát tenyésztjük olyan közegben, amely asszimilálható szén-, nitrogén- és szervetlen só forrást tartalmaz, szubmerz aerob fermentációs körülmények között, amíg A-21978C antibiotikum termelés történik. Az A-21978C antibiotikum komplex vagy ennek egyes faktorai különféle izolálási és tisztítási eljárásokkal különíthetők el, amely eljárások a szakirodalomban ismertek: lásd a 180746 sz. magyar szabadalmi leírást. A találmány szerinti eljárás előző részében leírt mikroorganizmust A21978 .65. sz. törzsként írtuk le. Ezt a törzset törzskiválasztással és mutációval fejlesztettük ki az A21978.6 (NRRL 11379) törzsből. Az A21978.6 törzset Frederick P. Mertz és Ralph E. Kastner vizsgálta és jellemezte a Lilly Research Laboratories-ben, és ezt a Törökországban az Ararát hegy talajából izolált törzsből fejlesztették ki. Az A21978.6 törzset mint új Streptomyces roseosporus törzset sorolta osztályba Falco de Morias és Dalia Maia 1961-ben. Az osztályba sorolást közzétett leírásokkal való összehasonlítás alapján végezték. Ezek a leírások: R, E. Buchanan és N. E. Gibbons „Bergey’s Manual for Determinative Bacteriology”, The Williams and Wilkins Company, 8th Ed., 1974, és E. B. Shriling és D. Gottlieb, „Cooperative Description of Type Strains of Streptomyces” Intern. Journal of Systematic Bacteriol. 808-809(1972). Az osztályba sorolás a Nemzetközi Streptomyces Fejlesztési Program által ajánlott módszerekkel (E. B. Shirling és D. Gottlieb, „Methods of Characterization of Streptomyces species” Intern. Journal of Systematic Bacteriol. 16.313-340 ji 966/) és más kiegészítő tesztekkel történt. A szénfelhasználást 1SP 9 alap táptalajon végezték, amelyhez annyi szénforrást adtak, hogy ennek végkoncentrációja 1,0% legyen. A szénforrásokat szűréssel sterilizálták, az alap táptalajt autoklávozás segítségével sterilizálták. A kísérleti laptenyészeteket 14 napos, 30°C -on történt inkubálás után értékelték ki. A sejtfal cukortartalmat Lechevalier módosított eljárásával határozták meg (M. P. Lechevalier, „Chemical Methods as Criteria for the Separation of Actinomycetes into Genera”, az American Society of Microbiology, Actynomicetes Alosztálya által rendezett munkaértekezlet, Dr. Thomas G. Pridham, Convenor, amelyet a The State University of Nex Yersey, New Brunswick, New Yersey, 1971 rendezett). Az izomer diamino-pimelinsavat ÍBecker és munkatársai módszerével határozták meg (B. Becker és munkatársai, „Rapid Differentation Between Norcardia and Streptomyces by Paper Chromatography of Whole Cell Hydrolysates” Appl. Microbiol., 11,421 423 /1964/). Azaminosavanalizist mosott sejtfal fragmensekkel végezték. A melanoid pigmenteket ISP it 1 (tripton-élcsztő extraktum táptalaj), ISP jj" 6 (pepton-élesztő extraktum vas agar táptalaj), ISP # 7 (tirozin agar), módosított ISP# 7 (ISP #7 tirozin nélkül) táptalaj és tirozin vizsgálat (Yuzuru Mikarni és munkatársai, „Modified Arai and Mikani Melanin Formation Test of Streoptomices,” Intern. Journal of Systematic Bacteriol. 27/3/290 /1977/) alkalmazásával határozták meg. A keményítő hidrolízist a keményítő jóddal való kimutatásával határozták meg. ISP ji 2 agar táptalajt alkalmazva meghatározták a hőmérséklet határokat, nátrium-klorid toleranciát, pH határokat, és antibiotikum aktivitást. A hőmér-196 845 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
