196838. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított mechanikai tulajdonságokkal rendelkező, reverzibilis vízfelvevő képességű agyagásvány - polimer gélek előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás javított mechanikai tu­lajdonságokkal rendelkező, reverzibilis vízfelvevő ké­pességű agyagásvány - polimer gélek előállítására. A 186 325 sz. magyar szabadalmi leírás eljárást is­mertet reverzibilis vízfelvevő képességű, stabilizált szerkezetű agyagásvány-tartalmú gélek előállítására. Ezeket a géleket úgy állítják elő, hogy tixotróp tulaj­donságú, duzzadóképes, háromréteges szerkezetű agyagásványokat és/vagy duzzadóképes láncszilikáto­­kat víz jelenlétében, meghatározott arányokban az agyagásvánnyal, illetve láncszilikáttal reagálni képes vízoldható polimerekkel reagáltatnak. Az agyagás­vánnyal reagáltatott polimerek irreverzibilisen rögzí­tik az agyagásvány gélszerkezetét, a képződött gél te­hát már nem tixotróp jellegű, ugyanakkor azonban nem peptitálódik, és reverzibilisen képes leadni és fel­venni vizet. Ezek a gélek igen jó eredménnyel alkal­mazhatók vízszigetelésre, továbbá a mezőgazdaságban a talajok vízháztartásának szabályozására. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt igazolták, hogy a 186 325 sz. magyar szabadalmi leírásban is­mertetett eljárással csak akkor képezhető jóminőségű, megfelelő mechanikai szilárdságú gél, ha a vízoldható polimer teljes mennyisége és reakcióképes csoportjai­nak legalább 50%-a reakcióba lép az agyagásvánnyal, és különféle, eddig még pontosan meg nem határozott kémiai kötéseket (kovalens kötés, ionos kötés, hídkö­­tés vagy egyéb komplex kötés) képez. A nem teljes reakció több okra vezethető vissza. Az egyik lehetsé­ges ok az is, hogy a reakcióképes, vízoidhato polimer már eleve fölöslegben van jelen, előfordulhat azonban az is, hogy a keverés intenzitása és/vagy a hígítás mér­téke nem elegendő ahhoz, hogy az agyagásvány szem­cséi elemi lemezeikre essenek szét, illetve a polimer láncok teljesen legombolyodjanak, így egyes, poten­ciálisan reakcióképes csoportok nem válnak a reak­ciópartner számára hozzáférhetővé. Az utóbbi eset el­sősorban akkor fordul elő, ha az agyagásvány és a poli­mer reakciója gyors. A nem teljes reakció következménye mindkét eset­ben az, hogy az agyagásvány nem épül össze tökélete­sen a polimerrel, a polimer egy része kémiailag meg­­kötetlen marad, és a továbbfelhasználás során kimo­sódik a gélből. Ezáltal romlik a gél mechanikai szilárd­sága. További hátrányt jelent, hogy a teljesen el nem reagált polimereket tartalmazó gélek ragacsosak és ne­hezen kezelhetők. Az előbbiekből következik az is, hogy a 186 325 sz. magyar szabadalmi leírás szerint előállított gélek poümertartahna nem növelhető az agyagásvány és a polimer reakcióképes csoportjainak száma és jellege által meghatározott határértéken túl anélkül, hogy ne romlanának jelentősen a gél mechanikai tulajdonságai. Nyilvánvaló az is, hogy a 186 325 sz. magyar szaba­dalmi leírásban ismertetett eljárással csak olyan poli­merek építhetők össze az agyagásványokkal, amelyek az agyagásványokkal reagálni képesek. Egyes felhasz­nálási területeken — így például talajok vízháztartásá­nak szabályozásakor - azonban az így előállíthatók­­nál nagyobb polimertartalmú, illetve az agyagásvány­nyal reagálni nem képes polimereket is tartalmazó gé­lekre van szükség. Azt tapasztaltuk, hogy ezeket a hátrányokat teljes mértékben kiküszöbölhetjük, ha az agyagásvány és a polimer reakciójának lezajlása után a teljesen vagy részlegesen reagálatlan polimereket térhálósítjuk. A találmány tárgya tehát eljárás javított mechani­kai tulajdonságokkal rendelkező, reverzibilis vízfelve­vő képességű agyagásvány - polimer gélek előállításá­ra, amelynek során toxitróp tulajdonságú, háromréte­ges szerkezetű, duzzadóképes agyagásványt és/vagy duzzadóképes láncszilikátot víz jelenlétében, keverés vagy gyúrás közben az agyagásvánnyal, illetve láncszi­likáttal reagálni képes egy vagy több vízoldható, 10s és 107 közötti átlagos móltömegű, akrilamid, metak­­rilamid, monometilol-akrilamid és/vagy akrilsav rész­egységeket tartalmazó homo- vagy kompolimerrel és/vagy poli-etilén-oxiddal reagáltatunk, majd kívánt esetben a képződött gél víztartalmát részben vagy tel­jes egészében eltávolítjuk. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a reakcióé légyhez kívánt esetben a reakció lezajlása előtt, közben vagy után egy vagy több további vízoldható, nem térhálós, 50 000 és 5 000 000 közötti átlagos móltömegű polimert, és pedig módosított poliszacharidot, fehéije-hidrolizátu­­mot, és/vagy vinil-alkohol, homo- vagy kopolimert adunk, és a reakció lezajlása után a jelenlévő polimert vagy polimereket vízoldható egy-, két- vagy többérté­kű alifás aldehidekkel, vízoldható szervetlen perve­­gyületckkel vagy epiklórhidrinnel szobahőmérséklet és 100 °C közötti hőmérsékleten térhálósítjuk. A találmány szerinti eljárás első lépésében tehát a tixotróp tulajdonságú, háromréteges szerkezetű, duz­zadóképes agyagásványokat és/vagy duzzadóképes láncszilikátokat (a tobbiakban: agyagásványt) víz je­lenlétében az agyagásvánnyal reagálni képes vízoldha­tó polimerrel vagy polimerekkel reagáltatjuk. Ezt a reakciót lényegében a 186 325 sz. magyar szabadal­mi leírásban ismertetett módon végezzük, azzal az eltéréssel azonban, hogy nem szükséges előkísérletek­­kel meghatároznunk az alkalmazandó agyagásvány: polimer : víz arányokat, mert az eltérésekből adódó gélminőség-hibákat az utólagos térhálósítással korri­gáljuk. Amennyiben olyan gélt kívánunk előállítani, amelyik az agyagásvánnyal reagálni nem képes poli­mert (például fehérje-hidrolizátumot) is tartalmaz, ezt a polimert már az agyagásvány és a reakcióképes poli­mer reakciója előtt vagy a reakció során is hozzáad­hatjuk az elegyhez. Az agyagásvánnyal reagálni nem képes polimer ekkor még inert ballasztanyagnak mi­nősül, amely az agyagásvány és a reakcióképes poli­mer reakcióját nem zavarja. Az agyagásvány és a reakcióképes polimer reakció­jának lezajlása után kívánt esetben a reakcióelegyből részlegesen vagy teljesen eltávolíthatjuk a vizet. Kí­vánt esetben a reakcióé légyhez - amelyet esetenként részlegesen vagy teljesen vízmentesítettünk - további polimert adhatunk. Ez a további polimer azonos lehet az agyagásvány — polimer reakcióban felhasznált poli­merrel, vagy a korábbiakban említett nem térhálós, vízoldható, 50 000 és 5 000 000 közötti átlagos mól­tömegű poliszacharid, hidroxi-alkil- vagy karboxi-al­­kil-csoportokkal módosított poliszacharid, fehérje­­•hidrolizátum vagy vinil-alkohol homo- vagy kopoli­­mer, illetve ezek keveréke lehet. Az ilyen polimerek közül példaként a következőket említjük meg: dext­­rán, hidroxi-etil-cellulóz, karboxi-metil-cellulóz, vinil­­-alkohol homo- és kopolimerek, zselatin, karboxi-me­­til-keményítő és agar. A találmány szerinti eljárás zárólépésében a jelen­lévő, az agyagásvánnyal egyáltalán nem vagy csak részlegesen reagált polimer(eke)t térhálósítjuk. A tér­­hálósítást szobahőmérséklet és 100 °C közötti elő­nyösen szobahőmérséklet és 80 °C közötti hőmérsék-196.838 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom