196829. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 11 béta-(4-izopropenil-fenil)-ösztra-4,9-diének és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 csoportokat jelentenek, illetve foglalnak magukra, melyek savas közegben könnyen kihasíthatok. Ilyen csoport például az etilén-dioxi-ketál-, az etilén-ditio­­-ketál-, a 2,2-dimetil-trimetilén-dioxi-ketál-csoport, továbbá a hidroxi-imino-, a metoxi-imino-, a tetra­­hidropiranil-, a metoxi-metil- vagy a metoxi-etil-cso­­port. A hidrogénatomot jelentő R3’ helyettesítőt az oldallánc bevitelére szolgáló szokásosan használt eljárásokkal tudjuk a megadott jelentéstartomá­nyon belül másféle R3, csoportra kicserélni. En­nek lényege, hogy a 17-es szénatomon levő hidroxil­­-csoportot Oppenauer-oxidációnak vetjük alá, majd a kapott 17-oxo-vegyület nukleoftladdicióval kiala­kítjuk a 17-helyzetű oldalláncot, ami után egy vagy több utóreakciót végezhetünk („Terpenoids and Ste­roids” Specialist Periodical Report, The Chemical Society, London, Vol. 1-12.) A HC=CY általános képletű vegyületek — áltól Y jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcso­­port vagy halogénatom — nukleofil addicióját olyan MC=CY általános képlet« vegyületek segítségével valósítjuk meg, melyekben Y a fentiekben meg­adott jelentésű és M egy alkálifématomot képvisel. A metalloorganikus vegyületet úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő acetilént valamilyen bázissal reagál­­tatjuk. Emellett az alkálifém-acetilidet például butil­­vagy metil-litiummal történő kezeléssel a megfelelő acetilénné lehet átalakítani, ezt a reakciót valamilyen alkalmas oldószerben, előnyösen egy dialkil-éterben, tetrahidrofuránban, dioxánban, benzolban vagy to­­luolban valósítjuk meg. A 17-klór-etinil-vegyületek előállításánál a metal­loorganikus klór-etinÜ-vegyületet 1,2-diklór-etilén­­ből és egy éteres alkálifém-vegyület-oldatból, mint pl. éteres metil-litium- vagy butü-litium-oldatból in situ állítjuk elő és ezt reagáltatjuk valamilyen oldószerben, így pl. tetrahidrofuránban vagy dietil-éterben a 17- -ketonnal. ' A 17-halogén-etinil-vegyületeket még egy megfe­lelő etinil-aduktum halogénezésével is elő lehet ál­lítani (Angew Chem. 96, 720 /1984/). A 3-hidroxi-propin-csoport vagy a 3-hidroxi-pro­­pén-csoport 17-helyízetbe történő bevitelét úgy való­sítjuk meg, hogy a 17-ketont a propargil-alkohol dianionjával, így például a propargil-alkohol in situ kialakított dikáliumsójával reagáltatjuk. így egy 17-(3-hidroxi-prop-l-inil)-l 7ß-hidroxi-vegyületet ka­punk. Eljárhatunk úgy is, hogy a 17-ketont a 3-hid­­roxi-propin valamilyen fémszármazékával, például l-litium-4-(tetrahidropirán-2-il-oxi)-prop-l-in-l-iddel reagáltatjuk, amikoris 18-(3-(tetrahidropirán-2-il-oxi)­­-prop-l-inil)-I7ß-hidroxi-vegyületet kapunk. Az emlí­tett vegyületeket ezután hidrogénezni lehet. A hid­­rogénezést például szobahőmérsékleten és normális nyomáson, valamilyen oldószerben (mint pl. metanol­ban, etanolban, propanolban, tetrahidrofuránban vagy etil-acetátban) és egy módosított nemesfém­­-katalizátor (mint pl. platina vagy palládium) hozzá­tétele mellett sikeresen végbemegy. A homológ hidroxi-alkin- és hidroxi-alkén-cso­­portok bevitelét a fentiekben leírtaknak megfelelően módon végezzük és ehhez a propargil-alkohol homo­lógjait használjuk. A hidroxi-alkenil-oldalláncban Z-konfigurációjú kettős kötést tartalmazó vegyületet kapunk abban az esetben, ha a megfelelő acilénes szerkezetű vegyü­­let hidrogénezését egy dezaktivált nemesfém-kata­lizátor jelenlétében végezzük (lásd: J. Fried, J. A. Edwards,: Organic Reactions in Steroid Chemistry, Van Nostrand Reinzold Company, 1972, 134. oldal, H. 0. House: Modern Synthetic Reactions, 1972, 19. oldal). Dezaktivált nemesfém-katalizátorként például a következők jönnek szóba: 10%-os pallá­­dium/bárium-szulfát valamilyen amin jelenlétében, vagy pedig 5%-os palládium/kalcium-karbonát ólom­­-(Il)-acetát hozzátétele mellett. A hidrogénezést egy ekvivalens hidrogén felvétele után megszakítjuk. Az alkenil-oldalláncában E-konfiguráeiójú kettős kötést tartalmazó vegyületeket a megfelelő acetilé­­nes szerkezetű vegyületek önmagában véve ismert módon történő redukálásával kapjuk meg. A szak­­irodalomban számos módszert találunk alkineknek transzolefinekké történő átalakítására. Ilyen eljárás például a litium-alumínium-hidriddel végzett redu­kálás (J. Am. Chem. Soc. 89 /1967/ 4245), a diizo­­butil-alumínium-hidriddel és metil-litiummal történő redukálás (J. Amer. Chem. Soc. 89 1967/ 5085), valamint a króm(H)-szulfáttal víz vagy dimetil-for­­mamid jelenlétében és gyengén savas közegben végzett redukció (J. Amer. Chem. Soc. 86 /1964/ 4358), valamint általában az átmeneti fémek ve­­gyületeivel végzett redukciós módszerek, melyek so­rán az oxidációs fok megváltozik. A szteroidváz 17-helyzetébe a 3-hidroxi-propán­­ból származó helyettesítőt úgy visszük be, hogy a 17-oxo-vegyületet egy 3-halogén-propanol fémve­­gyületével reagáltatjuk, mimellett a hidroxilcso­­port vagy alkoholát formájában (Tetrahedron Letters, 1978, 3013) vagy valamilyen funkcionálisan védett alakban van. így 17-(3-hidroxi-propil)-17ß-hidroxi­­-vegyületet, illetve a terminális hidroxilcsoporton védőcsoportot hordozó vegyületet kapunk. Védő­csoportként az R3’ és az R3” helyettesítőkkel kap­csolatban megemlített csoportok jönnek tekintetbe. A homológ hidroxi-alkil-csoportok bevitelét a fen­tieknek megfelelő módon, a 3-halogén-propanolok homológjaival valósítjuk meg. A 17-ciano-metil-oldalláncot önmagában véve is­mert módon 17-oxo-vegyületből kiindulva pl. 17- -spiro-epoxidon keresztül építjük fel. Ezt a spiro­­-epoxidot hidrogén-cianiddal hasítjuk a Z. Chem. 18/1978/ 259 irodalmi helyen leírtak szerint. A 17-helyzetben levő szabad hidroxilcsoportot, csakúgy mint az R3’ helyettesítőben levő szabad hid­roxilcsoportot önmagában véve ismét módon észte­rezni vagy éterezni lehet. Az (I) általános képletű új vegyületek értékes gyógyszer-hatóanyagok (farmakonok). Ezek a vegyü­letek erős affinitással rendelkeznek a gesztagénrecep­­torokhoz,, ugyanakkor saját gesztagén aktivitásuk nincsen. így ezek a vegyületek kompetitiv antago­­nistái a progeszteronnak (vagyis antigesztagének), ami alkalmassá teszi őket vetélés (abortusz) kiváltá­sára, mivel a terhesség megtartásához szükséges pro­­geszteront leszorítják a receptorról. Ennélfogva a szóban forgó vegyületek igen értékesek és érdekesek a posztkoitális fogamzásgátlás céljraira történő fel­­használás szempontjából. Az új vegyületek még hormonális eredetű rend­ellenességek ellen, továbbá menstruáció kiváltására, valamint szülés beindítására is alkalmazhatók. 9o 829 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom