196822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új pirimicin-sók előállítására

1 2 Találmányunk tárgya eljárás űj primicin-sók előál­lítására olymódon, hogy primicin-szulfátot a megfe­lelő savak báriumsóival reagáltatunk, majd a kapott primicin-sót Ismert módon kinyerjük. Találmányunk tárgyát képezik továbbá az így nyert új primicin-sókat tartalmazó gyógyászati készítmények, és az előállításukra szolgáló eljárá­sok. A primicin makrolid típusú eredeti magyar anti­biotikum, melyet 1954-ben írtak le először (Nature 174, 1105, 1954.). A Streptomyces primycini gomba­törzs által fermentációs úton képzett primicint és szulfátsó formájában történő kinyerését a 146.332. sz. magyar szabadalmi leírás ismerteti. A feldolgozási eljárás továbbfejlesztését a 151.197. sz. pót-szabadal­mi leírás írja le. A 153,593, sz. magyar szabadalmi le­írás a Thermopolyspora galeriensis gombatörzzsel végzett fermentálást ismerteti. A feldolgozás módo­sítására vonatkozik a 179.148. sz. magyar szabadal­mi leírás, melyben primicin-szulfát kinyerésére, ebből lúg hatására primicin-bázis felszabadítására és a bázjsból kénsavtól eltérő ásványi savakkal kép­zett különböző sók előállítására szolgáló eljárást ír­nak le. A legújabb, részletekbe menő, érzékeny vékony­rétegkromatográfiai (továbbiakban VRK) vizsgála­tok tanúsága szerint azonban a primicin-szulfát lú­fjos kezelése a primicin finomszerkezetének átalaku­­ásához vezet, tehát az így képződött bázisból készí­tett sók finomszerkezete már nem azonos a kiindu­lási anyagéval. Célul tűztük ki, hogy olyan új sóképzési eljárást dolgozunk ki, melynek révén az iparilag előállított primicin-szulfátból közvetlenül - lúgos feltárás nél­kül - képezhetők legyenek különböző primicin-sók, mely eljárás közben a primicin eredeti finomszerkeze­te, és antibiotikus hatása nem változik meg. Meglepő módon azt találtuk, hogy megfelelő bári­umsók alkalmazásával a primicin-szulfátból lúg hoz­záadása nélkül, közvetlenül állíthatók elő a különbö­ző primicin-sók. A kejetkezett báriumszulfát a reak­­cióelegyből szűréssel' eltávolítható, így rendkívül egyszerű módszerrel és tisztán nyerhetők ki a kü­lönböző primicin-sók. Eljárásunk során a primicin-szulfátot a megfelelő savak báriumsóival reagáltatjuk. A báriumsókat bá­riumkarbonátból vagy báriumhidroxidból állítjuk elő, a megfelelő sóképző reagenssel. Sóképző reagens­ként minden olyan szerves vagy szervetlen sav fel­használható, melynek báriumsója vízben és/vagy szer­ves oldószerekben, előnyösen alifás 1—4 szénatomos alkoholban oldható. így sóképző reagensként al­kalmazhatunk 1 — 16 szénatomos alifás karbonsa­vat (például hangya-, ecet-, propion-, palmitinsav), halogénezett alifás karbonsavat (például triklórecet­­sav, monoklórecetsav), alifás díkarbonsavat (például oxálsav), aromás karbonsavat (pikrinsav), szerves szulfonsavakat (például p-toluol-szulfonsav, metán­­-szulfonsav), valamint halogénsavakat (például halo­génhidrogének, úgymint hidrogénbromid, hidrogénjo­­did, vagy perklórsav). A báriumsók in situ előállítása céljából úgy járunk el, hogy egyrészt báriumkarboná­tot 1—4 szénatomos alifás alkoholban, előnyösen me­tanolban oldjuk és1 azután adjuk hozzá a sóképző reagenst, majd a kapott oldatot vákuumban be­pároljuk és éterben, vagy 1-4 szénatomos alifás alkoholban, előnyösen metanolban oldjuk. A bári­umsók előállításának másik módja szerint báriumhidr­oxidból indulunk ld. A báriumhidroxid telített vizes oldatát a sóképző reagensnek 1-4 szénatomos alifás alkohollal, előnyösen metanollal és/vagy vízzel készült oldatával reagáltatjuk, majd a képződött és a rendszerből kivált báriumsót leszűrjük. A találmányunk szerint úgy járunk el, hogy prl­­mlcin-szulfátnak 1—4 szénatomos alifás alkohollal, előnyösen metanollal készült szuszpenzióját reagál­tatjuk a megfelelő savak báriumsóivá, 20-80 °C-on, előnyösen az oldószer forrpontján, majd a kivált bári­umszulfátot szűréssel eltávolítjuk. A forralással nem­csak a reakciót tesszük teljessé, hanem egyúttal a báriumszulfát is jobban szűrhető formában csapódik ki, s így könnyebben eltávolítható a reakció elegyből. A báriumszulfátot forrón, előnyösen Celite szűrési segédanyaggal szűrjük ki az elegyből. A szűrletet vákuumban bepároljuk, majd a visszamaradt szilárd maradékot éterrel eldörzsöljük, azután szűrjük, majd éterrel és/vagy aceton:víz=2:l térfogatarányú oldó­­szereleggyel mossuk, szárítjuk. Porszerű anyagként kapjuk meg így a különböző primicin-sókat. A találmányunk szerinti eljárással kapott új pri­micin-sók jobb oldékonyságot mutatnak, mint az eddig ismert primicin-szulfát, ez egyúttal a felszívó­dási viszonyok javulásával jár. A találmányunk szerinti új primicin-sók antibak­­teriális hatékonyságát polirezisztens gram-pozitív és Gram-negatív baktériumokon, valamint sarjadzó gom­bákon vizsgáltuk (A vizsgált törzsek felsorolását az 1. táblázat tartalmazza.) A vizsgálatok eredménye azt mutatta, hogy a primicin-sóknak a Gram-pozitív bak­tériumokra gyakorolt hatása kimagasló, a Gram-nega­­tiv baktériumokra és a sarjadzó gombákra kevésbé hatnak. A vizsgálatokhoz baktériumok esetében Difco­­-Boulllon, a gombák esetében Sabouiraud-táptalajt használtunk. Az inokulálás 5xlQs-5xl06 sejt/ml koncentrációban, az inkubálás 37 °C-on, 24 órán át történt. A MIV-értéket (MIC* minimal inhibitory concentration) sorozathígításos módszerrel határoz­tuk meg, jug/ml egységben. 1000 jug/ml koncentráció­jú törzsoldatot készítettünk butanol.etanol:viz=l :1 ü térfogatarányú oldószerrendszerben, majd ezt desztil­lált vízzel hígítottuk tovább. A mért MIC-értékeket a II. táblázatban foglaltuk össze. A vizsgált primicin-sók jelölése a táblázatban: I. Primicin-formiát II. Primicin-triklóracetát III. Primicin-perklorát IV. Primicin-oxalát, V. Primicin-palmitát VI. Primícin-tozilát VII. Primicin-benzoát VIII. Primlcin-bromid 1. táblázat A vizsgált törzsek jelölései: 1 .Staphylococcus Aureus CCM.885 2.Staphylococcus aureus DSM.20231. 3,Staphylococcus aureus CCM.2317. 4.Staphylococcus eureus CCM.2326. 5.Staphylococcus aureus CCM2514. 196.822 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom