196802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,3-dihidro-1-(8-metil-1,2,4-triazolo-[4,3-b]-piridazin-6-il)-4(1H) piridinon előállítására
3 196 802 4 2,3 -dihidro-1 -(8 -metil-1,2,4-triazolo|4,3-b]piridazin-6- il)4(lH)-piridinon-vegyület mellett. A „gyógyászati szempontból elfogadható vivó'anyag” kifejezés olyan ismert, gyógyászati szempontból elfogadható adalékanyagokra vonatkozik, amelyek felhasználhatók gyógyászati szempontból aktív vegyületeknek a szervezetbe való bevitelére, és amelyek lényegében nem toxikusak és az alkalmazás körülményei között nem váltanak ki érzékenyítő hatást. A készítmények azokkal az ismert módszerekkel állíthatók elő, amelyeket tabletták, kapszulák, pasztillák, pirulák, kúpok, elixírek, szirupok, emulziók, diszperziók, nedvesíthető és habzó-porok, steril injektálható készítmények és spray-alakban használható oldatok előállítására alkalmaznak, és megfelelő hígítókat tartalmazhatnak, amelyekről ismert, hogy hasznosan alkalmazhatók a keresett, konkrét típusú készítmény előállítása során. A megfelelő, gyógyászati szempontból elfogadható vivőanyagok és kiszerelési technikák leírása a szokásos kézikönyvekben megtalálható (1. pl.: Remington’s Pharmaceutical Sciences, Mack Publishing Company, Easton, Pennsylvania). A találmány szerinti vegyület hörgőtágító aktivitása hímnemű tengerimalacok légcsövéből elkülönített szakaszok in vitro vizsgálata segítségével határozható meg. Az izolált darabot módosított Burn-oldatban függesztjük fel, amelyet 95 % oxigén és 5 % széndioxid elegyével szellőztetünk és a darabokat 8 g húzófeszültség alá helyezzük. A szöveteket előzetesen valamely összehúzó anyaggal hozzuk érintkezésbe (pl. hisztamin — 1X10"5M, 5-hidroxi-triptamin — 2X10'6M vagy káliumklorid - 20 mM), olyan koncentrációban, amely a maximális válasz 70—80 %-át biztosítja (ezt elő-kísérletekben, a koncentrációkontrakció-görbék alapján határoztuk meg). A vizsgálandó vegyületet ezután kumulatív módon adagoljuk a fürdőkhöz, amíg maximális relaxációs reakciókat nem érünk el. A vizsgálandó vegyület egyes koncentrációinak relaxáló hatását 3,2X10~7M izoproterenol hatásához képest százalékosan fejezzük ki és ezeket a százalékos értékeket használjuk fel a vizsgálandó vegyület ED50 értékének kiszámítására. Valamennyi adat-pontot legalább 5 különböző szövet értékei alapján vettük fel. Egyidejűleg, összehasonlítási célból vizsgáltunk két ismert, hörgőtágító hatással rendelkező vegyületet, az aminofillint ésa8-metil-6-(lpiperidinil)-l,2,4-triazolo[4,3-b]piridazint. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti vegyület a piperidinilvegyületéhez hasonló hatásfokkal közömbösíti az öszszehúzó szerek által előidézett kontrakciót. A hörgőtágító hatás értékelésére ezenkívül majmokban vizsgáltuk a vegyületet. Az eljárás során Rhesus-majmokat elaltatunk, megbénítunk, mesterségesen lélegeztetünk és előkészítünk a tüdő-működés mechanizmusának felvételére. A tüdő ellenállását intravénás hisztamin-infúzióval növeljük és intravénásán, bolus-alakban 2,3-dihidro-l-(8-metil-l,2,4-traizolo-[4,3-b]piridazin-6-il)-4(lH)-iridinont adagolunk, a dózisokat féllogaritmusos arányban növelve. A tüdőellenállás ezt követő maximális visszaállását használjuk fel a log dózis-válasz-görbe felvételére. E görbe alapján meghatározható, hogy a találmány szerinti dihidropiridinon ED50 értéke kb. 0,18 ing/kg (ahol ED;0 az a dózis, amely a tüdő-ellenállás mesterséges növelése 50 %-os megfordítását eredményezi). \ következő példákat a találmány szemléltetésére mutatjuk be, de ezek semmilyen vonatkozásban sem tekinthetők korlátozó jellegűnek. A példáknál a kitermelés: 10—70 %. 1. példa 12,1 g 6-klór-8-metil-l,2,4-triazolo[4,3-b]piridazin, 53,7 g 4,4-etiléndioxi-piperidin, 50,5 g trietilamin és 700 ml absz. ctanol keverékét 24 órán át nitrogén ala :t, visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a kapott félig szilárd maradékot kb. 800 ml diklórmetánban oldjuk, majd az oldatot kétszer mossuk telített vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal. A szerves fázist ezután vízmentes nátriumszulfát föl itt szárítjuk, majd az oldószert ledesztilláljuk; így narancsszínű olaj marad vissza. Az olajat kb. 1200 ml etilacetátban oldjuk, majd betöményítjük, a kristályosodás megindulásáig. A keveréket ezután 5 °C-ra hűtjük, a kristályos szilárd anyagot szűréssel összegyűjtjük, friss etilacetáttal mossuk és szárítjuk. Kb. 156-157 °C o.p.-u6-(4,4-etiléndioxi-l-piperidinil i-8-metil-l ,2,4-triazolo[4,3-b]piridazint kapunk. 2. példa 62,5 g 6-(4,4-etiléndioxi-l-piperidinil)-8-metiI-l,2,-4-t :iazolo-[4,3-b]piridazint 350 ml vizes 10 %-os ecetsavban oldunk és az oldatot 7 órán át visszafolyató hű'ő alatt forraljuk. Az oldószert ezután csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a maradékot 1100 ml foiró etanolban felvesszük. Az etanolos oldatot 600 ml re töményltjük be és jégfiirdőben lehűtjük. A képződött kristályos szilárd anyagot szűréssel elkülönítjük , friss etanollal és etiléterrel mossuk és szárítjuk. Krémszínű, kb. 196,5-199 °C o.p.-ú tűk alakjában 1- (8-metil-l ,2,4-triazolo[4,3-b]piridazin-6-il)-4-piperidino u kapunk. 3. példa 23,1 g l-(8-metil-l,2,4-triazolo[4,3-b]-piridazin-6- il)-4-piperidinont 250 ml ecetsavanhidridben szuszpendálunk és a szuszpenziót szobahőmérsékleten ke /ertetjük, miközben egyszerre hozzáadunk 22,8 g 4-toluol-szulfonsavat. Hamarosan tiszta-halványsárga ole at alakul ki, amelyet kb. 35 °C-ra melegítünk fel. 10 perc elteltével fehér csapadék kiválása indul meg. Ekkor a keveréket olajfürdőben 140 °C-ra melegítjük fel és ezen a hőmérsékleten tartjuk 2 órán át. A melegítést további 2 órán át úgy folytatjuk, hogy közben nitrogén-áramot vezetünk át a keverék felett. Ez bizonyos térfogatcsökkenést eredményez, de az ecetsav főtömegét lombikból-lombikba végzett vákuumde;;ztillációval (60 °C, kb. 0,1 Hgmm-en) távolítjuk el. A kapott barna, gumi-szerű anyagot metilénkloridban oldjuk, az oldatot egyszer mossuk telített 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
