196789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új indol származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 2 A fenti kísérletet megismételtük vizsgálandó vegyük! alkalmazása nélkül, ennek a kezeletlen, kontroll mintának az aminopirin felvételi arányát tekintettük 100%-riak. A vizsgált vegyületekre megadott, a kontroll százalékában kifejezett értékek a vizsgált vegyületek goymorsavkjválasztására kifejtett gátló hatását mutatják. Eredményeinket az 1. táblázatban mutatjuk be. összehasonlító mintaként omeprazolt alkalmaztunk. 1, táblázat Aminopirin felvétel (akontroll %-a) KonrenlránóXntöT/rVizsgáTantró vegyület^) A vizsgált vegyület 10* 10* 10’4 Az 1. példa szerinti 44 14 7 A 2. példa szerinti 111 72 24 A 3, példa szerinti 99 64 54 A 4. példa szerinti 50 8 7 Az 5. példa szerinti 56 18 11 A 6. példa szerinti 48 76 14 A 7. példa szerinti 55 17 14 A 9. példa szerinti 61 20 15 A 10. példa szerinti 71 19 4 All. példa szerinti 106 56 3 A 12. példa szerinti 48 11 10 A 13. példa szerinti 118 48 3 A 37. példa szerinti 114 105 95 A 38. példa szerinti 120 103 141 A 39. példa szerinti 120 109 105 Omeprazol (összehasonlító minta) ~ 34 25 18 * A megadott koncentrációk (mól/1) a vizsgálandó vegyületeknek az inkubációs elegyben lévő végkoncentrációját jelentik. Az 1. táblázat adataiból egyértelműen látható, hogy a találmány szerint előállított vegyületek gyomormirigyek aminopirinfelvételére gátló hatást fejtenek ki, így a gyomorsav kiválasztást gátolják. A következőkben megadjuk az I. táblázatban példaszámmal jelölt vegyületek megnevezését: (1. példa: 2-/(5-metil4-piperidino-2-piridil)-metil-tio/-indol, 2. példa: 3-/(4-dimetil-amino-2-piridil)-metil-tio/-indol, 3. példa: 2-/(5-metil-4'-piridino-2-piridil)-meti]-szulfinil/-indol, 4 példa: l-metil-2-/(5-metil4-piperidino-2-piridil)-inetil-tio/-indol, 5. példa: 5-metil-2-/(5-metil-4-piperidino-2-piridil)-metil-tio/-indoI, 6. példa: 5-fluor-2-/(5-metil-4-piperidino-2-piridil)-metil-tio/-indoI, 7. példa: 54rifl uor-metil-2-/(5-metil4-piperidino-2- -piridii)-metiI-tio/-indoI, 9. példa: 5-etoxi-karbonil-2-/(5-metil4-piperidini-2-piridil)-metiI-tio/-indol, 10. példa: 2-/(3-metil4-piperidino-2-plridil)-metil-tio/-indol, 11. példa: 2-/(5-metil-4-morfolino-2-piridil)-metil-tio/indol, 12. példa: 2-/(5-inetil4-pirrolídino-2-piridil)-metil-tio/ indol, í 3. példa: 2-/(4-dimetil-amido-2-piridil)-metil-tio/-indol, 37. példa: 3-/(4-klór-2-piridil)-meti]-tio/-indol, 38. példa: 3-/(4-etoxi-karbonil-2-piridil)-metil-tio/-indol, 39. példa: 3-/(4-hídroxi-2-pírídil)-metil-tio/-indol, omeprazol: 2-/(3,5-dimetil4 metoxi-2-piridil)-met-il-szulfinil/-5-metoxi-benámjdazol. 2. vizsgálati példa A H** K+-ATP-áz aktivitásra kifejtett . gátló hatás Nyúl gyomormirigyeit homogenizáljuk és a kapott homogenizátumból differenciálcentrifugálással kinyerjük a mikroszomális frakciókat. A mikroszomális frakciót 20-55 t/térf.% szacharóz-gradiensbe rétegezve centrifugáljuk, így a 30% szacharóz és a 40% szacharóz között ülepedő frakcióként nyerjük a könnyű-membrán frakciót. A kapott könnyű-membrán frakciót, amely a H*, K*-ATP-áz aktivitást tartalmazza, használjuk arra, hogy a találmány szerint előállított új vegyületek és az omeprazol Ií\ K+-ATP-áz aktivitásra kifejtett gátló hatását vizsgáljuk. A vizsgálandó vegyületeket az enzimtartalmú reakcióelegyben (20-50 *rg fehérje) 37 °C-on 30 percig előinkubáijuk. Ezután az enzimaktivitást a következő módon határozzuk meg: 10 mmól/1 MgCl2-t, 10 mmól/1 ATP-dinátrium-sót és 400 ml/1 trisz-HQ-t (pH= 7,3) és adott esetben 50 mmól/1 KCl-t tartalmazó reakdóelegyben inkubáljuk a fenti reakdóelegyet 20 perdg 37 °C hőmérsékleten. A kapott eredményekből látható például, hogy az 1. példa szerint előállított vegyület IC50 értéke, az enzimaktivitás 50%-os gátlásához szükséges koncentrádó, 5 x 10's mól/1, a 13. példa szerint előállított vegyület ICj® értéke 7 x 10"4 mól/1, míg az összehasonlító mintaként alkalmazott omeprazol IC50 értéke 9,4 x 10'6 mól/1. Ezek az eredmények azt igazolják, hogy az 1. és 13. példák szerint előállított vegyületek n , K*-ATP-áz inhibitorok. 3. Vizsgálati példa Etanol-hidrogén-klorid gyomorfekélyt kiváltó hatásának gátlása Ismeretes, hogy egyes prosztaglandin-származékok sajátos tulajdonsága, hogy a gyomor nyálkahártyát védik bizonyos károsító tényezők (például etanol és/ /vagy hidrogén-klorid) hatása ellen. Ezt a jelenséget „sejtvédő hatásnak” nevezik. Az is ismeretes, hogy a prosztaglandinok ezt a sejtvédő hatást olyan dózisban is kifejtik, amely a szekréciót még nem befolyásolja, így a sejtvédő hatás függetlennek tflnik a gyomorsavtermelés gátlásától. A következő vizsgálatok azt igazolják, hogy a találmány szerint előállított új vegyületek a gyomorban sejtvédő hatást fejtenek ki, azaz megelőzik azetanol-hidrogén-klorid orális adagolása révén kiváltott gyomorfekélyt. Robert és munkatársai módszere szerint (Gastroenterology, 77, 433—443 (1979)/ SD-törzsbe tartozó, 200—220 g testtömegű hím patkányokat (csoportonként 8 fő) 24 órán át megfosztunk a 196,789 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8