196767. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(acil-amino)-4-amino-,2,4-bisz(acil-amino)-6-(alkil-amino)- és (cikloalkil-amino)-1,3,5-triazin származékok előállítására és ilyen vegyületeket hatóanyagként tartalmazó agrokémiai larvicid szerek

1

2

196.767

Az (1) általános képletű vegyületek a vizsgálat VI táblázat

során kedvező hatásúak voltak, amint ezt az V. táb----------------lázat igazolja. 5 LC100 Lucilia cuprinával végzett kísérletben

V. táblázat

LC 100 Lucilia sericatával végzett kísérletben

Táblázati vegyük tsz.

Az alkalmazott hatóanyag mennyiség ppm-ben

Táblázat/ vegyük tsz.

Az alkalmazott hatóanyag mennyiség ppm-ben

1/1

0,41

HU

2,5

1/2

0,41

11/2

2,5

1/3

0,16

11/3

1,0

1/4

0,16

11/4

2,5

1/5

0,16

111/1

0,16

1/7

0,16

111/9

1,0

1/8

0.16

1V/1

1,0

1/9

2,5

IV/2

0,41

1/10

0,16

IV/3

. 2,5

1/11

0,16

1V/4

1,0

1/12

0,16

IV/5

1,0

1/13

1,0

1V/6

0.16

1/14

0,16

IV/7

2,5

1/16

1,0

1V/8

1,0

9. példa

Lucilia cuprina elleni hatás

Lucilia cuprina dongólegyek frissen lerakott petéiből egy-egy kisebb adagot — 30—50 petét — belehelyezünk olyan kémcsövekbe, melyekbe előzőleg 4 ml táptalajt és a vizsgálandó vegyület oldatából 1 ml-t adtunk, az utóbbiból azt a hígítást használjuk, ami a kívánt végső koncentráció eléréséhez szükséges. A táptalaj beoltása után a kémcsöveket vattadugóval lezárjuk és 4 napon át 30 °C hőmérsékleten keltetőszekrényben tartjuk. Ez idő alatt az összehasonlítási célokra szolgáló kezeletlen táptalajokon kb. 1 cm hosszú lárvák (3. stádium) fejlődnek ki. Hatásosnak tekintjük a vizsgált vegyületet, ha a már említett időpontban a lárvák vagy elpusztulnak, vagy pusztuláshoz közelálló (moribund) állapotban vannak és fejlődésükben jelentősen visszamaradtak. A kísérleteket 10 -0,01 ppm koncentrációjú közegekben, egymással párhuzamosan végezzük és a hatás mértékét a még teljesen hatásosnak bizonyult koncentrációval mérjük, illetve fejezzük ki (LC 100).

A kísérlet egyaránt vonatkozik az érintkezés útján, illetve az elfogyasztás révén bekövetekezett mérgezésre és még a riasztó (repellens) hatást is figyelembevesszük, mivel a lárvák elvándorolnak a táptalajból és így éhen pusztulnak.

Az (1) általános képletű vegyületek a kísérlet során jó hatásúak voltak, amint ezt a VI. táblázat igazolja.

Táblázat/

vegyületsz.

Az alkalmazott hatóanyag mennyiség ppm-ben

Táblázat/

vegyületsz.

Az alkalmazott hatóanyag mennyiség ppm-ben

1/1

0,41

1/12

0,41

1/2

0,41

1/13

1,0

1/3

0,16

1/14

0,16

1/4

0,41

1/16

1,0

1/5

0,41

111/1

10

1/6

0,07

111/9

1,0

1/7

2,5

1V/2

2,5

1/8

0,16

1V/6

2,5

1/9

2,5

1V/8

2,5

1/10

1,0

1/11

0,41

10. példa

Nilaparvata lugens elleni hatás

25 10 napos, 10 cm magas rizsnövényeket joghurtos

pohár méretű kis cserepekbe ültettünk, amelyek a vizsgálandó vegyület 100 ppm koncentrációjú vizes oldatát tartalmazták. A növényekre a Nilaparvata lugens lárváinak átmeneti alakjait, 20 nimfát helyeztünk. 5 nap múlva értékeltük ki a vegyületek ha- 30 tását. A kísérlet során az (1) általános képletű vegyületek hatásosak voltak, amint ezt a VII. táblázat igazolja.

VII, táblázat

35

40

Táblázat/

vegyületszám

A mortalitás %-a

1/8

80-100

1/12

80-100

IV/1

80-100

IV/3

80-100

1V/8

80-100

11. példa

^5 Nilaparvata lugens elleni hatás

10 napos, 10 cm magas rizsnövényeket joghurtos pohár méretű és földet tartalmazó cserepekbe ültettünk. A cserepeket a vizsgálandó vegyület 50 vagy 100 ppm koncentrációjú vizes oldatával öntöz- 50 tűk. Egy hetes időközönként minden egyes növényt a Nilaparvata lugens 20 nimfájával fertőztük és plexiüveg-hengert helyeztünk rá. A kiértékelést az 1 .,2. és

3. hét után végeztük. A vizsgált (1) általános képletű vegyületek hatása kedvező, amint ezt a Vili. táblázat bemutatja. (Az értékek az első, a második és a harma- 55 dik hét után azonosak voltak).

7