196761. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként új 1-aril-5-alkoxi-amino-alkil- amino-pirazolokat tartalmazó herbicid és nüvényi növekedsét szabályozó készítmények és eljárás az új vegyületek előállítására

1 2 mára vonatkoztatott alkalmazási időponttól, vala­mint a hatóanyag mennyiségétől és az alkalmazás módjától függnek. A cél minden esetben az, hogy a hatóanyagok a növényi növekedést a kívánt módon befolyásolják. A növényi növekedési szabályozó anyagok segít­ségével például a növények vegetatív növekedése gátolható. A vegetatív növekedés gátlása például fü­veknél népgazdasági jelentőséggel bír, mert ilyen mó­don sportlétesítményekben, parkokban, díszkertek­ben és útszélen, repülőtereken vagy gyümölcsösök­ben a fűnyírás gyakorisága csökkenthető, bokrok és cserjék növekedésének gátlása továbbá az országutak szélén és távvezetékek közelében kívánatos. A növényi növekedést szabályozó anyagokat a gabona hosszirányú növekedésének gátlására is alkal­mazzák, a rövidebb szárú gabona aratás előtt nem „fekszik el”. Azonkívül a gabonaszár megerősödik, ami szintén növeli állóképességét. A szár rövidülés és megerősödés nagyobb trágyamennyiség felhasználását teszi lehetővé, ezáltal a gabonahozam — a dőlés veszélye nélkül — nő. A vegetatív növekedés gátlása sok kultúrnövény esetén sűrűbb palántázást és ezzel a talajfelületre vonatkoztatva nagyobb termést tesz lehetővé. A kisebb növények előnye, hogy a haszonnövény-kul­túra könnyebben megművelhető és aratható. A hatóanyagokkal elért többlethozam keletkezésé­nek egy további mechanizmusa azon alapul, hogy a növény a tápanyagokat nagyobb mértékben a virág- és termésképzésre fordítja, míg a vegetatív növekedés csökken. A találmány szerinti szerekkel azonban számos esetben a vegetatív növekedést erőteljesebbé tehetjük. Ezen lehetőség akkor hasznos, ha a növény vegetatív részei kerülnek betakarításra. A vegetatív növekedés serkentése esetenként a generatív növekedést is elő­segítheti, úgyhogy több vagy nagyobb termés alakul ki, Egyes esetekben a termés növelését a növényi anyagcserére gyakorolt befolyással érhetjük el anél­kül, hogy a vegetatív növekedésben bármilyen válto­zás mutatkozna. A találmány szerinti szerek továbbá a növényi anyag összetételét befolyásolhatják, így a betakarításra kerülő termés minősége javul. így pél­dául a cukorrépa, cukornád, ananász és a citrusgyü­­ntölcsök cukortartalmát növelhetjük vagy protein­­dúsabb szóját, gabonát termeszthetünk. A növény egyes anyagainak például cukorrépában és cukornád­ban lebomlását is megakadályozhatjuk növekedéssza­bályozókkal az aratás előtt és után. A szerekkel to­vábbá másodlagos növényi eredetű anyagok, például gunufák látex-tejének képződését vagy kifolyását serkenthetjük. A növekedést szabályozó.szerek hatására partero­­karp termések is kialakulhatnak. Befolyásolható a virágok neme. A virágpor sterilitását is elérhetjük és ez a hibridvftőmag előállításánál és termesztésénél leltet előnyös. A növény növekedése során az oldalirányú elá­gazások fejlődését is elősegíthetjük a csúcsi növeke­dés megszakításával. Ez például a dísznövények növe­kedés gátlásánál jelentős. Az is lehetséges, hogy az oldalhajtások növekedését gátoljuk, például a dohány vagy paradicsom esetén. A szerek alkalmazásával a növények levélállomá­nyát úgy befolyásolhatjuk, hogy a növény a kívánt időben egyszerre hullatja lombját. Ilyen módon pél­dául szőlő vagy gyapot esetén a gépi betakarítást megkönnyíthetjük, vagy a növény által elpárologta­tott vízmennyiséget átültetés előtt csökkenthetjük. A növényi növekedést szabályozó szerekkel továb­bá megakadályozhatjuk a korai gyümölcshullást. A virágok lehullását is kívánt mértékben fokozhatjuk, hogy a termésszakaszosságot megtörjük. Az alternan­­cia egyes gyümölcsfajták tulajdonsága, amely szerint endogén feltételek alapján évről évre eltérő termést hoznak. A gyümölcshullás növekedését azonban úgy is kihasználhatjuk, hogy a kezelést a betakarítás idő­pontjában hajtjuk végre, így lehetővé tesszük a gépi betakarítást, illetve megkönnyítjük a kézi betakarí­tást. A növényi növekedést szabályozó anyagokkal a gyümölcsérést nűnd gyorsíthatjuk, mind késleltet­hetjük, a piaci szükségleteknek megfelelően. Egyes esetekben a gyümölcs színét is javíthatjuk. Ezenkívül azt is elérhetjük, hogy az érés egy szűkebb időszakasz­ba essék. így például dohány, paradicsom és kávé esetén a gépi vagy kézi betakarítás egyetlen művelet­tel végezhető el. A növényi növekedést szabályozó szerekkel a magvak és bimbók nyugalmi állapotát befolyásol­hatjuk, hogy a magvak, illetve növények, például ananász vagy kertészeti dísznövények olyan időpont­ban csíráznak, illetve hajtanak ki, amikor a csírázás kívánatos, azonban a mag önmagában nem mutat csírázás! készséget. A bimbók kihajtását, a mag csírázását azonban késleltethetjük is, hogy fagyveszé­lyeztetett területeken a tavaszi fagyok által okozott károsodásokat elkerüljük. A növekedés szabályozók fagy elleni, szárazság el­leni ellenállást idéznek elő, illetve a talaj magas só­tartalmát is okozzák. Ezáltal olyan területeken is termeszthetünk növényeket, amelyek egyébként nem alkalmasak erre. A hatóanyagokat a szokásos módon alakíthatjuk készítményekké. így oldatokká, emulziókká, szusz­penziókká, porokká, habokká, pasztákká, granulá­tumokká, aeroszolokká, fmomkapszulákká polimer anyagokban és vetőmag-porozószerré, valamint ULV-készítményekké, illetve védőmasszába kapszu­lázott vetőmaggá. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, például olymódon, hogy a hatóanyagokat a vivő­anyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordo­zókkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergáló­­szereket és/vagy habképzőszereket is alkalmazhatunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segédoldószert is adhatunk. Fo­lyékony oldószerként például aromás vegyületeket, például xilolt, toluolt vagy alkil-naftaiinokat, kló­rozott alifás szénhidrogéneket vagy aromás vegyü­­leteket, például klór-benzolokat, klór-etiléneket vagy metilén-kloridot, alifás szénhidrogéneket, például ciklohexánt vagy paraffinokat, például kőolaj-frak­ciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metil-etil-ketont, metil-izobutil-ketont vagy ciklohexanont, erősen poláros oldószereket, így dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot és vizet 196.761 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom