196701. lajstromszámú szabadalom • Vizes diszperzió gyógyszerbevonat céljára
1 2 ju mesterséges bélnedwel (BP 80) felváltva a kapszula tartalma 15 percen belül felszabadul, 60 perc után pedig a teljes kapszulfalal szétesik. 4. példa Mátrix tabletták előállítása közvetlen préseléssel 70 rész metakrilsavból és 30 rész akrilsav-metil-észterből álló emulziós polimer és az 1. példában előállított semleges emulziós polimer 7:3 arányú latexkeverékét porlasztva szárítással porrá alakítjuk. A polimerpor 170 g-ját összekeverjük 600 g teofillinnel, 100 g mikrokristályos cellulózzal (Avicel PH 102), 20 g talkummal (DAB) és 10 g magnézium-sztearáttal (DAB), és a keveréket 18 kN nyomóerővel 12 mm átmérőjű, 450 mg tömegű és egyenként 300 mg teofillint tartalmazó tablettákká préseljük. A tablettákat USA Gyógyszerkönyv szerinti szétesést mérő készülékben, 5-ös pH-jú foszfátpufferben vizsgáljuk körülbelül 8 órát, és mérjük a hatóanyagleadást. A tabletták ez alatt az idő alatt részlegesen szétesnek a felületről induló lassú erózió következtében, és a hatóanyagot folyamatosan adják le a hatóanyagdózis 15—20%-ának megfelelő óránkénti sebességgel. 5. példa A 4. példa szerinti emulziós polimerek 85:15 arányú, 15% polimer szárazanyagtartalmú latexkeverékének 400 g-ját egy kényszerkeverőben hozzáadjuk 400 g diprofillin és 129,8 g kalcium-hidrogén-foszfát (Emcompress) keverékéhez. A nedves masszát 1,5 mm lyukbőségű szitán átpréseljük, a kapott granulátumot meleglevegős szárítószekrényben 40 °C-on egy éjszakán át szárítjuk, hogy a nedvességtartalom 2% alá csökkenjen, és újra átszitáljuk egy 1,5 mm lyukbőségű szitán. Ezt követően 6,6 g talkumot és 3,6 g magnézium-sztearátot adunk hozzá, és a szokásos előállítási körülmények között tablettákká préseljük. A prés átmérője körülbelül 12 mm, a szakítószilárdság körübelül 150 N (Pharmatest PTB 301-es típusú készülékkel mérve), az össztömeg 600 mg, ami egységadagonként 400 mg diprofillinnek felel meg. Az USA Gyógyszerkönyv szerinti Paddle-berendezésben ezek a tabletták lassú megduzzadást és szétesést mutatnak 4 óra alatt. Ez alatt az idő alatt a hatóanyag a hatóanyagdózis 25—30%-ának megfelelő óránkénti sebességgel szabadul fel. 6. példa ■ Az 1. példa szerinti emulziós polimerek 9:1 arányú latexkeverékének (szárazanyagtartalom 30%) 67 g-ját összekeverjük 190 g tisztított vízzel, majd egy kény szerkeverő ben 300 g tefillinporral (részecskeméret 110 /um alatt), és az 5. példa szerint feldolgozzuk. A szárított granulátumhoz 24 g mikrokristályos cellulózt (Avicel PH 102), 4 g talkumot és 2 g magnézium-sztearátot keverünk. Ezt a granulátum-masszát 350 g tömegű, 110-150 N szakítószilárdságú és 10 mm átmérőjű tablettákká préseljük. Az USA Gyógyszerkönyv szerinti disszoluciós vizsgálati berendezésben (2. módszer, Paddle-berendezés) ezekből a tablettákból mesterséges gyomomedvben 2 óra alatt körülbelül a bennük kötött dózis 30%a felszabadul, míg a 6,8 pH-jú gyomornedvet mesterséges bélnedvvel (BP 1980) felváltva további 3 óra út in a teljes teofillinmennyiségnek több mint 90%-a oldatba megy. 7. példa Egy metakrilsavat és etil-akrilátot azonos részarányban tartalmazó emulziós polimert és egy 1 tömegrész metakrilsav-metilésztert és 2 tömegrész akrilsav-etilésztert tartalmazó polimert 60:40 arányban tartalmazó latexkeverék (szárazanyagtartalma 30%) 176,3 g-ját homogénné keverjük polietilénglikol 6000 20%-os vizes oldatának 35 g-jával és 140 g tisztított vízzel, és 3,2 g tranilciprominszulfátot oldunk fel benne. A keveréket 0,1 mm lyukbőségű szitán keresztül 1085 cm2-es sík felületén szétterítjük és szobahőmérsékleten légkeringtet ős szárítószekrényben megszárítjuk. Egy körülbelül 500 pm vastag filmet kapunk, amely cm2-énként 3 mg hatóanyagot tartalmaz. Egy 5,5 pH-jú pufferoldattal (8,82 g nátrium-dihidrogén-foszfát x H20 és 0,39 g dinátrium-hidrogén-foszfát literenként) 34 °C-on végzett hatóanyagfelszabadítási kísérletben a hatóanyag ebből a filmből késleltetett módon, a következőképpen szabadul fel: 12 óra után 0,7 mg/cm2 24 óra után 1,0 mg/cm2 40 óra után 1,4 mg/cm2 Az ilyen gyógyszerkészítmények elsősorban a bőrön való alkalmazásra megfelelők. 8. példa Hatóanyagpor beágyazása hegesztéssel A 3. példában leírt diszperziókeverékbőj filmeket állítunk elő. A filmek vastagsága 400 pm és 160 mm széles szalagokra vágjuk fel őket. Ezeket a filmeket a mélyhúzógépen a következőképpen dolgozzuk fel. A síkfóliában körülbelül 600 kPa nyomású levegővel 80-120 °C hőmérsékleten elipszoid bemélyedéseket képezünk ki, amelyekbe a 3. példában ismertetett tejcukor-metilénkék keverék körülbelül 200 mg-nyi mennyiségeit töltjük. Ráhelyezünk egy ugyanolyan síkfóliát, és a megtöltött mélyedéseket körülbelül 100 °C hőmérsékleten felül nyomás alatt lehegesztjük ezzel a fóliával és sajtoljuk. A hegesztetett kapszulák a 3. példában leírt eljárással vizsgálva a következő felszabadulási görbét adják: mesterséges gyomornedvben 2 óra alatt a folyadék nem hatol bele, majd a kapszulatartalom legfeljebb 10 perc alatt felszabadul, a kapszulafal szétesése legfeljebb 40 perc alatt megy végbe. 9. példa Tabletták bevonása Egy 1. példa szerint előállított latexkeveréket ösz- S2 ekeverünk az ott leírt talkum-szuszpenzióval. 10 kg 12 mm átmérőjű és egyenként 500 mg hatóanyagtaitalmú acetil-szalicilsav-tablettára egy drazsirozó üst, ben folyamatosan ráporlasztjuk a fenti szuszpenziót 30 fordulat/perc forgási sebességgel, 40—50 °C-os meleg levegő betáplálása mellett, ehhez I mm fúvókaátmérőjű pneumatikus porlasztópisztolyt-és Í2Ö kPa prolasztási nyomást alkalmazunk. A porlasztási idő összesen 3,5 óra. A tablettákat egy éjszakán át a levegőn szárítjuk szobahőmérsékleten. A bevonóréteg vastagsága 5-20 pm. 196.701 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6