196701. lajstromszámú szabadalom • Vizes diszperzió gyógyszerbevonat céljára

1 2 ju mesterséges bélnedwel (BP 80) felváltva a kapszula tartalma 15 percen belül felszabadul, 60 perc után pe­dig a teljes kapszulfalal szétesik. 4. példa Mátrix tabletták előállítása közvetlen préseléssel 70 rész metakrilsavból és 30 rész akrilsav-metil-ész­­terből álló emulziós polimer és az 1. példában előállí­tott semleges emulziós polimer 7:3 arányú latexkeve­­rékét porlasztva szárítással porrá alakítjuk. A polimer­­por 170 g-ját összekeverjük 600 g teofillinnel, 100 g mikrokristályos cellulózzal (Avicel PH 102), 20 g tal­­kummal (DAB) és 10 g magnézium-sztearáttal (DAB), és a keveréket 18 kN nyomóerővel 12 mm átmérőjű, 450 mg tömegű és egyenként 300 mg teofillint tartal­mazó tablettákká préseljük. A tablettákat USA Gyógyszerkönyv szerinti szét­esést mérő készülékben, 5-ös pH-jú foszfátpufferben vizsgáljuk körülbelül 8 órát, és mérjük a hatóanyagle­adást. A tabletták ez alatt az idő alatt részlegesen szétesnek a felületről induló lassú erózió következté­ben, és a hatóanyagot folyamatosan adják le a ható­anyagdózis 15—20%-ának megfelelő óránkénti sebes­séggel. 5. példa A 4. példa szerinti emulziós polimerek 85:15 ará­nyú, 15% polimer szárazanyagtartalmú latexkeveré­­kének 400 g-ját egy kényszerkeverőben hozzáadjuk 400 g diprofillin és 129,8 g kalcium-hidrogén-foszfát (Emcompress) keverékéhez. A nedves masszát 1,5 mm lyukbőségű szitán átpréseljük, a kapott granulá­tumot meleglevegős szárítószekrényben 40 °C-on egy éjszakán át szárítjuk, hogy a nedvességtartalom 2% alá csökkenjen, és újra átszitáljuk egy 1,5 mm lyukbősé­gű szitán. Ezt követően 6,6 g talkumot és 3,6 g mag­­nézium-sztearátot adunk hozzá, és a szokásos előállí­tási körülmények között tablettákká préseljük. A prés átmérője körülbelül 12 mm, a szakítószilárdság körübelül 150 N (Pharmatest PTB 301-es típusú ké­szülékkel mérve), az össztömeg 600 mg, ami egység­adagonként 400 mg diprofillinnek felel meg. Az USA Gyógyszerkönyv szerinti Paddle-berendezésben ezek a tabletták lassú megduzzadást és szétesést mutatnak 4 óra alatt. Ez alatt az idő alatt a hatóanyag a ható­anyagdózis 25—30%-ának megfelelő óránkénti sebes­séggel szabadul fel. 6. példa ■ Az 1. példa szerinti emulziós polimerek 9:1 ará­nyú latexkeverékének (szárazanyagtartalom 30%) 67 g-ját összekeverjük 190 g tisztított vízzel, majd egy kény szerkeverő ben 300 g tefillinporral (részecskemé­ret 110 /um alatt), és az 5. példa szerint feldolgozzuk. A szárított granulátumhoz 24 g mikrokristályos cellulózt (Avicel PH 102), 4 g talkumot és 2 g magné­­zium-sztearátot keverünk. Ezt a granulátum-masszát 350 g tömegű, 110-150 N szakítószilárdságú és 10 mm átmérőjű tablettákká préseljük. Az USA Gyógyszerkönyv szerinti disszoluciós vizsgálati berendezésben (2. módszer, Paddle-berende­­zés) ezekből a tablettákból mesterséges gyomomedv­­ben 2 óra alatt körülbelül a bennük kötött dózis 30%­­a felszabadul, míg a 6,8 pH-jú gyomornedvet mester­séges bélnedvvel (BP 1980) felváltva további 3 óra út in a teljes teofillinmennyiségnek több mint 90%-a oldatba megy. 7. példa Egy metakrilsavat és etil-akrilátot azonos résza­rányban tartalmazó emulziós polimert és egy 1 tö­megrész metakrilsav-metilésztert és 2 tömegrész akril­­sav-etilésztert tartalmazó polimert 60:40 arányban tartalmazó latexkeverék (szárazanyagtartalma 30%) 176,3 g-ját homogénné keverjük polietilénglikol 6000 20%-os vizes oldatának 35 g-jával és 140 g tisztított vízzel, és 3,2 g tranilciprominszulfátot oldunk fel ben­ne. A keveréket 0,1 mm lyukbőségű szitán keresztül 1085 cm2-es sík felületén szétterítjük és szobahő­mérsékleten légkeringtet ős szárítószekrényben meg­szárítjuk. Egy körülbelül 500 pm vastag filmet ka­punk, amely cm2-énként 3 mg hatóanyagot tartal­maz. Egy 5,5 pH-jú pufferoldattal (8,82 g nátrium-di­­hidrogén-foszfát x H20 és 0,39 g dinátrium-hidrogén­­-foszfát literenként) 34 °C-on végzett hatóanyagfel­­szabadítási kísérletben a hatóanyag ebből a filmből késleltetett módon, a következőképpen szabadul fel: 12 óra után 0,7 mg/cm2 24 óra után 1,0 mg/cm2 40 óra után 1,4 mg/cm2 Az ilyen gyógyszerkészítmények elsősorban a bő­­rön való alkalmazásra megfelelők. 8. példa Hatóanyagpor beágyazása hegesztéssel A 3. példában leírt diszperziókeverékbőj filmeket állítunk elő. A filmek vastagsága 400 pm és 160 mm széles szalagokra vágjuk fel őket. Ezeket a filmeket a mélyhúzógépen a következőképpen dolgozzuk fel. A síkfóliában körülbelül 600 kPa nyomású levegővel 80-120 °C hőmérsékleten elipszoid bemélyedéseket képezünk ki, amelyekbe a 3. példában ismertetett tej­­cukor-metilénkék keverék körülbelül 200 mg-nyi mennyiségeit töltjük. Ráhelyezünk egy ugyanolyan síkfóliát, és a megtöltött mélyedéseket körülbelül 100 °C hőmérsékleten felül nyomás alatt lehegeszt­­jük ezzel a fóliával és sajtoljuk. A hegesztetett kapszu­lák a 3. példában leírt eljárással vizsgálva a következő felszabadulási görbét adják: mesterséges gyomornedv­ben 2 óra alatt a folyadék nem hatol bele, majd a kap­szulatartalom legfeljebb 10 perc alatt felszabadul, a kapszulafal szétesése legfeljebb 40 perc alatt megy végbe. 9. példa Tabletták bevonása Egy 1. példa szerint előállított latexkeveréket ösz- S2 ekeverünk az ott leírt talkum-szuszpenzióval. 10 kg 12 mm átmérőjű és egyenként 500 mg hatóanyagtai­­talmú acetil-szalicilsav-tablettára egy drazsirozó üst, ben folyamatosan ráporlasztjuk a fenti szuszpenziót 30 fordulat/perc forgási sebességgel, 40—50 °C-os me­leg levegő betáplálása mellett, ehhez I mm fúvókaát­­mérőjű pneumatikus porlasztópisztolyt-és Í2Ö kPa prolasztási nyomást alkalmazunk. A porlasztási idő összesen 3,5 óra. A tablettákat egy éjszakán át a leve­gőn szárítjuk szobahőmérsékleten. A bevonóréteg vastagsága 5-20 pm. 196.701 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom