196698. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ipari takarmányok és élelmiszeralapanyagok előállítására

1 2 A találmány ipari takarmányok és élelmiszeralap­anyagok előállítására alkalmas berendezésre vonatko­zik. Közelebbről a találmány tárgya berendezés ipari takarmányok és élelmiszcralapanyagok előállitására, elektromotorral, erőátviteli szervvel, tengellyel, meg­hajtó elektromotorral ellátott adagolóval, extruder­­házzal és abban elrendezett, csigalevéllel ellátott csi­gatengellyel, továbbá daraboló késsel. Ismeretes, hogy az ipari takarmányok porszerű komponensei az extruderek csigás présein keresztül­haladva a fokozódó súrlódás hatására felmelegszenek, és expandálódnak. így a keményítőtartalmú anyagok zsclatinizálódnak, a kristályszerkezettel rendelkező anyagok — mint a karbamid — elfolyósodnak, a gabo­nafélék héjrészei felrepednek, és a liszter felülete meg­növekszik. Ez utóbbi esetben a megnövekedett felület 2-3-szor nagyobb abszorbcióra képes, azonban anya­gonként eltérő módon és minőségben. Az ismert extruder berendezések, például a KMZ-2 típusú, extruderek alkalmazásakor úgy próbálnak a je­lenlevő komponensek eltérő viselkedésén változtatni, hogy a nagyon tapadó anyagokat folyadékkal perme­tezik, zsírok rávitelével csúszósabbá teszik, esetenként pedig földpátokkal, például bentonittal csökkentik az anyag átfolyási sebességét, illetve késztetik az anyagot nagyobb súrlódásra, ezáltal előidézve a magasabb hő­mérsékletet. Az ismert extruder berendezések alkalmazásakor sokszor nehezen érhetők el a komponensek optimális beltartalmi értékei, s előfordul, hogy nem kielégítő a feltárás mértéke, mivel az anyag nem éri el a kívánt hőmérsékletet. Közismert, hogy a kérődző állatok (szarvasmarhák, juhok) összetett gyomrában élő protozák egységnyi keményítő jelenlétében képesek a nem valódi fehérje nitrogénjét (NPN) baktériumfehéijévé átalakítani. Ahhoz azonban, hogy a takarmányokban lévő, nem fe­hérje jellegű nitrogéntartalmú anyag, például a kar­bamid ne okozzon mérgezést, a karbamid oldódását le kell lassítani. Ez a hatás elérhető az extruder pré­sekkel, ahol a súrlódási hő hatására elfolyósodott kar­bamid elegyedik a magas hőmérsékletű, zselatinizáló­­dott keményítővel, és együttesen expandálódnak. Az így expandálódott keverék a bendőben lassan oldó­dik, s a lassú oldódás lehetővé teszi a baktériumfehér­jévé alakulást, azaz az anyag hasznosulását. Minél tö­kéletesebb az expandálódás, annál jobb a hasznosulás, ami a keményítők hasznosulásánál a 20—25%-ot is el­érheti. Sok esetben azonban nem melegszik fel kel­lően az extruderben lévő anyag, és így nem kielégítő mértékű a feltáródása, például a keményítő csupán el­­csrizesedik, a karbamid nem folyósodik el, és az ext­­rudcrből kikerült termék komponensei szétosztályo­­zódnak. Gyakran ezzel ellenkező hatás is előfordul: olyan nagy mértékű a súrlódás, hogy a létrejövő magas hő­mérsékleten valósággal elég az anyag. Ilyenkor a por­keverékek elégnek, teljesen összeállnak. Az ilyen ter­mék nem használható fel, sőt, a túlzott mértékű fel­­melegedés hatására az egyes komponensek szinte bele­kötnek a csigaprés járataiba, esetleg szétrepesztik a prés palástját. A különböző anyagok az extrudáló kezelésnél el­térő hőmérsékletet igényelnek. Például a körődző állatoknak adható talurmányok 120-140 °C-on ex­pandálódnak optimálisan, ekkor a legmegfelelőbb a termék megjelenési formája, keménysége és íze. Az emberi fogyasztásra alkalmas gabonapelyhek, például a kukoricagrízből extrudált termék 130 °C- on a legkedvezőbb ízű, ekkor kellemes karamellizá­­lódás jön létre. Ezek az előnyös tulajdonságok csak adott nyomáson és hőmérsékleten Végzett extrudálás­­sal érhetők el. Az ismert extrudáló berendezések nem alkalmasak a kényes extrudáló technológiák megvalósítására, ezért az előállított takarmányok vagy emberi fogyasz­tásra szolgáló készítmények csak részben rendelkez­nek az extrudálással egyébként elérhető előnyös tulaj­donságokkal. Az ismert berendezések további hátránya: nem alkalmasak nagyüzemi termelésre, mivel az extrudercsiga élettartma legfeljebb néhány hónap, az extruder tisztítása és szerelése nehézkes, a technoló­giai folyamat az extrudálandó anyag mennyiségével nem irányítható, a nyersanyag számára legkedvezőbb technológiához a gép nem állítható be. Az ismert berendezéseknél az extrudálandó keve­rék összetételével kell az alkalmazott berendezéshez és technológiához igazodni, s nincs mód ennek for­dítottjára. A találmány célja az ismert berendezésekkel kap­csolatos hátrányok kiküszöbölése, és olyan berende­zés biztosítása, amely alkalmas optimális minőségi jellemzőjű extrudált takarmányok és élelmiszeralap­anyagok nagyüzemi előállítására. Azt találtuk, hogy a fenti célt elérjük egy olyan be­rendezéssel, amelynél az extruderház az extrudlási hő­mérséklet beállítására — célszerűen kettősfalú — kö­pennyel van kialakítva, az extrudert működtető elekt­romotorral az erőátviteli szerven át összeköttetésben lévő tengely peremes tartószerven keresztül van kény­szerkapcsolatban a csigatengely egyik végével, a csiga­levelek menetemelkedése és horonymélysége a csiga­tengely mentén eltérő, célszerűen a csigatengelynek a daraboló késhez közeleső vége Irányába csökkenő. A találmány szerinti berendezést közelebbről az 1. ábra segítségével mutatjuk be, amely a berendezés egy példaképpen! kiviteli alakjának vázlatos felépítését szemlélteti. Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti be­rendezés lényegében a 14 gépállványhoz rögzített 10 adagolóból és a 4 extruderházból áll. A 10 adagoló meghajtását a 15 elektromotor biztosítja a 4 extruder­ház 9 köpennyel van kialakítva, amely célszerűen két-, tősfalú. A 9 köpenyben hőátadó közeget áramolta­tunk, s ezzel beállíthatjuk az extrudálás optimális hő­mérsékletét. A 4 extruderházban elrendezett 5 csiga­tengely meghajtására az 1 extrudert működtető elekt­romotor szolgál, amellyel a 2 erőátviteli szerven, elő­nyösen tengelykapcsolón és a 3 fogaskerékpáron át összeköttetésben lévő 7 tengely közvetítésével a 6 hajtóműházban elhelyezkedő 8 peremes tartószerven keresztül van kényszerkapcsolatban az 5 csigatengely egyik vége. Az 5 csiga tengely meghajtását biztosító kényszerkapcsolat például ékkel vagy bordával törté­nő meghajtás lehet, az 5 csigatengelynek külön csap­ágyazása nincs. Az 5 csigatengely a 13 csigalevelekkel van ellátva, amelyek menetemelkedése és horonymélysége az 5 csigatengely mentén eltérő, célszerűen a menetemel­kedés az 5 csigatengelynek a 11 daraboló késhez kö­zeleső vége irányába csökkenő. 196.698 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom