196688. lajstromszámú szabadalom • Morfolin és fenilamid származékokat tartalmazó szinergetikus gombaölő és növényi növekedést szabályozó készítmények
1 2 A találmány gombaölő- és növényi növekedést szabályozó szerekre, valamint növényvédelmi felhasználásukra vonatkozik. Az alkil-morfolin származékokat lisztharmatgombák (Ascomycetes) elleni védekezésre használják (11 64 152, 11 98 125 és 26 56 747 számú német szövetségi köztársasági szabadalmi leírások, 140 412 német demokratikus köztársasági leírás). A fenil-amid származékokat a gyakorlati növényvédelemben a növényi kórokozó petesprórás gombák (Domycetes) ellen alkalmazzák gombaölőszer - hatóanyagként (R. Wegler: Chemie der Pflanzenschutzund Schaedlingsbekaemfungsmittel, 6. kötet). A fentebb említett hatóanyagcsoportok viszonylag szűk hatásspektruma miatt javasolták mind a morfolin- származékokat tartalmazó gombaölőszerek (13 40 40, 10 44 16, 11 10 14, 11 63 84,12 10 13, 15 54 81 és 15 75 92 számú német demokratikus köztársaságbeli szabadalmi leírások, és 26 33 874 27 07 709, 27 18 721 és 28 35 253 számú német szövetségi köztársasági szabadalmi leírások), mind a fenilamid származékokat tartalmazó gombaölőszerek (26 873 és 38 570 számú európai szabadalmi leírások, 30 21 068 és 33 01 282 számú német szövetségi köztársasági szabadalmi leírások, 2 017 496 számú nagybritanniai szabadalmi leírás és 82 128 609 japán szabadalmi leírás) más gombaölőszerekkel történő kombinált alkalmazását. Több területen azonban a hatáserősség és a hatásspektrum javításra szorul. A morfolin és fenilamid származékok önmagukban alkalmazva, már terapeutikus dózisokban is károsan befolyásolhatják a megvédendő kultúrnövény fejlődését (a növekedés gátlása illetve abnormális serkentése révén). Ezen káros mellékhatások ellensúlyozására elvileg mód nyílna ismert növekedésszabályozók (CCC, gibberellinsav, auxin, cítokinin) kombinált alkalmazása révén, azonban az ismert vegyületek élelmezésegészségügyi, vagy alkalmazásbiztonsági okokból korlátozottan alkalmazhatók, illetve nem járulnak hozzá a célszervezetek elleni hatás fokozódásához, azaz nem csökken a környezet peszticid terhelése. A találmány célja új gombaölő- és növényi növekedést szabályozó szerek kidolgozása. A találmány szerinti gombaölőszerek morfolin- és fenilamid származékok alkalmas formába kiszerelt olyan optimális arányú keverékeit jelentik, melyek növényvédelmi célból történő felhasználása elősegíti a fenil-amid-származékok iránti ellenállóság gyors kialakulásának megakadályozását, kiküszöböli a hatóanyagok növényekre gyakorolt káros mellékhatásait, és a hatásspektrum kiszélesedése mellett a termésveszteséget okozó célszervezetek korábbinál hatékonyabb visszaszorítását teszik lehetővé a környezet peszticid terhelésének egyidejű csökkentése mellett. Megállapítottuk, hogy az olyan keverékek, melyek a következő morfolin-származékok közül kiválasztott gombaölő hatóanyagot (A) azaz N-tridecil-2,6-dimetil-morfolint (tridemorf) (1), N-ciklododecil-2,6-dimctil-morfolint (dodeinorf) (2) N-(n-dodecil)-2,6-dimetil-morfolin és N-(n-dodecil-2,5-dimetil-morfolin 4 : 1 t arányú keveréke (aldimorf) (3), 4-(3-p-terc-butil-fenil)-2-metil-nropil)-2,6-cisz-dimetil--morfolint (fenpropimorf) (4), vagy sósavas vagy dimetilszulfátos sójukat és a következő fenilamid-származékok közül kiválasztott gombaölő hatóanyagot (B), azaz N-(2,6-dimetil-fenil)-N-furoil-2-alan in-metil-észtert (furalaxil), (5), N-(2,6-dimetil-fenil)-N-klór-acetil-alanin-metil-észtert (CCA 29 212) (6), N-(2,6-dimetil-fenil)-N-fenil-acetil-alanin-metil-észtert (benalaxyl), (7), 2- klór-N-(2,6-dimetil-fenil)-N-(tetrahidro-2-oxo-3-furani))-acetamidot (ofurace) (8), 3- klór-N-)tetrahidro-2-oxo-3-furanil)-ciklopropán-karboxanilidet (cíprofuram) (9), 2-metoxi-N-(2-oxo-1,3-oxazolidin-3-il)-N-(2,6-dimetil-feníl)-acetamidot (oxadixil) (10), N-oxazol-5-iI-N-(2,6-xilil)-alanin-metil-ész tért (LAB 149202F) (11), N-(2,6-dimetil-fenil)-2-metoxi-N-(tetrahidro-2-oxatien 3-il)-acetamidot (RE 26940) (13) keverékben tartalmaznak, kiváló gombaölő hatást mutatnak növényi kórokozó gombák ellen, és a növények fejlődését kedvezően befolyásolják. A hatóanyag kombinációkkal kiváltott kedvező hatások a petesprórás gombák esetében szinergetikus jelenségen alapulnak. Előnyös az új kombinációk szélesebb felhasználhatósági területe, mely a gyakorlatban lehető vé teszi a lisztharmatgombák (Ascomycetes) és a peronoszpórafélék (Domycetes) egyidejű irtását. Néhány növényfajnál az intcrnodium gátlását érhetjük el, ami növeli a növény stabilitását. Mivel a keverékben szereplő két komponens hatásmódja egymástól eltérő, továbbá a célszervezetnek tekintett petesprórás gombák (Domycetes) egyedfejlődésük egyes szakaszaiban lényegesen eltérő érzékenységet mutatnak irántuk, együttes alkalmazásuk nagymértékben csökkenti a rezisztencia kialakulásának valószínűségét, ami — az egyes komponensek önmagukban történő felhasználásához képest — a kombinált készítmények várható piaci élettartamát megnöveli. A találmány szerinti új kombinációkkal a növényeket vagy növényi részeket károsító gombák irthatok. A két komponens szisztematikus tulajdonságai alapján az újonnan fejlődő növényi részek is védettek a gombafertőzés ellen, továbbá a szinergista kölcsönhatás, ellentétben a korábban javasolt és használt kombinációkkal, a gazdanövényüket szisztematikusan fertőző (szövetmélyi) kórokozók ellen is érvényesül, így a javasolt új kombinációk ez esetben is védelmet nyújtanak. A találmány szerinti új kombinációk a következő növényi kórokozó gombacsoportok ellen hatékonyak: Ascomycetes,(például Erysiphe, Sclerotinia és Venturia fajok), Basidiomycetes (például Rhizoctonia fajok) és Oomycetes (például Phytophthora, Peronospora és Plasmopara fajok). A találmány szerinti kombinációk használata előnyösen befolyásolja a kórokozók populációinak visszaszorítása mellett a haszonnövények növekedését például gabonaféléknél, zöldségféléknél (uborka, paradicsom), napraforgónál, dísznövényeknél, stb. Az alkalmazásra javasolt dózisokban fitotoxikus hatások nem fordulnak elő. A vetőmag minősége nem romlik. A komponensek kombinált alkalmazása következtében fellépő gombaölő hatás jelentős a terméshozam biztonsága szempontjából. Továbbá a szinergetikus kölcsönhatás miatt a környezet in situ növényvédőszer terhelése csökken, és különös előnyként jelentkezik ebben a vonatkozásban, hogy a nuklein-196 688 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
