196687. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid, poralakú vetőmagkezelő készítmény
1 2 nálható hordozóanyagot tartalmaz. Az itt használt „száraz” kifejezés szilárd formát jelent, a folyékony formával szemben, és nem víz jelenlétére vagy hiányára utal. A „poralakú” kifejezés port jelent. A „fitotoxikus” vagy „nem-fitotoxikus” kifejezés a maghoz vagy magonchoz való fitotoxicitás meglétére vagy hiányára utal. A „környező hőmérséklet” egy anyagra vonatkozóan bármilyen hőmérsékleti tartományban, ami az anyag adott célra való felhasználásakor előfordul. Az inszekticid hatóanyagra vonatkozóan a környező hőmérséklet egyedül vagy más anyagokkal keverve való alkalmazáskor a körülbelül 10 -50°C hőmérsékleti tartományt jelenti. A találmány szerinti vetőmagkezelő készítmény gyakorlatilag olyan nem-fitotoxikus, poralakú, száraz készítmény, amely a) 20-60 tömeg% 2,5-dihidro-2,2-dimetil-7-benzofurani! (/di-n-butil/-aminoszulfenil)-(metil)-karbamát hatóanyagot, b) 545 tömegű etilénglikol, propilén-glikol, trimetilén-glikol, glicerin, 300—500 molekulatömegű polietilén-glikol, 200-400 molekulatömegű polipropilén-glikol. 1000 2000 molekulatömegű, 25-60°C hőmérséklettartományban 0,150-0,800 Pa. s. viszkozitású etilén-oxid-propilén-oxid blokkpolimer vagy 300-500 molekulatömegű, 25-60°C hőmérséklettartományban 0,200-0,500 Pa. s. viszkozitású polialkilén-glikoléter kötő- és fitotoxicitást csökkentő anyagot, c) 0,5—5 tömeg% diszpergálószert, előnyösen nátrium-lignin szulfonátot, d) 30-50 tömeg% hordozóanyagot, előnyösen lecsapott szilícium-dioxidot, víztartalmú kalcium-szilikátot, víztartalmú alumínium magnézium-szilikátot, attapulgitot, kaolint, montmorrillonitot, talkumot, pirofillitet vagy diatomaföldet, valamint e) 14 tömeg% stabilizálószert, előnyösen epoxidált szójaolajat és kívánt esetben f) színezéket tartalmaz. A találmány szerinti száraz vetőmagkezelő készítmény hatóanyaga a 2,3-dihidro-2,2,-dimetil-7-benzofuranil (/di-n-butil/-aminoszulfenil)-(metil)-karbomát (a továbbiakban karboszulfát), amely a kereskedelemben kapható inszekticid, a karbofurán N-szulfenilezett származéka, és a 4 006 231 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti. Az inszekticid hatóanyag a készítmény 20-60, előnyösen 20-50 tömeg%-a. A legtöbb esetben a hatóanyag koncentráció 20—35 tömeg%, leggyakrabban 20—30 tömeg%. Az alábbi 2. és 3. példa 25 tömeg%os karboszulfán készítmény, a 4. példa pedig 30 tömegű-ős karboszulfán készítmény előállítását írja le. A találmány szerinti vetőmagkezelő készítmény glikol vagy glikol-származék komponense többcélú adalékanyag. Porosodásgátló hatása mellett, ha több hidroxilcsoportot tartalmazó vegyület, akkor a száraz szilikát hordozóanyagok számára mint „savas melegpont” dezaktivátor viselkedik. Elsődleges funkciója mégis az, hogy kötőanyagként hozzá ragasztja a készítményt a magokhoz és fitotoxicitást csökkentő szerként csökkenti az inszekticid hatóanyagnak a magokra és magoncokrá gyakorolt fitotoxicitását. A glikolt vagy glikolszármazékot előnyösen úgy keverjük a vetőmagkezelő készítményhez, hogy a hatóanyagot és a száraz hordozóanyagot tartalmazó keverőbe fecskendezzük. Ennek megfelelően a fitotoxicitást csökkentő kötőanyagnak a környezeti hőmérséklete, vagy enyhe melegítéskor, például körülbelül 60°C hőmérsékletig fecskendezhető folyadéknak kell lennie. Előnyös kötő-fitotoxicitást csökkentő anyag a körülbelül 400 moiekulatömegű polietilén-glikol. A kötő- és fitotoxicitást csökkentő anyag kötőanyag funkciója miatt több anyagot kell használnunk, mint amire szükség volna a hatékony fitotoxicitás-csökkentő hatás eléréséhez: ha a készítményben a kötőanyag-hatás eléréséhez elegendő mennyiség van jelen, ez biztosítja a megfelelő fitotoxicitás-csökkentő hatást is. A használt inszekticid hatóanyag jellemző kártevőirtó aktivitásától függően a hatékony inszekticid hatás eléréséhez szükséges az, hogy a inszekticid hatóanyag magokra való felhordásának mértéke az általában 0,1—2,0 tömegű», előnyösen 0,1-1,0 tömeg% legyen, a kezelt magok tömegére vonatoztatva. Ilyen felhordási érték eléréséhez a fitotoxicitást csökkentő kötőanyagnak a készítmény 5—45 tömeg%-ának, előnyösen 20-45 tömeg%-ának kell lennie, természetesen attól függően hogy milyen az inszekticid hatóanyag koncentrációja a készítményben, mekkora a száraz hordozóanyag és az esetleges egyéb adalékanyagok tömege, és milyen a magok felületének textúrája. Ha nagy a kívánt felhordási mérték, vagy a kezelni kívánt magok sima felületűek, ami meggátolja a hatékony kötődést, akkor előnyösen nagy inszekticid hatóanyag koncentrációt és egy erősen szorptív hordozót alkalmazni, ezáltal csökkentve a magokra felhordandó készítmény tömegét. A találmány szerinti vetőmagkezelő készítményben a hordozóanyag inert, a mezőgazdaságban alkalmazható (nem-fitotoxikus), szorptív anyag kell legyen, amely viszonylag nagy folyadéktérfogatok abszorbeálására vagy adszorbeálására alkalmas. A sziliem m-dioxidok és a szilikátok különösen megfelelőek, így a lecsapott szilicium-dioxid, a víztartalmú kalcium-szilikát, és a különféle víztartalmú alumínium-magnézium-szilikátok, valamint az irodalomban ismertetett közönségesen használt keverékek, mint az attapulgit, kaolin, montmoillonit, talkum, pirofillit és diatomit. Igen nagy szorptív kapacitása miatt előnyös hordozóanyag a víztartalmú kalcium-szilikát. A használt hordozóanyag-mennyiség annyi kell legyen, hogy poralakú szilárd készítmény képződjék. Ez rendszerint a készítmény tömegének 10—70%-a, előnyösen 25-50%-a, attól függően, hogy milyen a választott hordozóanyag szorpciós kapacitása és milyen az aktív hatóanyag kívánt koncentrációja. Sok száraz hordozóanyag, főként a sziheium-dioxid alapú anyagok sav-aktív-helyeket — „savas mek gpontokat” - tartalmaz, amelyek katalizálhatják a velük kapcsolatba kerülő savasan bomlékony anyagok bomlását. Számtalan, kereskedelemben kapható inszekticid, így a karboszulfán is savérzékeny, és ilyen savas aktív helyek jelenlétében egy idő után elbomolhat. Ezért, a használt hordozó és a inszekticid természetétől függően, a találmány szerinti vetőmagkezelő készítmény előnyösen tartalmazhat valamilyen sav-közömbösítő szert vagy dezaktivátort. A dezaktivátor bármilyen alkohol, amin, keton, vagy az irodalomban ilyen célra használt gyengén bázison szerves vegyület lehet. A több hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületek, így a dietilénglikol vagy egyéb glikolok előnyösek, Ha a vetőmagkezelő 196 687 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 r 55 60 3
