196673. lajstromszámú szabadalom • Automatikus feleletválasztós teszt vizsgáztató berendezést megvalósító kapcsolási elrendezés
1 19(5 673 2 Az oktatásban szükség van arra, hogy az oktató (továbbiakban tanár) meggyőződjék arról, hogy az oktatottak (továbbiakban tanulók) hogyan sajátították el a megtanulandó anyagot. Ennek egyik legismertebb cs leggyorsabb módja az úgynevezett feleletválasztós teszt. A tesztvizsgánál a tanulók kérdéseket kapnak több lehetséges válasszal (általában 3 vagy 4 válasz). A válaszok közül csak az egyik válasz helyes. A tanuló az adott válaszok közül választja ki az általa helyesnek véltet. A tanuló tudásszintje a kiválasztott válasz és a helyes válasz összehasonlításával felmérhető. A teszt vizsga legismertebb, legegyszerűbb módja a tesztlapokkal történő vizsgáztatás. Minden tanuló kap egy sokszorosított tesztlapot. A lap kérdéseket és az egyes kérdésekre adható válaszokat tartalmazza. A tanuló elolvassa a kérdéseket és a válaszok közül kiválasztja és megjelöli az általa helyesnek véltet. A tesztlapok összegyűjtése után a kiértékelést a tanár végzi. így a tanulók levizsgáztathatok, ill. tudásszintjük felmérhető. Ennek a módszernek több hátránya van:- a tesztlapokat sokszorosítással elő kell állítani. A lapokon a kérdések és a válaszok kötött sorrendfiek. A tesztlapok egyszeri felhasználása után az nein tekinthető titkosnak,- a tesztláp megszerzésével, kidolgozásával és a helyes válaszok sorszámának felírásával úgynevezett „puska” készíthető. A tanulók a „puska” felhasználásával a tudásszint felmérését meghamisítják,- a tesztlápon szereplő kérdések közül néhánynál a tanuló időt takaríthat meg és ezt a megtakarított időt a számára nehezebb kérdés megválaszolására használhatja fel. Ez rontja a felmérés realitását,- a kiértékelés jelentős munkát jelent a tanár részére. A kitöltött tesztlapokat egyenként és kérdésenként kell megvizsgálni. A helyes válaszokat össze kell adni. Pl. 30 tanuló és 50 kérdés esetén ez 1500 összehasonlítás. Ez nagy figyelmet és sok időt igénylő munka. Lényegesen jobb megoldás, amikor minden tanuló kap egy intelligens egységet, célszerűen mikroszámítógépet. A tanuló mikroszámítógépe megjeleníti a kérdéseket és a válaszokat. A kérdések sorrendje mindig más és más lehet a mikroszámítógép intelligenciájából következően, ezért „puska” nem készíthető. A tanuló a billentyűzeten beírja az általa helyesnek vélt választ. A mikroszámítógép a beírt választ összehasonlítja a helyes válasszal és a helyesen beírt válaszokat összesíti. Ez a módszer automatikus vizsgáztatást tesz lehetővé. Ennek a megoldásnak egyetlen hátránya, hogy túl drága. Ha vizsgáztatásra csak egy mikroszámítógépet használnak, akkor az előbbi módszer mellett több tanuló esetén a vizsgáztatási idő nő meg irreálisan. A fenti megoldásoknál felmerülő hátrányokat szünteti meg a tárgyi találmány. A találmány célja egy olyan automatikus feleletválasztós teszt vizsgáztató berendezés megvalósítása, mely- mentesíti a tanárt a fárasztó, nagy figyelmet igénylő munkától,- a tanulók tényleges (puskázás kizárt) tudásszintjének gyors (gyakorlatilag azonnali) és tévedésmentes felmérésére alkalmas,- az alkalmazás egyszerűsége, automatikus volta, gyorsasága lehetővé teszi a gyakori alkalmazást. Ez pedig elősegíti a tanulók tudásszintjének elmélyítését, a tanult anyag besulykolását, — a berendezés alacsony árszínvonala minden oktatási intézménynek tegye lehetővé az alkalmazást. A találmány szerint megvalósított automatikus feleletválasztós teszt vizsgáztató berendezés (lásd f. ábra) egy központi egységből - célszerűen mikroszámítógépből — és hozzá kapcsolódó számítógép monitorból, egy kép megjelenítésre alkalmas eszközből és a központi egységhez egymás után kötött, a tanulóknál elhelyezett, elektronikával és billentyűzettel ellátott „n" darab állomásokból áll. Az állomások darabszáma elvileg tetszőleges és az összekötő vezetékekkel úgy vannak összekötve, hogy az állomások kimenete az azokat felfűző vezetéken szomszédos állomás bemenetére csatlakozik. Ennek megfelelően az állomásokat a központtal összekötő gerincvezeték az állomásokat egymás után, sorosan fűzi fel. Azonosítási számuk a központi egységtől a gerincvezetéken távolodva a rákapcsolt állomások sorszámával azonos. A találmány szerinti berendezés a támasztott követelményeket a minimális huzalozás igényével, moduláris felépítésével, egyszerű áramkörökkel megvalósított adatátviteli rendszerével és egyetlen, mikroszámítógép szintű központi egység alkalmazásával éri cl. A kérdéseket és a hozzá tartozó válaszokat a tanulók a megjelenített képen látják. A képmegjelenítésre alkalmas eszköz diavetítőgép vagy egyéb képmegjelenitésre alkalmas eszköz (tv-monitor). A képek megjelenítését a központi egység vezérli. A képen nemcsak a kérdések és a válaszok vannak, hanem a tanulók által nem látható módon helyes válasz BCD kódja is. Diavetítőgépes képmegjelenítés esetén a diaképek tanulók elől kitakart része tartalmazza ezt az optikai kódot az alábbiak szerint: A kitakart képrészen két azonos méretű négyzet található. A négyzetek sötét vagy világos volta határozza meg a helyes válasz kódját az alábbi igazságtábla alapján: Helyes válasz Első négyzet Második négyzet kódja 1 sötét világos 2 világos sötét 3 világos világos 4 sötét sötét A megállapított gondolkodási idő letelte után a központi egység beolvassa a tanulók által az állomásokon beállított válaszokat. Leolvassa a helyes válasz kódját, ez alapján kiértékeli a válaszokat, az eredményt letárolja és utasítást ad a kép váltására. Az optikai kód leolvasására a vetítőgépbe épített fényérzékelő elem szolgál. Az állomásokon beállított válaszok kiolvasását a központi egység az állomások egymás utáni, sorrendben történő lekérdezésével, lépésenként végzi. A képek sorrendjének felcserélésével is a „puska” készítése lehetetlenné válik. 5 10 15 20 25 30 35 10 15 30 35 30 35 2
