196670. lajstromszámú szabadalom • Berendezés utasok számlálására és statisztikai kiértékelésére, valamint jegyérvényesítés ellenőrzésére
1 196 670 2 A V 2. ábra (JK), érvényes bérlctcllcnőrzők (BK), ajtónként egy ajtóállapot érzékelő (AJ), a jármű kilométcrszámlálójáról működtetett távolság jeladó (TA) és illetéktelen beavatkozást érzékelő (IB) is csatlakoztatva van. A találmány tárgya berendezés utasok számlálására és statisztikai kiértékelésére, valamint jegyérvényesítés ellenőrzésére tömegközlekedési járműveken. Ha a járatsűrűség tervezéséhez az utasforgalomban résztvevők számát akarjuk meghatározni, akkor az eladott jegyek számából nem következtethetünk egyértelműen a keresett adatra, mivel egyrészt az utasok nagy része bérlettel utazik, másrészt az eladott jegyek a távolsági járatok kivételével bármelyik járaton felhasználhatók. Az utasforgalomban résztvevők számának meghatározásához és a napszakok szerinti megoszlásának nagy jelentősége van a járatok sűrűségének optimális méretezésénél. Az utasszámlálás jelenleg legelterjedtebb módszere az eseti reprezentatív fchnéréscs adatgyűjtés és annak statisztikai kiértékelése. Mint minden statisztikai becslés, ez a módszer is csak bizonyos hibaszázalékkal képes az utasok számát meghatározni. Ennek a hibának a kiküszöbölését csak a minden utasra kiterjedő, száz százalékos utászszámlálás tudná biztosítani, ami a jelenleg ismert módszerekkel nem vagy csak nagyon költségesen valósítható meg. Ismeretes utasszámlálásra olyan módszer is, amelynél a járművön elhelyezett mérőcella segítségével határozzák meg a jármű terhelt súlyát és ebből vonják le a jármű önsúlyát. Az így nyert hasznos terhelést 75 kg-os átlagos tömeggel osztva hozzávetőleges adatot kapnak a járművön utazó utasok számáról. Ez a megoldás azonban pontatlansága miatt méretezésre nem használható. A 4 127 766 számú US szabadalmi leírás optikai érzékelő elemekkel ellátott utasszámláló, valamint az utasok számát tároló berendezést ismertet, amelynél a számláló impulzusokat fénysorompó szolgáltatja. Az elrendezés hátránya, hogy az átfedésben lévő tárgyakat nem képes egymástól megkülönböztetni. A 181 541 lajstromszámú HU szabadalmi leírás olyan mérő és számláló rendszerre vonatkozik, amelynél felszállóhelyenként két lépéskapcsoló van alkalmazva. A két egymás utáni lépcsőn elhelyezett lépéskapcsoló csak abban az esetben működőképes, ha leszálláskor az alsó lépcsőre csak akkor lép rá egy utas, ha a felső lépcsőről már ellépett az előtte felszálló utas. Csúcsforgalomban viszont éppen az jellemző, hogy mind leszállásnál, mind pedig felszállásnál mindkét lépcsőn állandóan áll valaki. Ilyen körülmények között az ismertetett megoldás egyáltalán nem vagy hibásan számlál. Az optimális járatsűrüség megvaósításán kívül jelentős megtakarítást eredményezhetne még egy olyan ellenőrzési módszer, amely kizárná vagy az eddigi gyakorlattal szemben minimális szinten tartaná az érvénytelen jeggyel (bérlettel) vagy anélkül utazók számát. A jcgyclicnörzésbcn eddig két alapvető elv érvényesült; a passzív és az aktív ellenőrzés. A passzív ellenőrzésnél az önkiszolgálási elv érvényesül. Az utazni szándékozó az előre megváltott jegyet helyezi be a jegyérvénycsítő készülékbe. A bérlettel utazóknál az utazásonként! érvényesítés elmarad. Az ellenőrzés csak véletlenszerűen valósul rneg, ezért az eseti pénzbírság kirovása nem mindenki számára eléggé visszatartó hatású és a ténylegesen (legtöbbször rendszeresen) jegy nélkül utazóknak csak kis részét fedi fel. Felmérések szerint a jegyellenőrök által kiszabott birság csak töredéke (kb. 1! %-a) a blicceléssel ténylegesen okozott vállalati kárnak. Az aktív ellenőrzési rendszereknél a „kapu" elv érvényesül. Áz utazási vagy igénybevételi jogosultságot pénz vagy jegy megfelelő készülékbe helyezésével és ennek következtében a „kapu” kinyílásával lehet megváltani. A kalauzrendszer minden egyes utas ellenőrzését lehetővé téve kizárta a bliccelés lehetőségét. A METRO-nál alkalmazott automaták ezt csak részben pótolják, mert a bérletes oldal ellenőrzését már nem tudja automatikusan biztosítani. A bérleteseket csak az ott álló ellenőrök ellenőrzik, ami nagy tömegben eleve nem lehet száz százalékos. A találmány célja az utasszámlálásra és jegyellenőrzésre ismert eljárások és rendszerek hiányosságainak kiküszöbölésével az objektív és megbízható utasszámlálás biztosítása és a minden utasra kiterjedő jegy-, illetve bérletellenőrzés megvalósítása és ezáltal a bliccelés lehetőségének kizárása. A találmány célja továbbá az utasszámlálássai nyert adatok statisztikai feldolgozása megbízhatóságának növelése és ezáltal objektív adatokból kiinduló járatsűrüség optimalizálással jelentős költségmegtakarítás biztosítása, az automatikus jegyellenőrzéssel pedig az eddig blicceléssel okozott kár megszüntetése. A találmány alapját az a felismerés képezi, amely szerint megbízhatóbb adatokat kapunk a forgalom statisztikai kiértékeléséhez, ha az utazó, néző vagy vásárló személyeket folyamatosan számoljuk és ezenkívül a célnak megfelelő egyéb kiértékeléseket is elvégezhetünk, ha a számlálási adatok mellett egyéb körülményeket is folyamatosan megfigyelünk és rögzítünk. Ezt úgy tehetjük, ha minden egyes megállóban meghatározzuk a leszálló utasok és a feszálió utasok számát, ebből kiszámítjuk a járművön a megállók között utazó utasok számát, továbbá ellenőrizzük minden utasnál a bérlet vagy a jegy érvényességét, és meghatározzuk az érvényes bérlettel, valamint az érvényes jeggyel utazó utasok számát, és ezt az adutól a járművön utazó utasok számával összevetve kiszámítjuk az érvénytelen jeggyel vagy bérlettel utazó utasok számát. A találmány szerinti berendezésnél a számláló egységeknek legalább két, az áthaladás irányát is figyelni képes érzékelő eleme, számláló kimenete és az áthaladás irányát jelző kimenete van, a feldolgozó egység 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
