196661. lajstromszámú szabadalom • Befogó szerkezet csapágyak vizsgálatához
3 196 661 4 zött 16 támelem van elrendezve. A hajtótengelyként kiképzett 17 tengely hengeres vége egy a rajzon föl nem tüntetett meghajtó mechanizmushoz van csatlakoztatva. A második 1 végtartó a tengelyirányú terhelőerő kifejtését biztosító hajtómű 8 nyomótagjával ál! érintkezésben, ahol a külső csapágy tengelyirányú helyzetét a hajtott 18 tengelyen 20 hüvely határolja. A két 1 vcgtarló, a 10 feszítődéin cs a 4 persely II kenőanyagbevezető csatornákkal van ellátva cs a 4 persely emellett még két, a 11 kenőanyagbevezető csatornákkal radiálisán szemben kialakított 12 kenőanyagelvezetőcsatornákkal is rendelkezik. Az 1 vég-, ill. a 2 tartók és a 10 feszítőelem sugárirányban tájolt, 22 horonyban elrendezett 23 csapszcgckkel van ellátva, amely 22 horony a 4 persely belső 3 felületében van hosszanti irányban kialakítva. A 2. ábrán bemutatott találmány szerinti befogószerkezetnél 1 vég-, ill. a 2 tartókban 27 fészkek vannak kialakítva, amelyekben játékkal tengelyirányban tájolt 26 csapok vannak elrendezve, amelyek a 8 nyomótagba, a 16 támelembe és kétoldalról a 10 feszítőelembe vannak bcsajtolva, ahol a 8 nyomótag, a 16 támelem és a 10 feszítődéin ezenkívül 25 bcfogóelemek végeinek ágyazására szolgáló 24 mélyedésekkel van ellátva, amely 25 befogóelemek az ábrázolt esetben sugárirányban állítható, a 4 perselyben rögzített csavarokként vannak kiképezve. A hajtásoldali 1 végtartó közvetlen érintkezésben van a 16 támelem 7 támfelületévcl. Tcngclyirányban a vizsgált csapágyak helyzete az 1 vég-, ill. a 2 tartókhoz és a 17, 18 tengelyekhez képest 15 gyűrűk és 21 biztosítógyürűk révén van biztosítva és az egyes csapágypárok között, melyek ugyanazon a 17, 18 tengelyen vannak ágyazva, az egymáshoz képesti tengelyirányú távolságot 20 hüvelyek hossza határozza meg. amely 20 hüvelyek a 17, 18 tengelyen vannak elrendezve. A 3. ábrán látható találmány szerinti befogószerkezetnél a 23 csapszegek a 4 persely testében sugárirányban vannak elrendezve és a 22 horony az 1 vég-, ill. a 2 tartókban van kiképezve. Az I végtarló és a 8 nyomótag között a terhelő mechanizmus felőli oldalon, valamint a másik 1 végtartó és a 4 persely hajtásoldali homlokán kialakított 7 támfeüilet között 9 betét van elrendezve. Az I. ábra szerinti befogószerkezet működtetésénél a tengelyirányú terhelőerőt, amelyet egy nem ábrázolt terhelő mechanizmus révén fejtünk ki, a 8 nyomótagon keresztül visszük át a külső csapágyat befogadó 1 végtartóra és ezen csapágy belső gyűrűjén keresztül egy további csapágy belső gyűrűjére, amely külső gyűrűjével a 2 belső tartóban van ágyazva. A két belső 2 tartó 10 feszítőelemen keresztül megvalósított kapcsolata révén a terhelőéről átvisszük a másik csapágypárra és a 16 támclcmrc is, és a csapágy vizsga tógép 6 keretében kiképzett 7 támfelülctte! fogjuk fel. Az. I vég-, ill. a 2 tartók és a 10 feszítődéin tcngclyirányban eltolható ágyazása, amely a 22 horonyban tengelyirányban szabadon elmozduló 23 csapszegek által van megvalósítva, valamint a két 17, 18 tengely laza tengelyirányú összekötése lehetővé teszi a játék kiegyenlítését a terhelő mechanizmusban és a terhelőerő kifogástalan átvitelét a vizsgált csapágyakra. A vizsgálat során a csapágyazási térbe a 11 kenőanyagbevezető csatornákon keresztül kenőanyagot juttatunk, melyet a 4 perselyből a 12 kenőanyagelvezető csatornákon kerciztiil vezetünk el és a 17 tengelyt (hajtótengclyt) egy nem ábrázolt meghajtó mechanizmus hozza forgásba. A 2. ábrán látható bcfogószcrkczct működése során az 1 vég-, ill. a 2 tartók és a 10 feszítőelein tengelyirányban eltolható ágyazását a 27 fészkekbe illeszkedő 26 csapok segítségével valósítjuk meg, ahol azon részek forgását, amelyekben a 26 csapok rögzítve vannak, vagyis a 8 nyomótag, a 10 feszítődéin és a 16 támelem forgását a 24 mélyedésekbe illeszkedő 25 bcfogoelemek akadályozzák meg. A tengelyirányú terhelőerőt az 1 vég-, ill. a 2 tartók és a vizsgált csapágyak között 15 gyűrűk segítségével, míg az ugyanazon 17, 18 tengelyeken elrendezett csapágyak bclsőgyűríípárjai között a 20 hüvely segítségével visszük át. A 3. ábrán feltüntetett találmány szerinti befogószes kezelnél a tengelyirányú terhelőéről a 8 nyomótagról az első I végtartóra a 9 betéten keresztül viszszük ál, hasonlóképpen, mint a második 1 végtartóról a 7 támfelületre. A terhelőerő átvitele az egyazon 17, 18 tengelyeken elrendezett vizsgált csapágyak belső gyűrűi között a 20 hüvelyek útján történik. A találmány szerinti szerkezet főként radiális és ferde hatásvonalú (radiális-axiális) gördülőcsapágyak befogására alkalmazható előnyösen, tengelyirányú terhelés alkalmazásánál. Szabadalmi igénypontok 1. Befogószerkezet csapágyak vizsgálatához, amely legalább két koaxiálisán elrendezett, egymással tengelyirányban szabad elmozdulású tengelykapcsoló álla5 összekötött tengelyből áll legalább négy vizsgált csapágy belső gyűrűjének ágyazására, amelyek közül legalább egy tengely a csapágyvizsgálógcp hajtóműve által van megforgatva, emellett a vizsgált csapágyak külső gyűrűjének ágyazására alkalmas támaszfelülettei ellátott tartókat, valamint a tengelyirányú terhelőerőnek egy terhelő mechanizmusról a tartók egyikére való átvitelére alkalmas alkatrészt tartalmaz, azzal jellemezve, hogy két véglartó (1) és legalább két belső tartó (2), amelyek támaszfelületét egy hengeres rész (13) és egy homlokrész (14) képezi, tengelyirányban e’tolhatóan, de sugárirányban elfordulásmentesen, például egy persely (4) belső felületén (3) van ágyazva, amelynek külső felülete (5) a csapágyvizsgálógép keretével (6) áll érintkezésben, cs ahol a végtartók (1) egyike a csapágyvizsgálógcp keretében (6) vagy a perselyben (4) esetleg egy behelyezett támelemben (16) kialakított támfeliilettel (7) áll érintkezésben, míg a másik végtartó (!) közvetlenül vagy egy nyomótagon (8) keresztül a terhelő mechanizmussal áll összeköttetésben, a belső tarlók (2) pedig - célszerűen egy feszítődéinél! (10) keresztül — érintkezésben állnak egymással. 2. Az 1. igénypont szerinti befogószerkezet, azzal jellemezve, hogy a végtarlók (1) és/vagy a belső tartók (2) támaszfelületének homlokrésze (14) egy gyűrűvel (15) ál! érintkezésben. 3. Az I. vagy 2. igénypont szerinti bcfogószcrkczct, azzal jellemezve, hogy a vcglartó (I) és a nyomótag (8) :s/vagy a támfelület (7) között egy betét (9) van elrendezve. 4 Az I —3. igénypontok bármelyike szerinti befo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3