196651. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet csővezetékben szállított víz szabadfelszínű csatornába, vagy tározóba, vagy hasonlóba való, alvízszinttől függő adagolására

1 196 651 2 A találmány tárgya szerkezet csővezetékben szállí­tott víz szabadfelszínű csatornába, vagy tározóba, vagy hasonlóba való, alvízszinttöl függő adagolására. Öntözésre vagy egyéb célra szánt vizet tározókban, medencékben, vagy tartályokban szoktak rendszere­sen tartani. Az említett tározók sok esetben a víz tulajdonképpeni felhasználási helyétől magasabban van. A vízkivétel a tározókból ~ a következőkben egyszerűség kedvéért tározóka} fogunk említeni min­den esetben - sokféle igény szerint és módon törté­nik. Ha sok váltakozóüzemi vízkiviteli hely van és esetleg váltakozó vízkivételekkel működnek, például nyílt vízfelszínt! öntőzőcsatornák üzemeltetésére, ak­kor nem a fogyasztás összegével azonos vízadagolás esetén túlfolyás, vagy vízhiány lép fel. Az ilyen esetek kiküszöbölését jelentő feladatot alvízről vezérelt alvíz­­szint szabályozók oldják meg. Az ismert berendezések rendszerint kis szintmagasságok közötti szabályozást tesznek csak lehetővé. Ez a körülmény hátrányos az ismeri megoldásoknál. Az ismert szerkezetekre példa­ként! kivitel található a Vízügyi létesítmények kézi­könyve című műben, közelebbről annak 1045— 1050. oldalain (Műszaki Könyvkiadó, Budapest). A szabályozott vízszinttel arányos vízadagolás, na­gyobb érkező nyomás esetén a hagyományos egyszerű eszközökkel nem oldható meg. Áramlási elven műkö­dő olyan berendezést kell beépíteni, amely elmozdulá­sával arányosan szabályoz közbenső állásokban lévő üzemi tartományban, itt rezgésmentes és nem kavitál, jól zár a véghelyzetében. Ilyenek az ismert gyűrűs zárak, melyeket csővezetéki vízszállításoknál, tározó medencéknél víz leeresztésére széles körben alkalmaz­nak. Ilyen megoldásra vonatkozó ismertetés található például a Hidraulikus és pneumatikus gépek kézi­könyve című mű 507. oldalán (Műszaki Könyvkiadó 1974.). Az ismert megoldásoknál, mint általában a csővezetékekben alkalmazott szerelvényeknél, a záró­elem igen gondosan megmunkál és zárás-nyitás irá­nyában pontosan vezetett. Ezek a szerkezetek az egy­szerű vízadagolás'!, öntözési feladatokhoz túl költsé­gesek, mostoha környezetben az üzemet nehezen vise­lik. A kedvezőtlen környezeti hatások, a mostoha üzemi körülmények az igen finom megmunkálási igénnyel készült szerkezeteket gyakran meghibásítják, és így üzemeltetésük bizonytalanságot rejt magában. A találmány elé kitűzött cél az volt, hogy olyan szerkezetet biztosítson, amely az ismert szerkezetek hiányosságait, hátrányait kiküszöböli, egyszerű, igénytelen a környezeti behatásokkal és az üzemelte­tési körülményekkel szemben. A találmány létrehozását az'a felismerés alapozta meg, miszerint a szabályozó feladatot ellátó szabályo­zó test, illetve az ennek cllcndarabját képező zárócicm akkor is el tudja látni a feladatát, ha a szabályozó test támolygó mozgást végez funkcionális mozgása során és ugyanakkor a záróelem pedig olyan anyagból van, amely deformálódni képes a zárás biztosítása érdeké­ben. Az ilyen megoldás mellőzhetővé teszi a pontosan vezetett szabályozó testet, és emellett mellőzhetővé válik a csiszolt, igényes geometriájú és felületi finom­ságú záróelcm akalmazása is. A vázolt felépítésű szer­kezet esetében a vezetőfelületek, valamint a tömítést szolgáló felületek a vízben lévő lebegőanyag és a víz­ben úszó szemcsék szempontjából érzéketlenek, moz­gásuk, beállításuk, a szabályozott víz szintjéről köny­nyen lehetséges, és a mozgatásra a víz emelő erejéi — felhajtó erejét - fel lehet használni. A találmány szerinti szerkezetnél tehát a szabályo­zó test nincs szabatosan vezetve, annak támolygó mozgása lehetséges. Ez a támolygó mozgás általában úgy biztosítható, hogyha a szabályozó testhez leg­alább egy vezetőszár van kapcsolva, amely vezetőszá­ron támasztó elem van rögzítve és ez az őt övező vezető hengeren belül megfelelően durva illesztéssel foglal helyet. Általában célszerű ha a szabályozó test mindkét oldalán van egy-egy vezetőszár, és így a sza­bályozó testnek mégis határozottabb a vezetése, de semmi esetre sem fordul elő, hogy a szabályozó test számára a támolygó mozgás kizárt. A szabályozó testtel a záráskor együttműködő záróelem egyszerű gyűrűs, ami rugalmas anyagból készülhet. Az előbbi­ekben említett támasztó elem illetve támasztó elemek is előnyösen rugalmas anyagból állíthatók elő. A szabályozó test mozgása úszótestről biztosítható. Előnyös úgy kialakítani a szerkezetet, hogy az alvízi aknával közlekedő munkateret alkalmazzanak és eb­ben foglaljon helyet az úszótcst. Az úszótesthez tarto­zó lengőkar egy süllyesztő csatlakozás révén közvetle­nül a szabályozó testhez rögzített vezetőszár és a len­gőkar között alkothat kapcsolatot. A lengőkar egy tengely körül elmozgatható az úszótest süllyedése vagy emelkedése során. Célszerű a lengőkarhoz olyan fékszerekezetet kap­csolni, ami a folyadékszint változása miatti esetleges lengéseket kiküszöböli és így a szerkezet fölösleges rezgéseit kizárja. Ez a fékszerkezet lehet rugó vagy hidraulikus henger, előnyösen kéthatású — két­­irányba ható — hidraulikus henger. A találmány szerinti szerkezet lényege tehát, hogy a szabályozó testhez tartozó legalább egy vezetőszára, a vezetőszárat legalább egy szakaszán övező vezető hengere, a vezetőszárnak a vezető hengeren belüli szakaszához rögzített támasztó eleme, és rugalmas anyagú záróeleme van. A találmány szerinti szerkezet egy előnyös kiviteli alakját képezi az olyan megoldás, amelynél a szabá­lyozó test alsó részéhez rögzített vezetőszár van, és hogy az azt részben övező vezető henger a szerkezet házán belül van. Egy újabb célszerű kiviteli alakja a találmány sze­rinti szerkezetnek az a megoldás, amelynél az uszó­­tcslhcz rögzített lengőkarhoz kapcsolt fékszerkezet van alkalmazva. Egy további előnyös kiviteli alakhoz lehet jutni akként, hogy a vízkibocsátó fejet befogadó alvízi ak­nával közlekedő munkatérbe helyezik cl az úszótestet. A találmány szerinti szerkezetet részletesebben a csatolt rajzon szemléltetett példaként! kiviteli alak kapcsán ismertetjük. A rajzon a példakénti szerkezet metszetben van feltüntetve. A találmány szerinti szerkezet 2 házban foglal he­lyet. Ez a 2 ház az 5 alvízi aknában van. Az 5 alvízi aknából a 4 kilépő nyíláson keresztül tud kiáramolni a víz. Az 5 alvízi aknával a 12 áttörésen keresztül közlekedni tudó 6 munkatér van kialakítva. A szerkezet 2 házához csatlakozik alulról az ! be­ömlő nyílás. A szerkezet 2 házának felső részén van a 3 vízkibocsátó fej. A példakénti kiviteli alaknál a 2 ház felső részén van egy 14 vezető henger, míg az a 2 ház belsejében. 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom